Mit tegyünk, ha farkassal találkozunk?
A médiában egyre többször olvasható, hogy farkasra utaló nyomokra bukkantak igazgatóságunk működésének területén.
Tovább olvasom
Mert a vulkánok is megérdemlik, hogy tavasszal virágba boruljanak 2022.09.14. 15:37
Mint minden évben, most is gyepkezelési munkákat végeztünk a verpeléti Vár-hegyen. A Tarnaszentmária község határában található szerény kis dombocskáról, valószínűleg kevesen gondolnák, hogy valójában milyen különleges természeti érték, pedig mind földtani, mind pedig botanikai ritkaságokban igen gazdag, így 1975 óta védett.
A névadó várnak sajnos ma már nyoma sincs, mert a huszadik század elején a környékbeliek elbontották, vagyis az addig megmaradt köveit széthurcolták. Ezután a hegyen kőkitermelésbe kezdtek, melynek során feltárták hazánk egyetlen, csaknem eredeti épségben megmaradt vulkáni kúpját. A Vár-hegy valójában egy úgynevezett parazitavulkán, más néven járulékos kráter – vagyis nem itt volt a fő lávacsatorna, hanem egy meglévő vulkán oldalából nőtt ki. Ehhez hasonlóak napjainkban a szicíliai Etna oldalain láthatók.
A hegy a földtani értékei mellett botanikai jelentőséggel is bír. Számos védett növénye között van a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), a Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a nagyezerjófű (Dictamnus albus) és a piros kígyószisz (Echium maculatum). A hegyen a legeltetés hiánya miatt kialakuló cserjésedés a lejtősztyepp élőhelyek degradálódását, megszűnését, így az árnyékolásra érzékeny lágyszárú fajok eltűnését eredményezheti. Az évről évre elvégzett területkezelési munkáink – a cserjeirtás és kaszálás – célja, az egykori hagyományos tájhasználat révén létrejött gyepes élőhelyek helyreállítása, és így a cserjésedés visszaszorítása.
Gyepkezelés a Vár-hegyen - Galéria
Fontos kiemelni, hogy a kezeléseink során nem célunk a Vár-hegy teljes területén cserjeirtást végezni, hiszen a bokros élőhelyek sok más élőlénynek otthont adnak, melyek között szép számmal vannak védett fajok is. Ilyen például a kökény-tükrösdíszbogár (Capnodis tenebrionis), a kardoslepke (Iphiclides podalirius), a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a fokozottan védett erdei pele (Dryomys nitedula). A cserjesávok, magányos cserjefoltok kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bírnak, így a beavatkozások során törekszünk egyfajta mozaikos élőhelyszerkezetet helyreállítani, kialakítani.
A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. További infó: http://www.grasslandlifeip.hu
szerző
Gál Renáta
projekt referensKapcsolódó
