Nem Mici, de Mackó! 2022.06.25. 13:34

Nem várhatsz mindig arra, hogy mások meglátogassanak. Néha neked kell meglátogatnod másokat.” (A.A.Milne: Micimackó, részlet)

Gyakorta felreppen a hír arról, hogy barnamedve nyomát, vagy magát az állatot vélték látni Igazgatóságunk területén. Munkatársaink minden ilyen bejelentést haladéktalanul megvizsgálnak, ha kell, akkor hitelesítenek.

Fontos, hogy amennyiben medvét észlelünk, haladéktalanul jelezzük igazgatóságunknak az alábbi ügyeleti telefonszámon: +36 30 861-3808

Fotónk a Veresegyházi Medveotthonban készült Fotó: Kozma Attila

Ilyen esetekben sokak fejében megfordul a kérdés: „Honnan kerül ide egy medve?”

A mackók felbukkanása a hazai erdőkben persze nem megy csodaszámba, hiszen Szlovákia felől – mivel a nagyragadozók, így a medvék sem ismerik az államhatár fogalmát – egyre gyakrabban tesznek egy kis kiruccanást az Északi-középhegység, ezen belül is a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság erdeibe vagy azok környékére. Hogy mi hajtja őket hozzánk, azt csak valószínűsíteni tudjuk. Ilyen „vendégeskedésre” noszogató esemény lehet a törzsterületükön egy erős zavarás (pl. hajtóvadászat, vagy intenzív erdészeti munkák), főleg a fiatal, az anyjukat már elhagyó kamaszmedvék esetében új territórium keresése, esetleg párkeresés vagy épp' átmeneti táplálékhiány. A medvék itthoni szaporodására és tartós megtelepedésére azonban egyelőre nincsenek adataink. Úgy tartja a tudomány, hogy a medve „lakóhelye” ott van, ahol világra hozza a bocsait, tehát a szaporodási területen. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a „lakóhelyükről”, tehát a szlovákiai erdőkből nem ruccannak át időlegesen más, akár hazai élőhelyekre is.

A közvetlen zavaráson és a párválasztáson túl, nagyon gyakran az élelemhiány áll a kóborlásuk hátterében. Ugyanis a medvék, bár a nagyragadozók közé soroljuk őket, többnyire erdei gyümölcsökkel, gombákkal táplálkoznak, de ha eléjük kerül, akkor beleesznek az elhullott vadakba is. Ha belegondolunk abba, hogy a szlovákiai erdőségek mentén milyen népszerű a vadon termő erdei gyümölcsöknek, szedernek, málnának, áfonyának az utak menti árusítása, feldolgozása, nem is csodálkozhatunk azon, hogy szegény mackók gombaszezonban vagy gyümölcsérés idején gyakran kényszerülnek arra, hogy távolabbi területeken keressék a meg a betevőt. Intenzíven vadászni csak nagy ritkán szoktak, akkor is inkább a legyengült, idős példányok fanyalodnak erre.

Fontos tudunk, hogy az embert nem tekintik potenciális zsákmánynak, nem vadásznak ránk, a médiában keringő medvék okozta balesetek majd mindegyikéről az derül ki végül, hogy az ember hibázott, hergelte őket. „Egy jó fotót” szeretett volna készíteni a „cuki medvebocsról”, vagy az anyamedvéről, megpróbálta elkergetni a kirándulás közben elfogyasztani szándékozott tábori ételtől, a kukoricásból vagy éppen a gyümölcsösből. A barnamedvék, mint a legerősebb és egyben leggyorsabb Kárpát-medencei nagyragadozók, egyszerűen nem szoktak hozzá, hogy őket bárki megzavarja, pláne a táplálékáról elűzze.

Tudnunk kell, hogy az erdőben bizony a medve a főnök. A velük való viselkedési szabályokról – de nevezhetjük etikettnek is – az Igazgatóságunk honlapján részletes leírás található.

A barnamedve fokozottan védett állat hazánkban, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250 000 Ft, elpusztítása bűncselekménynek minősül. Tehát a természetvédelem hatáskörébe tartozik minden ezzel kapcsolatos cselekmény, amihez, ha szükségesnek ítéli, kérheti más ágazatok (erdészetek, vadásztársaságok) segítségét is.

Róbert Gida lemászott a fáról.

– Csacsi öreg medvém – mondta –, hát mit csináltál? Előbb kétszer egymás után megkerülted a cserjét, aztán Malacka utánad szaladt, aztán megint kétszer megkerültétek, s éppen a negyedik körbe fogtatok bele...

– Várj csak – mondta Micimackó, és mancsai közé fogta a fejét.

Leült, gondolkodott, nagyon erősen gondolkodott. Aztán beillesztette talpát az egyik lábnyomba, kétszer megdörgölte az orrát, és felállt.

– Úgy van – mondta Micimackó. – Most már világos – tette még hozzá. – Nyilvánvaló, hogy félre voltam vezetve. Meg fogom vizsgáltatni az agyvelőmet. Úgy látszik, ráment az influenza.

– Te a legédesebb és legjobb Mackó vagy a világon – mondta Róbert Gida vigasztalóan.

– Ugye? – mondta Mackó reménykedve. És aztán hirtelen felragyogott. – Agyvelő ide, agyvelő oda – mondta, – már kész van az ebéd.

Ebben megegyezve hazamentek.”

(A.A.Milne: Micimackó, részlet)

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom