Alpesi gőte - és mentése a Mátrai Tájegységben

Engedjék meg, hogy rövid áttekintéssel kezdjem cikkemet a fenti témában.

Az 1990-es évek elején, természetvédelmi munkám kezdetének hajnalán, a Mátra-nyugatbükki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság (Egererdő Erdészeti Zrt elődje) parádfürdői erdészeténél a fahasználati munkák végzése vegetációs időben még bőven zajlott. Március, április de, -horribile dictu- május hónapokban is folyt a termelés. Ez nem volt pozitív hatással az állatfajokra és szaporodásukra, hiszen folyamatos zavarást jelentett. A faanyag vonszolásos közelítése során az erdészeti feltáró nyomokban, erdészeti utakban kátyúk keletkeztek, amik vízzel feltelítődve kiváló élő- és szaporodó helyei voltak az alpesi gőtének (Ichthyosaura alpestris). Ezek a sekély kisvizek könnyen felmelegedve megfelelő szaporodó helyeket biztosítottak a fajnak. A fahasználatok, fakitermelések vegetációs időben történő végrehajtásával azonban, ezek az élőhelyek ökológiai csapdaként, veszélyeztetett élőhelyekké váltak. Sajnálatos módon ezekben a kis mikro élőhelyekben az állatok elpusztultak, illetve elpusztulhattak a gépjármű forgalom miatt. Ezért ezekből a kis pocsolyákból az állatok mentése mellett döntöttünk.

Gőték mentése egykoron dúzerúton kialakult pocsolyából (Urbán L.)

A munkámat nagyban segítette az erdészet kerületvezető erdésze, Csikós Andor, aki főleg információkkal, de tevőlegesen is hozzájárult a gőték áttelepítéséhez természetvédelmi őrkerületem felsőbb régióiban. Visszaemlékszem, drótból, lyukas női harisnyából tákolt eszközökkel, vödrökkel felszerelkezve jártuk a terület veszélyeztetett kisvizes élőhelyeit, és több-kevesebb sikerrel telepítettük át a gőtéket. Voltak olyan szerencsés napok, amikor több száz állatot mentettünk át. Ezeket a mentett állatokat főleg a parádi Pisztrángos-tó mesterségesen kialakított tavacskájába, valamint a térség nagyobb égerlápos vizeibe, a parádi illetve Rudolf-tanya melletti ún. fekete tavakba szállítottuk.

Alpesi gőte nősténye (Harmos K.)

Aztán a 2010-es évek közepén megjelent kétéltűeket tizedelő betegség (kitridiomikózis) miatt az állatok mentését felfüggesztettük, hiszen a mentéssel a kór terjedését segítettük elő. Azzal ugyan, hogy ebben az időben már a fahasználatokat vegetációs időben nem végeztek, nem veszélyeztették az állatok épségét, de a faanyag szállítása miatt nagyon sok állat pusztult el, végezte az erdészeti közelítő szállító járművek kerekei alatt az életét. Ezért merült föl, hogy lokálisan kisvizes biztonságos élőhelyeket hozzunk létre a fajnak. Erre a 2020/21-es években került sor, mintegy 189 élőhely került kialakításra. De magáról a fajról néhány gondolat:

Közepes termetű, széles fejű, mintegy 8-10 cm hosszú állatka. Nyugalmi állapotban színe szürkés fekete, ami nászidőszakban megváltozik. Ilyenkor a hímek nászruhája kékesszürke vagy gyönyörű világoskék, míg hasa narancssárga. A fej és test oldala fehér, kis fekete pettyekkel tarkított. A nőstény világos vagy sötétszürke, feketés jól kivehető márványozással. Hasa szintén narancssárga színben pompázik. Szaporodásuk kis vizekhez kötődik, amikben a cca. két hét alatt kikelt peték mintegy három hónap alatt fejlődnek ki teljesen. A viszonylag hosszú idő miatt is szükséges az élőhelyük védelme. A faj Észak-Európa déli részétől Dél-Európáig, illetve Franciaország középső részétől Romániáig fordul elő. Hazánkban az Északi-középhegység, Bakony valamint Délnyugat-Dunántúl magasabb régióiban találkozhatunk vele. Élőhelye 7-800 méter tengerszint magasságban legjellemzőbb nálunk a Mátrában, de találtunk 440 tengerszint feletti magasságban is állatot.

Erdészeti dózerút árkában is előfordul a faj. (Magos G.)

Kedveli a víz közeli biotópokat, álló vagy lassú folyású patakokat. Ezekben a kis vizekben szaporodnak, miután 3 éves koruk környékén elérik az ivarérettséget. Az alpesi gőte szárazon jellemzően sötétben mozog. Ilyenkor fogyasztja főleg puhatestűekből, gilisztákból, férgekből álló táplálékát. Nappal nedves, hűvös helyeken kövek és korhadó fatörzsek alatt, gyökerek között húzódik meg. Késő őszi időszakban, általában október környékén felkeresik téli szállásaikat, amelyek szintén kövek, korhadó fák és gyökerek között találhatóak. Adott esetben több példány, más gőtefajokkal együtt vészeli át a téli fagyos időszakot.


Veszélyeztettet élőhelyek az erdei utakon kialakuló pocsolyák. (Magos G.)

Ritkasága miatt fokozott védelmet élvez, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

Kapcsolódó

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023.07.10. 16:06
Mitte April durfte der Bükk Nationalpark als Gastgeber für die Auftaktveranstaltung für ein von der EU gefördertes Projekt fungieren. Genauer gesagt, handelt es sich hierbei um ein Interreg CENTRAL EUROPE Projekt namens HUMANITA (= Human-Nature Interactions and Impacts of Tourist Activities on Protected Areas). Das Projekt wird vom European Regional Development Fund gefördert.Das Ziel von HUMANITA ist es touristische Aktivitäten in Schutzgebieten zu überwachen und zu bewerten, sowie Lösungen und Instrumente zusammen mit Touristen und der lokalen Gemeinschaft zu finden, um die negativen Auswirkungen der Menschen auf die Natur, so gering wie möglich zu halten und das Bewusstsein für eine umwelt- und naturfreundliche Lebensweise zu schärfen. Meiner Meinung nach ein sehr wichtiges Thema, daher denke ich, dass die EU-Gelder hier ganz gut aufgehoben sind.Für die Interessierten unter euch:www.bnpi.hu/hu/hir/humanita-nyitomegbeszeles-bukkszentkeresztenwww.interreg-central.eu/projects/humanita www.bnpi.hu/hu/palyazat-2/humanita-hu Für das zweitägige Meeting wurden alle teilnehmenden Partnerorganisationen aus Österreich, der Slowakei, Italien, Kroatien und Ungarn in die Ortschaft Bükkszentkereszt, welches sicht neben dem Gebiet des Bükk Nationalparks befindet, eingeladen. Die Partner bestehen dabei zum Teil aus Universitäten und Forschungseinrichtungen, welche das benötigte Know-how mitbringen und zum anderen Teil aus sogenannten „Pilot Areas", in welchen die erarbeiteten Methoden getestet werden können, sprich Nationalparks und Schutzgebiete.Meine ehrenvolle Aufgabe während dieser zwei Tage bestand darin Protokoll zu führen. Gar keine so leichte Aufgabe, wenn man bedenkt, dass die Tage von früh bis spät mit Programm versehen waren und die Präsentierenden natürlich auch nicht extra langsam sprachen, damit man auch alles notieren konnte (das wäre ja viel zu einfach ;) ). Und das ganze natürlich auch noch auf englisch. Zum Glück gab es genügend Kaffeepausen und ich bekam außerdem Hilfe von unserer slowakischen Partnerorganisation. Für das erste Mal in meinem Leben Protokoll führen, habe ich meine Aufgabe dann doch ganz gut gemeistert (denke ich :D). Um den Kopf nach den Meetings wieder etwas freizubekommen, wurden außerdem noch zwei sehr interessante Ausflüge geplant. Am ersten Tag haben wir abends das Bükk Astronomical Observatory, also die Sternwarte im Nationalpark, besucht, inkl. geführter Tour und einen Blick auf den Sternenhimmel über dem Nationalpark (leider nur vom Planetarium aus, da für das Teleskop leider zu bewölkt war). Der zweite Tag wurde dann noch mit einer Führung in der Anna-Kalktuffsteinhöhle, sowie der St. Stephans-Tropfsteinhöhle in Lillafüred abgeschlossen.Es waren ereignisreiche zwei Meeting-Tage, bei denen ich wieder viel Interessantes mitgenommen und viel Neues lernen durfte!
Tovább olvasom