Régi hagyomány éledt újjá a kihajtási ünneppel 2023.04.30. 23:06

Három év kihagyás után újra szakmai napot rendezett a szürke szarvasmarha gulya Szent György napi-kihajtáshoz kapcsolódva a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Tarnaszentmiklóson. A környékbeli gazdálkodók a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves vármegyei szervezetének elnökétől és igazgatójától is kérdezhettek ezen alkalmon az új támogatási rendszerről.

A néphagyomány szerint az igazi tavasz kezdetét mindig április 24., Szent György napja jelentette – idézte fel köszöntőjében Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek ezen nap környékén hajtották ki állataikat téli szálláshelyükről, és ekkor történt a pásztorok, béresek fogadása is. Sok hiedelem és népszokás kapcsolódik ehhez az ünnephez: pl. mágikus, rontáselhárító szerepet tulajdonítottak annak a vesszőnek, amivel a jószágokat a legelőre hajtották, de előfordult olyan is, hogy a marhákat láncon, tojásokon hajtották keresztül és azt tartották, hogy az állatok olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás.

– Kihajtási ünnepünk ötvözi az régi hagyományokat és az Európai Közösség által finanszírozott eszközöket a természetvédelem és a természetmegőrzés érdekében, hiszen a hagyományos legeltetéses gazdálkodás folytatásával biztosítjuk a kék vércsék fennmaradását, szaporodását, a területkezelés megfelelő állapotát és a természetvédelem összetett és hosszútávú érdekeinek biztosítását – részletezte, s kiemelte: a BNPI a Hevesi Síkon szürkemarhával történő területkezelést valósít meg, amelynek során a nemzetipark-igazgatóság szakemberei kitapasztalták, milyen legeltetési intenzitás és milyen legeltetési módszerek mellett alakítható ki a kék vércsék számára olyan terület, amely nemcsak a terület kezelését, hanem a fokozottan védett, és különösen értékes fajok élőhelyét is biztosítja. E projekt sikerességét jól bizonyítja, hogy folyamatosan nő az itt élő állatok száma. Emellett folyamatosan nő a szarvasmarha állomány is, így szükségszerűvé vált egy új állattartó telep létrehozása: tavaly adták át a Szürke Szállást Tarnaszentmiklóson.

A szakmai napon tiszteletét tette Ignácz Balázs főispán is, aki biztosította a Heves vármegyei Kormányhivatal támogatásáról mind a helyi gazdákat, gazdálkodókat, mind pedig a BNPI-t.

Nagy Géza, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke itt járt a legutóbb három éve megrendezett kihajtási ünnepen is, akkor az egyesület frissen megválasztott elnökeként vázolta céljait, ezúttal már tapasztalatait is megosztotta a közönséggel. Elárulta, hogy az egyesület központi bikanevelést folytat, s hazánkban egyedülálló módon térítésmentesen tudnak a tagok számára bikákat biztosítani. Ezzel nagy mértékben tudják támogatni a gazdálkodókat, s jelenleg több projekt kapcsán elkezdték külföldön is népszerűsíteni a szürkét mint fajtát.

A rendezvény helyszínét az idén fennállásának 30. évét ünneplő Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet adta. A körzet történetéről Tóth László, a Dél-Hevesi Tájegység tájegységvezetője tartott előadást. Felidézte: a védetté nyilvánítás célja a Hevesi Sík eredeti állapotát reprezentáló pusztai élőhelyek, a rajtuk élő túzok, valamint fokozottan védett ragadozó madarak megóvása volt. A terület az évek folyamán többször is bővült, jelenlegi területe 16114 hektár. (A körzet történetéről hamarosan cikket jelentetünk meg honlapunkon.)

A gazdafórum kezdete előtt ért a rendezvény helyszínének közelébe a várva várt gulya. Róluk Sasváriné Hegedűs Éva telephelyvezető elárulta: az anyagulyát jelenleg 134 jószág teszi ki. Közülük a szűzüszők 20-an vannak, ők először kerültek a gulyába. A többi tehén alól pedig 96 pirók színezetű borjút láthattak az egybegyűltek. Mint megtudtuk: rajtuk kívül van egy másik gulya is, ahol jellemzően a tenyész üszőket és a kárpáti borzderes fajtához tartozó egyedeket tartják együtt. Amikor az anyagulya kikerül a nyári állásra, akkor kezdik el a növendék gulyát szokatni, és arra rászámolva kb. 2 hetet, lábon hajtják át az állatokat Pélyre. A növendék gulyában lévő, különböző évjáratú üszők még kiválogatás alatt vannak, s mikor a harmadéves kort elérik, akkor kerülnek be az anyagulyába és onnantól kezdve már a bika alatt fedeztethetőek lesznek.

A nap folyamán sor került egy kaszálás bemutatóra is, amely során egy traktorra szerelhető vadriasztó lánc használatát demonstrálták a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a BNPI szakemberei a jelenlévőknek. Ez a szerkezet arra szolgál, hogy felriassza a gyepekben megbúvó madarakat, ízeltlábúakat, kétéltűeket és emlősöket, hogy azok időben el tudjanak menekülni, még mielőtt a gép kárt tenne bennük. A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában c. LIFE projekt keretében a madárbarát kaszálási módok fontos szerepet kapnak, hiszen a gyepek és a pillangós kultúrák május-júniusi kaszálásai jelentősen befolyásolják a földön fészkelő madárfajok – így pl. a fokozottan védett túzok – fészkelési sikerét. Ezen fajok megóvása, a költésük zavartalanságának biztosítása csak a gazdálkodókkal együttműködve lehetséges. Fontos kiemelni, hogy a kaszálási károk mérséklése, megelőzése nemcsak természetvédelmi, hanem vadgazdálkodási szempontból is fontos, hisz az elpusztult állatok között éppúgy akadnak védett és fokozottan védett fajok, mint apróvadak: mezei nyulak, fácánok, őzek.

A gazdafórum fő témája az új agrártámogatások voltak. A 2027-ig tartó Közös Agrárpolitikában (KAP) számos új elem, támogatási forma jelenik meg és változnak a területalapú támogatások szabályai is. A gazdafórum egy, a kaszálás bejelentők helyes kitöltéséről szóló előadással kezdődött, majd a szakemberek tájékoztatták a gazdákat az őket érintő legfontosabb újdonságokról, a támogatások igénybevételének legfőbb kritériumairól, ezután pedig a gazdálkodóknak lehetőségük volt feltenni a témával kapcsolatos kérdéseiket is.

A gazdafórum mellett részt lehetett venni egy tanösvény bejáráson is Sasvári János természetvédelmi őr vezetésével. A Pély-Hamvajárás természetismereti tanösvény állomásai bemutatják a legeltetés szerepét a gyepek kezelésében, továbbá a kék vércsét, ugyanis „A kék vércse védelme a Kárpát-medencében” című LIFE programban fészkelőhelyek telepítése, és mesterséges fészektelepek létesítése, monitorozása is zajlik. A területen találhatóak rizskazetták, melyeket itt nem szüntettek meg, sőt a töltését is megerősítették, zsilipekkel látták el, s a víz visszatartására használják.

Ezúton is köszönjük azoknak, akik részt vettek ennek az élménydús napnak a megszervezében és létrejöttében! Köszönjük Ferencz Attilának, hogy elhozta a szakmai napra értékes szarukiállítását, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének a történeti kiállítást és a marhaburger kóstolót, Nagy Imre "Smókinak" a slambucot, Kovács László pásztorembernek pedig a marhapörköltet. Továbbá köszönjük a Bükki Nemzeti Parki Termék Védjegyeseknek (Apostol Nikolett, Illyés József, Kovács Tibor, Pély-Tiszatáj Agrár Zrt. és Budafarm Sajtműhely) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek a kitelepülésben való részvételt!

A kihajtási ünnep „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában LIFE15/NAT/AT/000834” program támogatásával valósult meg.
Túzok LIFE (LIFE15/NAT/AT/000834) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó

5 Ipolytarnóc

5 Ipolytarnóc

2023.04.19. 14:21
Ronja:Das Naturschutz Gebiet Ipolytarnóc wird vom Bükk Nationalpark Direktorat verwaltet, hier durften wir vom 21. bis zum 27. November helfen und lernen. Das Naturschutzgebiet ist eine Fundstätte für eine Vielzahl von Fossilien, wie Haifischzähne, Blattabdrücke, versteinerte Bäume und Tier-Fußabdrücke. In unserer Zeit in Ipolytarnóc durften wir viel über die Geschichte des Naturschutzgebietes erfahren, eine Vulkankatersstrophe vor etwa 20 Millionen Jahren bewahrte die Fauna und Flora im Gebiet. Auf verschiedenen Naturlehrpfaden ist es möglich viel über die Relikte der geologischen Vergangenheit des Naturschutzgebietes zu lernen.Die Zeit in welcher wir in Ipolytarnóc waren liegt in der Nebensaison, weshalb weniger Ökotourismus stattfindet, trotzdem konnten wir bei verschieden Aufgaben helfen. So haben wir nicht nur viel gelernt, sondern beim Laub fegen, Zaun reparieren und Häcke schneiden geholfen. Beim Laubfegen in Ipolytarnóc haben wir einige der Arbeiter:Innen kennen lernen dürfen, von welchen wir etwas über die Pflanzen und die Vergangenheit des Naturschutzgebietes lernen konnten. Aber auch das Häcke schneiden und Zaun reparieren war eine spannende Erfahrung, bei der wir einiges lernen konnten. Weiterhin haben wir viele Lehrpfade besichtigt und viele Fossilien anschauen dürfen, Imre welcher in Ipolytarnóc arbeitet hat uns die verschiedenen Teile des Besucherzentrums gezeigt und so konnten wir beispielsweise den versteinerten Baum betrachten, welcher auf dem Foto zu sehen ist. Durch die Kiefer mit einem Durchmesser von acht Metern und einer Länge von fast hundert Metern, wurde das Naturschutz gebiet bekannt. In dem Besucherzentrum gibt es viele interaktive Möglichkeiten für die großen und kleinen Besucher die Geschichte des Naturschutzgebietes kennenzulernen. Es gibt beispielsweise ein 4D Kino über die Tiere, welche früher in der Region gelebt haben und eine spannende Ausstellung mit verschiedenen Fossilien.
Tovább olvasom