Natura 2000 fórum a Gyepes-völgyről 2020.02.18. 09:53

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) február 12-én tájékoztató fórumot tartott Járdánházán, melynek témája a Gyepes-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve volt.

A találkozó résztvevőit – állami erdészeteket, erdőbirtokossági társulatokat, magán erdőgazdálkodókat, vállalkozókat és érdeklődőket, valamint az előadókat – Bartha Csaba, a BNPI Természetvédelmi Őrszolgálatának tagja köszöntötte. Elmondta, hogy európai uniós csatlakozásunk során a közösségi természetvédelmi joganyag átvétele és hazai megfeleltetése is megtörtént, aminek révén kijelölésre kerültek a Natura 2000 hálózat magyarországi tagjai. Ezek közé tartozik a Gyepes-völgy is, melynek fenntartási terve jelenleg készül, s az egyeztetési anyag megismertetése és egyfajta tájékoztató kampány megindítása a fórum legfőbb célja. A nemzeti park igazgatóság szeretne elébe menni az eseményeknek és megragad minden lehetőséget, hogy partnereket keresve, széleskörű összefogással mind többet tehessen ennek az értékes területnek a megóvása érdekében.

Elsőként Schmotzer András, a BNPI kutatási szakreferense, a magyar Natura 2000 munkacsoport tagja mutatta be a Natura 2000 hálózat kialakításának főbb mérföldköveit, s tárta a hallgatóság elé a fenntartási terv elkészítésének fontosabb állomásait. Elhangzott, hogy az Agrárminisztérium támogatásával készülő terveknél a BNPI a nyílt tervezés gyakorlatát követve be kívánja vonni az érintett területhasználókat, hatóságokat, önkormányzatokat, civil szervezeteket és a lakosságot a folyamatba.

Utána Dr. Szmorad Ferenc vezető tervezővel szóltak az egyeztetési anyag megalapozó részéről, majd közösen ismertették annak elfogadása után fenntartási tervként kihirdetésre kerülő felét. Részletesen bemutatták a Gyepes-völgy kezelési egységeit, és az adottságokat figyelembe véve olyan előremutató javaslatokat tettek, amelyek a sokszor még nem is látható természetvédelmi/ökológiai problémák orvoslását szolgálják. Mindketten hangsúlyozták, hogy a majdan elfogadásra kerülő Natura 2000 fenntartási terv csak ajánlásokat fogalmaz meg, önmagában nincs jogszabályi, kötelező erejű érvényessége.

A szép számban megjelentek az egyes pontokhoz hozzászólva megoszthatták gondolataikat, illetve kiegészítették az elhangzottakat. A fórumon – a terület magas erdősültsége okán is – legnagyobb számban az erdőgazdálkodás kapcsán megfogalmazott természetvédelmi javaslatokra érkeztek észrevételek.

Az esemény végén a Natura 2000 területtel kapcsolatos BNPI kiadványok, ismeretterjesztő anyagok mellett a kezelési egységek lehatárolását mutató térkép, illetve az ehhez kapcsolódó terület-kimutatási táblák kiosztása is megtörtént.

A Gyepes-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve az érintett önkormányzatoknál kifüggesztésre került és elektronikus formában a BNPI honlapján is megtalálható.

Az egyeztetési dokumentációval kapcsolatos írásbeli észrevételeket központi címünkre február végéig várjuk.

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
Olasz-kapui tanösvény

Olasz-kapui tanösvény

2018.11.19. 15:52
A karsztfennsíkon vezető tíz kilométeres körtúra bejárása közben felfedezhetjük a barlangok világát, a különleges élővilággal büszkélkedő hegyi réteket és a bükkerdőket is. Legmagasabb pontja a fennsík peremét jelző „Kövek” vonulatának tagja, a Tar-kő, ahonnét nagyszerű kilátás nyílik a Déli-Bükkre, de tiszta időben az Alföld és a Mátra is látható. A tanösvény kiindulópontja a Szilvásvárad felől személykocsival is megközelíthető Olasz-kapui parkoló, bejárása pedig fél-vagy egész napos túraélményt jelent.
Bükk-fennsík – Olasz-kapui TanösvényAz Olasz-kapui Tanösvény (Olasz kapu – Fekete-sár-rét – Tar-kő – Őserdő – Káposztáskert-lápa – Olasz-kapu) geológiai, felszínalaktani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti ismereteket egyaránt nyújt. Megismerkedhetünk az antropogén eredetű hegyi rétek (Fekete-sár-rét, Zsidó-rét) gazdag karsztforma-kincsével (karrmezők, karsztvápák, töbörcsoportok), a fennsíkperemi bércek karros felszíneivel, gazdag élővilágot rejtő sziklagyepjeivel (Tar-kő), az Őserdő 24 hektár területű montán bükkösével (amelyet 1942-ben nyilvánították védetté), a Nagy-fennsík nyugati felének leghosszabb töbörsoros völgyével (Káposztáskert-lápa) és az ország legmagasabban elhelyezkedő barlangjával: a hegység legidősebb forrásbarlang-nemzedékéhez tartozó Kőrös-barlanggal.Az Olasz-kapui Tanösvényt (Olasz kapu - Fekete-sár-rét - Tar-kő - Őserdő - Káposztáskert-lápa - Olasz-kapu) bejárva geológiai, felszínalaktani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti ismereteket egyaránt kapunk.Megismerkedhetünk az antropogén eredetű hegyi rétek (Fekete-sár-rét, Zsidó-rét) gazdag karsztforma-kincsével, a fennsíkperemi bércek karros felszíneivel, gazdag élővilágot rejtő sziklagyepekkel, a fokozottan védett Őserdő öreg bükkösével, az ország legmagasabban elhelyezkedő barlangjával.Vezetőfüzet:bkk-fennsiki_tanosvenyek.8.pdf
Tovább olvasom