Ökoturisztikai fejlesztés a Bükk-vidék Geopark területén 2021.12.20. 09:24

Mozgalmas földtörténeti múlt emlékei, festői sziklák és szűk völgyek között, erdőkben és egykori ligetes legelőerdők vidékén kanyarog a Bátor tanösvény, melyet a Turisztikai Központ új épületével együtt adtak át a 64,58 millió forintos, vissza nem térítendő, európai uniós támogatás segítségével megvalósult "Turisztikai fejlesztés Bátor Községben" projekt keretében.

Bátor látképe

Ahol a Bükk nyugaton véget ér, és a Heves–Borsodi-dombvidék erdős hullámai kezdődnek, az erdők ölelésében e két tájegység határán fekszik egy aprócska, alig 390 lelkes palóc falu, Bátor. Már a bronzkorban megjelent itt az ember, és a régészeti leletek alapján eleink már a kora Árpád-korban megtelepedtek a Laskó- és az Aranyos-patakok összefolyásánál. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy ezt az erdőkkel, legelőkkel tarkított hegyvidéki tájat az ember legalább egy évezrede alakítja, felhasználva a természet nyújtotta erőforrásokat, lehetőségeket. Az ember és a táj e hosszas együttélése során alakult ki ez a vidék, melyet most már egy újonnan létesített, 8,6 kilométer hosszú tanösvény is bemutat.

– A természet megőrzése értékmegőrzés. Élő- és élettelen természeti, táji és kultúrtörténeti értékeink védelmének fontos eleme azok bemutatása, megismertetése. Hiszen, amit nem ismerünk, amiről nem tudunk, annak nem érezzük fontosságát sem. Ez a tanösvény, ez a Turisztikai Központ is fontos eleme ennek a tevékenységnek – mondta Dudás György, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság általános igazgatóhelyettese.

– Ez azért is kiemelt jelentőségű itt, mert különleges tájon járunk. A Bükk-hegység és környezete a Kárpát-medence földtani értelemben legváltozatosabb, leggazdagabb tája, melynek egy szeletét mutatja be a megépült tanösvény. Ennek a földtani változatosságnak a megőrzése és bemutatása érdekében fogott össze a térség 109 települése a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal, aminek gondnokságában elindult a Bükk-vidék Geopark létrehozása, az UNESCO Globális Geopark cím megpályázása. Ez a szelíd, fenntartható turizmus ösztönzésével jelentős vidékfejlesztő tényező lehet a térségben. A megvalósult tanösvény ennek a Geoparknak az egyik földtani értékét (geosite) is érinti és bemutatja – összegezte Dudás György.

Klein Dávid, a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület képviseletében (balról), Horváth László, a térség országgyűlési képviselője, Pallagi Alfréd, Bátor polgármestere és Dudás György, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság általános igazgatóhelyettese

Az útvonalon megismerhetjük Bátor környékének mozgalmas földtörténeti múltját, megtekinthetjük az egykor itt lévő mélytengeri árok hasadékain felbuggyanó híg, bazaltos láva hirtelen megszilárdult, párna alakú kőzettömbjeit. Nyomába eredhetünk a Bükk és a Mátra vidékének híres betyárának, Vidróczkinak is, aki – a néphagyomány szerint – egyszer az Egri Érsekség egész birkanyáját elhajtotta innen.

A természetvédelmi oltalom alatt álló Nagy-oldal melegkedvelő tölgyeseiben, illetve az itt kialakult szilikát sziklagyepeken számos ritka növényfaj él, többek közt itt virít nyár elején a bennszülött magyar kőhúr egyik legnagyobb állománya. A Nagy-oldal gyorsan felmelegedő déli lejtőivel szöges ellentétben állnak a Laskó- és a Víz-völgyi-patak szűk, hűvös völgyei, ahol a völgytalpon öreg égeresek vetnek árnyékot a vizes élőhelyekre.

Tehát van miért felkeresni ezt a vidéket, akár családdal, gyerekekkel is – hiszen a túraútvonal néhány óra alatt végigjárható, könnyű terepen visz. A projektről bővebb információt a https://batortanosveny.hu oldalon olvashatnak

Kapcsolódó

Vár-hegyi és Csüd-hegyi tanösvény

Vár-hegyi és Csüd-hegyi tanösvény

2022.09.01. 14:37

Az 1989-ben alapított, jelenleg 7785,2 ha területű Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben kialakított tanösvény a miocén középső szakaszának földtani formációit mutatja be. A kiindulópont Sámsonháza nyugati határában lévő felhagyott, rekultivált kőbánya udvarán van: itt tanulságosan tárul fel egy sztratovulkáni sorozat, mely andezitláva, tufa- és agglomerátum-rétegek váltakozásából áll (földtani alapszelvény). Innen a Vár-hegyet (tetején az Árpád-kori Fejérkő várának romjai láthatók) nyugat felől megkerülve, bő egy kilométeres séta után érkezünk meg a tulajdonképpeni tanösvény indítótáblájához. A Buda-hegy déli aljában kialakított (majd 2 km hosszú) ösvény 8 állomásából kettő a környék élővilágát mutatja be, a többi a középső-felső miocén földtani és őslénytani képződményeit: a Garábi Slírt, a Sámsonházai Formációt, a Rákosi Mészkőt, a Szilágyi Agyagmárgát és a Tinnyei Formációt.

A Sámsonháza környéki 15 millió éves vulkanizmus lávakőzetét jó hasadása, nagy szilárdsága miatt már a középkorban is bányászták. Az andezitet a XIX. századtól útépítésre használták. Az ország első kőbányakatasztere alapján az 1900-as évek elején 200 m3/év andezitet termeltek ki a bányából, melynek mennyisége az 1970-es évek elején (a bánya bezárása előtti időszakban) 2 200-11 800 m3/év között ingadozott.

A kőbánya híres geológiai bemutatóhellyé vált, a falában feltáruló, szórt vulkáni törmelékes és lávakőzetek, valamint a rájuk települő sekélytengeri mészkő rétegek látványos rétegződése miatt. A rétegek 20-25 o-os, DK-i irányú dőlésűek.


Az egykori környezet leginkább a jelenlegi is működő Stromboli vulkánéhoz hasonlítható.

A bányán belül 6 ismertető tábla részletezi az ősi vulkáni tevékenységet.

Tovább olvasom