Madárvédelmi konferencia a Mátrában 2023.10.20. 12:31

Összevetni a hazai tapasztalatokat a külföldiekkel, s átvenni a jó példákat, hogy egy XXI. századi elvárásoknak megfelelő, európai szintű madárvédelmi stratégiát alakíthassunk ki – ez volt az egyik fő célkitűzése az elmúlt napokban rendezett 14. MAVIR Madárvédelmi Konferenciának, amit ebben az évben Mátrafüreden rendezett a névadó vállalat, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Herman Ottó Intézet Nonprfit Kft. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Három nap alatt, kilenc ország szakértői tartottak előadásokat. A több mint 130 fős szakmai rendezvény fókuszában ezúttal a ragadozómadarak fennmaradása és a légvezetékek láthatóvá tétele terén jelentkező kihívások álltak. Emellett kiemelt témaként szerepelt a generációváltás a madáreltérítésben, amelyet négy kiállító prezentált.

Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára köszöntőjében úgy fogalmazott: a magyarországi madárvédelem a széleskörű társadalmi összefogás szép példája.

– Fontos, de önmagában kevés az állami erőfeszítés a természetvédelem területén, így a társadalmi szerepvállalás mellett szükség van a nagyvállalatok és a közszolgáltatók támogatására is. A költségigény miatt nem megoldható minden légvezeték azonnali cseréje földkábelre, azonban a megoldások megvitatása előremutató lehet – mondta.

Rácz András köszöntő beszédében ismertette, hogy 15 évvel ezelőtt született az Akadálymentes Égbolt megállapodás, és az így kialakult, áramszolgáltatói és természetvédelmi együttműködés egyik „gyümölcse” a madárvédelmi konferenciák hagyománya. Ahogy korábban, az egyes évek helyszíneihez igazodva a puszták vagy a vizes élőhelyek madárvédelmi kérdései kaptak hangsúlyt, úgy az idei évben a mátrai helyszín az erdők és az erdei madárvilág védelmét helyezte előtérbe.

Az államtitkár elmondta, hogy a kormány idén elfogadta a 2030-ig szóló, 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát, amely a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve reflektál az EU 2030-ig szóló biodiverzitás stratégiájában megfogalmazott uniós kötelezettségvállalásokra is. Mintegy 136 ezer hektáron vállalták a leromlott állapotú erdei élőhelyek helyreállítását. Célkitűzés továbbá az öreg erdők, valamint a ritka erdei élőhelytípusok fennmaradásának biztosítása, a biológiai sokféleség szempontjából kiemelkedő értéket képviselő erdőállományok területének bővítése, továbbá a biológiai sokféleség megőrzése és fejlesztése szempontjából kedvező erdőszerkezet kialakítása.

Rácz András kitért arra is, hogy az élőhelyek védelme mellett kiemelt figyelmet fordítanak madárvédelemre is. Az áramszolgáltatókkal folytatott együttműködésnek és az Európai Unió LIFE programja támogatásának is köszönhetően az elmúlt öt évben száz kilométer hosszan sikerült a túzokokra kiemelten veszélyes szakaszokon megszüntetni a légvezetéket, és az áramellátás szempontjából is kedvezőbb módon földkábelre cserélni. E téren további előrelépésben is lehet reménykedni, az európai túzokállomány védelmét célzó, új, nemzetközi LIFE pályázathoz csatlakozva 16 kilométer további prioritás vezetékszakasz kerülhet földbe az Európai Bizottság támogatása esetén, az MVM DÉMÁSZ Áramhálózati Kft. működési területén, a Csanádi-pusztákon.

Rónai Kálmánné, a BNPI, hazánk első hegyvidéki nemzeti parkjának igazgatója kiemelt feladatként jellemezte a nemzeti park működésén belül a fajvédelmet, hiszen a hegyvidék is ugyanúgy igényli a madárvédelmet (fészkelő- és táplálkozóterületekre fokozottan figyelnek) akárcsak a puszta vagy a vizes élőhelyek. Elhangzott: a BNPI működési területén több mint 100 fészkelő fajról (például parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, fehér és fekete gólya) lehet tudni. E terület 1/3 részén, a legveszélyesebb szakaszokon az Igazgatóság az áramszolgáltatóval együttműködésben áramütés szempontjából már biztonságossá tette a középfeszültségű hálózatot (15 500 oszlop madárbarát szigetelése), emellett 41,3 km vezetékszakaszt váltottak ki földkábelekkel.

Igazgatóságunkat képviselve tartott előadást Magos Gábor, a BNPI természetvédelmi őrszolgálatának vezetője, aki az őrszolgálat megalakulásától részletesen bemutatta, hogyan, milyen módszerekkel is kezdődött az 1970-es években, és hogyan is zajlik jelenleg a madárvédelem a nemzeti parkban. Molnár Márton természetvédelmi őr pedig a harkály- és erdővédelem aktualitásairól szólt a speciális élőhelyi igényű fehérhátú fakopáncs kapcsán.



Az esemény záró napján, csütörtökön, a résztvevők meglátogatták a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mátrafüredi bázisát. A vendégek megtekinthették a Harkály Ház kiállítását; szakembereink (Molnár Márton és Papp Ferenc természetvédelmi őrök) madárgyűrűzési bemutatót tartottak; a Deák Delta Kft. prezentálta a Delta Light autonóm világítású madáreltérítő szerelvény drónnal történő felszerelését egy kifeszített villanyvezetékre (mint a generációváltás kiváló példája a madáreltérítésben); majd Deák Gábor mérgezés-megelőzési koordinátor (MME) keresőkutyás bemutatójához is lehetett csatlakozni.


Forrás: kormany.hu, MAVIR


Kapcsolódó

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023.07.10. 16:06
Mitte April durfte der Bükk Nationalpark als Gastgeber für die Auftaktveranstaltung für ein von der EU gefördertes Projekt fungieren. Genauer gesagt, handelt es sich hierbei um ein Interreg CENTRAL EUROPE Projekt namens HUMANITA (= Human-Nature Interactions and Impacts of Tourist Activities on Protected Areas). Das Projekt wird vom European Regional Development Fund gefördert.Das Ziel von HUMANITA ist es touristische Aktivitäten in Schutzgebieten zu überwachen und zu bewerten, sowie Lösungen und Instrumente zusammen mit Touristen und der lokalen Gemeinschaft zu finden, um die negativen Auswirkungen der Menschen auf die Natur, so gering wie möglich zu halten und das Bewusstsein für eine umwelt- und naturfreundliche Lebensweise zu schärfen. Meiner Meinung nach ein sehr wichtiges Thema, daher denke ich, dass die EU-Gelder hier ganz gut aufgehoben sind.Für die Interessierten unter euch:www.bnpi.hu/hu/hir/humanita-nyitomegbeszeles-bukkszentkeresztenwww.interreg-central.eu/projects/humanita www.bnpi.hu/hu/palyazat-2/humanita-hu Für das zweitägige Meeting wurden alle teilnehmenden Partnerorganisationen aus Österreich, der Slowakei, Italien, Kroatien und Ungarn in die Ortschaft Bükkszentkereszt, welches sicht neben dem Gebiet des Bükk Nationalparks befindet, eingeladen. Die Partner bestehen dabei zum Teil aus Universitäten und Forschungseinrichtungen, welche das benötigte Know-how mitbringen und zum anderen Teil aus sogenannten „Pilot Areas", in welchen die erarbeiteten Methoden getestet werden können, sprich Nationalparks und Schutzgebiete.Meine ehrenvolle Aufgabe während dieser zwei Tage bestand darin Protokoll zu führen. Gar keine so leichte Aufgabe, wenn man bedenkt, dass die Tage von früh bis spät mit Programm versehen waren und die Präsentierenden natürlich auch nicht extra langsam sprachen, damit man auch alles notieren konnte (das wäre ja viel zu einfach ;) ). Und das ganze natürlich auch noch auf englisch. Zum Glück gab es genügend Kaffeepausen und ich bekam außerdem Hilfe von unserer slowakischen Partnerorganisation. Für das erste Mal in meinem Leben Protokoll führen, habe ich meine Aufgabe dann doch ganz gut gemeistert (denke ich :D). Um den Kopf nach den Meetings wieder etwas freizubekommen, wurden außerdem noch zwei sehr interessante Ausflüge geplant. Am ersten Tag haben wir abends das Bükk Astronomical Observatory, also die Sternwarte im Nationalpark, besucht, inkl. geführter Tour und einen Blick auf den Sternenhimmel über dem Nationalpark (leider nur vom Planetarium aus, da für das Teleskop leider zu bewölkt war). Der zweite Tag wurde dann noch mit einer Führung in der Anna-Kalktuffsteinhöhle, sowie der St. Stephans-Tropfsteinhöhle in Lillafüred abgeschlossen.Es waren ereignisreiche zwei Meeting-Tage, bei denen ich wieder viel Interessantes mitgenommen und viel Neues lernen durfte!
Tovább olvasom
2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom