A tarnaszentmiklósi telep a térség bázisa lesz 2022.03.17. 15:57

A napokban adták át a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nyolc hektárnyi területen, több mint másfél milliárd forintból elkészült tarnaszentmiklósi állattartó telepét.

Az ünnepségen részt vett dr. Nagy István agrárminiszter is, aki úgy fogalmazott: mindaz a munka, ami itt folyik, hosszú távon a túlélésünket biztosítja. Rámutatott, hogy mekkora szerencse az, hogy ez a feladat nemcsak az állami szervekre hárul, hanem itt ülnek azok a gazdák is, akikkel sikerült együttműködést kialakítani, s ezzel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) csak megsokszorozza önmagát. Egy-egy ilyen projekttel biztosítják a családok megélhetését, vidéki megmaradását, és a helyi gazdaság erősödését. Mindazon túl, hogy génmegőrzés és tájrehabilitáció zajlik, a természetvédelem is tud haladni.

Dr. Nagy István Fotó: Kozma Attila

A miniszter beszédében kiemelte: az elmúlt tíz évben soha nem látott volumenben valósulhattak meg természetvédelmi beruházások Magyarországon. Több mint 78 milliárd forint értékben 186 egyedi beruházás révén 319 ezer 500 hektáron javult és javul az élőhelyek állapota. A BNPI a KEHOP programban 12 projekt támogatását nyerte el: ebből egy projekt lezárult, 3 előkészítés alatt áll, 6 projekt élőhelykezeléssel foglalkozik, további három pedig területkezelési infrastruktúra fejlesztésre fordítható. Célunk, hogy minden ilyen projekt szolgáljon mintaként, hogy kialakítsa az együttműködést az állam és a magánszféra között.

Szabó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője szerint azért is kiemelkedő a BNPI ezen beruházása, mert az utóbbi években nagyon kevés ehhez hasonló állattenyésztési projekt valósult meg az országnak ezen a területén.

– Az állattenyésztés a mezőgazdaság nehézipara, nemcsak azért mert az év minden napján foglalkozni kell az állatokkal, hanem azért is, mert sok esetben csak évek múltával derül ki, hogy a most elvégzett munka megtérül-e. Minden elismerésem azoké, akik a fajtafenntartásban, génmegőrzésben ekkora funkciót, ekkora kihívást látnak – mondta, s hozzátette: ez nem a pénzről szól, ez elsősorban nem gazdasági kérdés, hanem elhivatottság, hazaszeretet kérdése.

Szabó Zsolt Fotó: Kozma Attila

– Ez olyan fejlesztés, amit a ráció diktál, hogy a szikes legelőket hogyan tudjuk a legjobban hasznosítani, hogyan tudjuk itt a természetes élőhelyet fenntartani. A válasz: faj- és fajtagazdasággal, hisz’ tudjuk, ha egy területet jól kezelünk, ott sokkal nagyobb a faj-, a fajtagazdagság. Ez a valódi természetvédelem, és nekünk ezt kell támogatnunk. Ami hibát itt látok, az az, hogy túl kicsi az állattartó telep. Minél több ilyen telephely kellene ebbe a térségbe! – összegezte Szabó Zsolt.

Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója felidézte: a Bükki Nemzeti Park az ország harmadik nemzeti parkjaként jött létre, és elsőként aposztrofálták mint erdős nemzeti park. Működési területének változatosságát, valamint a feladatok sokszínűségét jól mutatja, hogy itt található az ország legmagasabb pontja, a Kékestető, és jelen projekt helyszíne a 85,4 és 90,5 méter közötti térszintű dél-hevesi kistáj, az ártéri kifejlődésű, tökéletes síkság helyszíne.

– A BNPI dél-hevesi szerepvállalása mindig hangsúlyos volt. A tájegység kiemelt feladata a természetközeli szántóföldi növénytermesztés, a legeltetéses gyepkezelés és állattartás, melyhez szorosan kapcsolódik a génmegőrzés és a hagyományőrzés. A saját tulajdonú állatállományra alapozott extenzív természetvédelmi célú állattartást 9 éve indítottuk el a dél-hevesi tájegységben. Annak érdekében, hogy a Tarnaszentmiklós és Pély határában lévő gyepterületeket kezelni tudjuk, állatállományunk szépen gyarapodott. A saját vagyonkezelésben lévő területeink kezelési feladatai is indokolták, hogy a legeltetéses állattartás infrastrukturális körülményeit hosszútávon is biztosítani tudjuk – összegezte.

Rónai Kálmánné Fotó: Kozma Attila

Mint mondta: a projektelképzelés társadalmi hasznossága igazolható. Közvetett és közvetlen módon is megvalósul a természetvédelmi értékek megőrzése, helyreállítása és fenntartása. A beruházás kiindulási alapja az volt, hogy a kalkulációk szerint az élőhelykezelési célkitűzéseinkben szereplő feladatokat az állomány 500 egyedre történő fejlesztésével tudják ellátni. Az Igazgatóság a másfél milliárd forintból megvalósult projektet három részre bontotta: az első két ütemben azok az építési elemek valósultak meg, amelyek az állattartó telep működtetéséhez elengedhetetlenül szükségesek, a harmadik részben a szociális épület tetőtéri beépítése szerepelt, amelyek a forrás rendelkezésre állása esetén meg tudnak valósulni.

Az építményeket – a fahéjast, a karámot, a válogatót – úgy alakították ki, hogy azokban 150 anyatehén és azoknak az első, valamint második éves szaporulata is elhelyezhető legyen: ez korosztályonként 135-135 növendék marha helyszükségleteit jelenti. További férőhelyeiken tervezik 60-80 magyar szürke szarvasmarha tenyészbika jelöltjeinek felnevelését, és így tölti meg a telepet az 500 egyedből álló állatállomány.

– Jelen projekt biztosítja ezen területek folyamatos természetvédelmi szempontú kezelését és lehetőséget nyújt a jelenleg bérelt állattartó telepen tartott állatállomány elhelyezésére egy térségi gazdálkodási központban, melynek jelentősége messze túlmutat az állatállomány elhelyezési igényén. Bázisul szolgál a régióban folyó természetkezelési munkáknak, bemutató- és kísérleti helyszínként elősegíti a természetvédelmi szempontból kedvező tendenciák, módszerek terjesztését. Reményeink szerint szolgálni fogja a térségben a gazdálkodókkal történő kapcsolattartás erősítését, melynek már most is kialakult hagyománya van. Ezen együttműködéssel a legeltetéses állattartás szélesebb körű gyakorlatának elterjesztését is elő kívánjuk segíteni a természetszerű tájhasználat érdekében. Jelen beruházással a legelő állatállomány és természetvédelmi kezelés biztosítja a projekt által érintett helyszínek megfelelő állapotban tartását: a Hevesi Puszták Tájvédelmi Körzetben, a Hevesi-sík különleges madárvédelmi területen, a pélyi szikesek és a Nagy-Fertő, Gulya-gyep, Hamvajárás szikes pusztáin, kiemelt jelentőségű Natura 2000 területen – részletezte köszöntőjében Rónai Kálmánné, aki azt is elmondta: az Igazgatóságnak a természetközeli gazdálkodás példaértékű megvalósításával a jelenleg is betöltött szerepét továbberősítve mintagazdaságként kell megjelenni a térség szereplői előtt, a pillanatnyi gazdasági haszon megszerezése soha nem mehet az ökológiai célok rovására.

Magyar Ádám projektmenedzser a beruházás részleteit ismertette: a projekt beavatkozási és célterülete a 9/1993. (III.9.) KTM rendelettel létrehozott Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek közül az alábbiakat érinti a projekt.

  • HUBN10004 Hevesi sík különleges madárvédelmi terület
  • HUBN20041 Pélyi-szikesek kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület
  • HUBN20040 Nagyfertő - Gulya-gyep - Hamvajárás szikes pusztái kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület

– Igazgatóságunk jelentős szürkemarha állománnyal rendelkezik. Az állatok elhelyezését eddig egy bérelt létesítményben oldottuk meg, így felmerült az igény egy saját állattartó telep kialakítására. Az állatállomány téli tartásához, a meglévő és beszerzendő gépek, a takarmánykészlet és termények elhelyezésére, valamint az itt dolgozók elhelyezését szolgáló épületegyüttes kialakítása, tömbös vagy más néven udvarház jellegű elrendezésben – tájékoztatott.

A beruházás során a következő funkciók ellátásának megfelelő épületrészek kialakítására került sor: három növendékistálló, és egy gulyaistálló konténer tárolóval és orvosi vizsgálóval. Ötszáz egyedből álló, vegyes ivarú és korcsoportú magyar szürke szarvasmarha állomány elhelyezésére alkalmas istállók és karámrendszer, valamint központi épületet és gépszín. A személyzet létszámának megfelelő szociális és kezelői helyiségek (egy épületben elhelyezhető különböző funkciójú: iroda, raktár, fekete-fehér öltöző, pihenő, konyha, vizesblokk, kazánház stb.) kialakítása, valamint a telep működtetése során szükséges anyagok és eszközök praktikus, kényelmes és zárt tárolását biztosító raktárhelyiségek. A gépek elhelyezésére, karbantartására szolgáló gépszín és javítóműhely is kialakításra került: takarmánytároló és szérűskert; szálastakarmány-tároló, amely lehetővé teszi 8000-9000 db bála szérűskertben, kazalban történő elhelyezését; válogató, kezelőfolyosó; hídmérleg mérlegházzal; saját fúrt kút; trágyatároló csurgalékvíz tároló aknával; tűzivíz tároló; boncoló és hullakamra; csapadék és szennyvízaknák; telepi úthálózat és kerítés.

Ezeken túl a természetvédelmi kezelés és a gazdálkodás megvalósíthatósága érdekében munkagépek, terepjáró teherautó, berendezések és bútorok, állattartási eszközök, informatikai eszközök, monitoring eszközök kerülnek beszerzésre.

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom
1 Vorstellung / Introduction

1 Vorstellung / Introduction

2023.04.19. 13:59
Ronja:Jó napot! Mein Name ist Ronja Köhler und ich bin 19 Jahre alt. Meine Heimat ist Lübeck eine Stadt im Norden von Deutschland in der Nähe der Ostsee. In meiner Freizeit war ich schon immer gerne in der Natur, an manchen Tagen um meine Gedanken während eines Spazierganges zu ordnen, an anderen um bei Baumpflanz und Müllsammel Aktionen teilzunehmen. Weil die Natur für mich gleichzeitig ein Ort zur Entspannung und ein Ort zum Lernen darstellt, habe ich mich entschieden mich bei Kulturweit für einen Naturfreiwilligendienst zu bewerben. Meine Hoffnung war es gleichzeitig in der Natur zu sein und mehr über die Bio und Geodiversität unserer Erde zu erfahren, außerdem wollte ich gerne etwas zurück geben für all das was wir von der Natur bekommen.Über die Unesco-Komission wurden Marei und ich dann in den Bükk Nationalpark geschickt und so haben wir die einmalige Möglichkeit bekommen ein halbes Jahr in Ungarn zu verbringen. Hier lernen wir nicht nur die Natur auf vielfältige Weise zu betrachten, wir versuchen uns an einer neuen Sprache und dürfen ganz viele neue Menschen kennenlernen, aber auch uns selbst lernen wir von einer neuen Seite kennen. Nach dem halben Jahr hier in Ungarn möchte ich gerne ein weiteres halbes Jahr arbeiten und Reisen. Mich interessiert es sehr verschiedene Länder kennenzulernen, neue Menschen zu treffen und verschiedene Ökosysteme verstehen zu lernen. Nach einem Jahr des Lernen, Reisens und neue Eindrücke sammeln, möchte ich zum Wintersemester diesen Jahres anfangen zu studieren. Momentan interessiere ich mich mich sehr für Soziologie, Psychologie und Politikwissenschaften. In den nachfolgenden Artikeln versuchen wir einen kleinen Einblick in unsere Erfahrungen zu geben und ein paar Eindrücke zu teilen uns ist es sehr wichtig darauf aufmerksam zu machen, dass es sich hier um individuelle Berichte handelt, welche nur unsere subjektive Wahrnehmung wiederspiegeln. Viel Spaß beim Lesen !Jó napot! My name is Ronja Köhler, and I am 19 years old. My hometown is Lübeck, a city in northern Germany near the Baltic Sea. I always enjoyed being out in nature, some days just to clear my mind while working, and others to participate in tree planting and rubbish collecting activities. Because nature, for me, is a place to rest and learn simultaneously, I decided to apply for the Kulturweit nature volunteer program. I hoped to be in nature while learning more about bio and geodiversity on earth; furthermore, I wanted to give back to nature something for everything we get from nature.The UNESCO Commission sent Marei and me to the Bükk National Park. We got the wonderful opportunity to spend six months here in Hungary. Here we learn to look at nature in various ways and try to learn a new language, and meet many new people. Also, we learned a lot about ourselves during our stay in Hungary.After half a year in Hungary, I would like to work and travel for another half year. I am very interested in getting to know different countries, meeting new people and learning to understand diverse ecosystems. After a year of learning, travelling and gaining new impressions, I would like to start studying in the winter semester of next year. At the moment, I am very interested in sociology, psychology and political science. We want to share some of our experiences and impressions in the following articles. We must point out that these are individual reports, which are only representations of our own Perceptions. Have fun while reading!
Tovább olvasom