A napokban adták át a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nyolc hektárnyi területen, több mint másfél milliárd forintból elkészült tarnaszentmiklósi állattartó telepét.
Az ünnepségen részt vett dr. Nagy István agrárminiszter is, aki úgy fogalmazott: mindaz a munka, ami itt folyik, hosszú távon a túlélésünket biztosítja. Rámutatott, hogy mekkora szerencse az, hogy ez a feladat nemcsak az állami szervekre hárul, hanem itt ülnek azok a gazdák is, akikkel sikerült együttműködést kialakítani, s ezzel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) csak megsokszorozza önmagát. Egy-egy ilyen projekttel biztosítják a családok megélhetését, vidéki megmaradását, és a helyi gazdaság erősödését. Mindazon túl, hogy génmegőrzés és tájrehabilitáció zajlik, a természetvédelem is tud haladni.
Dr. Nagy István Fotó: Kozma Attila
A miniszter beszédében kiemelte: az elmúlt tíz évben soha nem látott volumenben valósulhattak meg természetvédelmi beruházások Magyarországon. Több mint 78 milliárd forint értékben 186 egyedi beruházás révén 319 ezer 500 hektáron javult és javul az élőhelyek állapota. A BNPI a KEHOP programban 12 projekt támogatását nyerte el: ebből egy projekt lezárult, 3 előkészítés alatt áll, 6 projekt élőhelykezeléssel foglalkozik, további három pedig területkezelési infrastruktúra fejlesztésre fordítható. Célunk, hogy minden ilyen projekt szolgáljon mintaként, hogy kialakítsa az együttműködést az állam és a magánszféra között.
Szabó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője szerint azért is kiemelkedő a BNPI ezen beruházása, mert az utóbbi években nagyon kevés ehhez hasonló állattenyésztési projekt valósult meg az országnak ezen a területén.
– Az állattenyésztés a mezőgazdaság nehézipara, nemcsak azért mert az év minden napján foglalkozni kell az állatokkal, hanem azért is, mert sok esetben csak évek múltával derül ki, hogy a most elvégzett munka megtérül-e. Minden elismerésem azoké, akik a fajtafenntartásban, génmegőrzésben ekkora funkciót, ekkora kihívást látnak – mondta, s hozzátette: ez nem a pénzről szól, ez elsősorban nem gazdasági kérdés, hanem elhivatottság, hazaszeretet kérdése.
Szabó Zsolt Fotó: Kozma Attila
– Ez olyan fejlesztés, amit a ráció diktál, hogy a szikes legelőket hogyan tudjuk a legjobban hasznosítani, hogyan tudjuk itt a természetes élőhelyet fenntartani. A válasz: faj- és fajtagazdasággal, hisz’ tudjuk, ha egy területet jól kezelünk, ott sokkal nagyobb a faj-, a fajtagazdagság. Ez a valódi természetvédelem, és nekünk ezt kell támogatnunk. Ami hibát itt látok, az az, hogy túl kicsi az állattartó telep. Minél több ilyen telephely kellene ebbe a térségbe! – összegezte Szabó Zsolt.
Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója felidézte: a Bükki Nemzeti Park az ország harmadik nemzeti parkjaként jött létre, és elsőként aposztrofálták mint erdős nemzeti park. Működési területének változatosságát, valamint a feladatok sokszínűségét jól mutatja, hogy itt található az ország legmagasabb pontja, a Kékestető, és jelen projekt helyszíne a 85,4 és 90,5 méter közötti térszintű dél-hevesi kistáj, az ártéri kifejlődésű, tökéletes síkság helyszíne.
– A BNPI dél-hevesi szerepvállalása mindig hangsúlyos volt. A tájegység kiemelt feladata a természetközeli szántóföldi növénytermesztés, a legeltetéses gyepkezelés és állattartás, melyhez szorosan kapcsolódik a génmegőrzés és a hagyományőrzés. A saját tulajdonú állatállományra alapozott extenzív természetvédelmi célú állattartást 9 éve indítottuk el a dél-hevesi tájegységben. Annak érdekében, hogy a Tarnaszentmiklós és Pély határában lévő gyepterületeket kezelni tudjuk, állatállományunk szépen gyarapodott. A saját vagyonkezelésben lévő területeink kezelési feladatai is indokolták, hogy a legeltetéses állattartás infrastrukturális körülményeit hosszútávon is biztosítani tudjuk – összegezte.
Rónai Kálmánné Fotó: Kozma Attila
Mint mondta: a projektelképzelés társadalmi hasznossága igazolható. Közvetett és közvetlen módon is megvalósul a természetvédelmi értékek megőrzése, helyreállítása és fenntartása. A beruházás kiindulási alapja az volt, hogy a kalkulációk szerint az élőhelykezelési célkitűzéseinkben szereplő feladatokat az állomány 500 egyedre történő fejlesztésével tudják ellátni. Az Igazgatóság a másfél milliárd forintból megvalósult projektet három részre bontotta: az első két ütemben azok az építési elemek valósultak meg, amelyek az állattartó telep működtetéséhez elengedhetetlenül szükségesek, a harmadik részben a szociális épület tetőtéri beépítése szerepelt, amelyek a forrás rendelkezésre állása esetén meg tudnak valósulni.
Az építményeket – a fahéjast, a karámot, a válogatót – úgy alakították ki, hogy azokban 150 anyatehén és azoknak az első, valamint második éves szaporulata is elhelyezhető legyen: ez korosztályonként 135-135 növendék marha helyszükségleteit jelenti. További férőhelyeiken tervezik 60-80 magyar szürke szarvasmarha tenyészbika jelöltjeinek felnevelését, és így tölti meg a telepet az 500 egyedből álló állatállomány.
– Jelen projekt biztosítja ezen területek folyamatos természetvédelmi szempontú kezelését és lehetőséget nyújt a jelenleg bérelt állattartó telepen tartott állatállomány elhelyezésére egy térségi gazdálkodási központban, melynek jelentősége messze túlmutat az állatállomány elhelyezési igényén. Bázisul szolgál a régióban folyó természetkezelési munkáknak, bemutató- és kísérleti helyszínként elősegíti a természetvédelmi szempontból kedvező tendenciák, módszerek terjesztését. Reményeink szerint szolgálni fogja a térségben a gazdálkodókkal történő kapcsolattartás erősítését, melynek már most is kialakult hagyománya van. Ezen együttműködéssel a legeltetéses állattartás szélesebb körű gyakorlatának elterjesztését is elő kívánjuk segíteni a természetszerű tájhasználat érdekében. Jelen beruházással a legelő állatállomány és természetvédelmi kezelés biztosítja a projekt által érintett helyszínek megfelelő állapotban tartását: a Hevesi Puszták Tájvédelmi Körzetben, a Hevesi-sík különleges madárvédelmi területen, a pélyi szikesek és a Nagy-Fertő, Gulya-gyep, Hamvajárás szikes pusztáin, kiemelt jelentőségű Natura 2000 területen – részletezte köszöntőjében Rónai Kálmánné, aki azt is elmondta: az Igazgatóságnak a természetközeli gazdálkodás példaértékű megvalósításával a jelenleg is betöltött szerepét továbberősítve mintagazdaságként kell megjelenni a térség szereplői előtt, a pillanatnyi gazdasági haszon megszerezése soha nem mehet az ökológiai célok rovására.
Magyar Ádám projektmenedzser a beruházás részleteit ismertette: a projekt beavatkozási és célterülete a 9/1993. (III.9.) KTM rendelettel létrehozott Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek közül az alábbiakat érinti a projekt.
– Igazgatóságunk jelentős szürkemarha állománnyal rendelkezik. Az állatok elhelyezését eddig egy bérelt létesítményben oldottuk meg, így felmerült az igény egy saját állattartó telep kialakítására. Az állatállomány téli tartásához, a meglévő és beszerzendő gépek, a takarmánykészlet és termények elhelyezésére, valamint az itt dolgozók elhelyezését szolgáló épületegyüttes kialakítása, tömbös vagy más néven udvarház jellegű elrendezésben – tájékoztatott.
A beruházás során a következő funkciók ellátásának megfelelő épületrészek kialakítására került sor: három növendékistálló, és egy gulyaistálló konténer tárolóval és orvosi vizsgálóval. Ötszáz egyedből álló, vegyes ivarú és korcsoportú magyar szürke szarvasmarha állomány elhelyezésére alkalmas istállók és karámrendszer, valamint központi épületet és gépszín. A személyzet létszámának megfelelő szociális és kezelői helyiségek (egy épületben elhelyezhető különböző funkciójú: iroda, raktár, fekete-fehér öltöző, pihenő, konyha, vizesblokk, kazánház stb.) kialakítása, valamint a telep működtetése során szükséges anyagok és eszközök praktikus, kényelmes és zárt tárolását biztosító raktárhelyiségek. A gépek elhelyezésére, karbantartására szolgáló gépszín és javítóműhely is kialakításra került: takarmánytároló és szérűskert; szálastakarmány-tároló, amely lehetővé teszi 8000-9000 db bála szérűskertben, kazalban történő elhelyezését; válogató, kezelőfolyosó; hídmérleg mérlegházzal; saját fúrt kút; trágyatároló csurgalékvíz tároló aknával; tűzivíz tároló; boncoló és hullakamra; csapadék és szennyvízaknák; telepi úthálózat és kerítés.
Ezeken túl a természetvédelmi kezelés és a gazdálkodás megvalósíthatósága érdekében munkagépek, terepjáró teherautó, berendezések és bútorok, állattartási eszközök, informatikai eszközök, monitoring eszközök kerülnek beszerzésre.
