
A kék vércse védelme a Kárpát-medencében
Hivatalosan 2012 szeptemberében indult az az 5+5 éves LIFE+ projekt, amely a kék vércse védelmét szolgáló területhasználati módszerek kidolgozását támogatja.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, mint partnerszervezet vesz rész a projektben, konkrétan a Dél-hevesi Tájegység egyik kiemelt jelentőségű területén szürkemarhával történő legeltetéses kezelést valósit meg. A projekt célja, hogy az első öt évben megvizsgáljuk, milyen legeltetési intenzitás és egyéb területhasználati módszerek (kaszálás, pihentetés, vizes élőhelyfoltok kezelése, stb.) alkalmazása mellett alakítható a terület a kék vércsék számára leginkább alkalmassá, miközben a gazdálkodás ökonómiai fenntarthatósága is biztosított marad.
A projekt eredményeit a természetvédelem mellett a gazdálkodók számára is hozzáférhetővé kívánjuk tenni, illetőleg olyan példával szeretnénk szolgálni, ami a természetvédelem (hangsúlyozottan a kék vércse) és a földhasználók igényeinek is egyaránt megfelel.
A projekt Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén tervezett főbb elemei.
- Az évek során emelkedő létszámú állatállomány tartási feltételeinek megteremtése, így a legeltetés és a teleltetés infrastrukturális feltételeinek biztosítása, valamint a téli és kiegészítő takarmány előállítása.
- A tervezett különböző területkezelések beállítása és végrehajtása a gazdálkodási és a monitoring terv szerint.
- A területkezelés különböző eszközeinek és azok intenzitásának hatásvizsgálata monitoring terv alapján.
- Kék vércse megtelepedésére alkalmas facsoportok telepítése, utógondozása fennmaradásuk biztosítása.
- Mesterséges költőládák kihelyezése a projektterületen és annak környezetében.
- Folyamatos kapcsolattartás és tapasztalatcsere a régió gazdálkodóival, valamint évente egy alkalommal szélesebb körű gazdálkodói és természetvédelmi-szakmai konferencia, ahol az eredmények és tapasztalatok hozzáférhetősége és megvitatása biztosított.
A kék vércse a Hevesi-sík egyik kiemelt jelentőségű karakterfaja, állománya viszont napjainkra a múlt-századbeli állomány tizedére csökkent. A projekt sikerességének legfontosabb mérőszáma a projektterületen és környezetében költő madarak számának emelkedésében lesz mérhető.