Lezárult a Mátra Kincsei Természetismereti és Természetvédelmi Verseny 2021.08.11. 10:42

Nyári döntővel zárult a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett Mátra Kincsei Természetismereti és Természetvédelmi Verseny 2020/2021-es megmérettetése.

A verseny résztvevői iskolai tanulmányaikat kiegészítve kaptak átfogó képet a Mátra természeti értékeiről és azok védelméről. Bár a feladatok a Mátra természeti kincseit helyezték előtérbe, egyéb, az ország más tájaira is kiterjedő természeti ismereteket is elsajátíthattak a diákok. A verseny során szerzett ismeretek kiváló alapot jelenthetnek a diákok szemléletformálásához, hogy később a természet szépségére és védelmére érzékeny, tudatos felnőtt válhasson belőlük.

A döntőt megelőzően a diákok két korosztályban, 5-6. osztályos és 7-8. osztályos korcsoportban adhattak számot tudásukról, három évközi forduló során. Az első három fordulót hat témakör kísérte végig, ezek a következők voltak: madárvilág, hüllők és kétéltűek, rovarvilág, növényvilág, élőhelyek, tájak. Fordulónkét minden témakörön belül újabb és újabb élőlénycsoporttal ismerkedhettek a diákok. A döntő anyaga az első három forduló témaköreit dolgozta fel.



A verseny résztvevőit három fős csapatok alkották, a 28 nevezett csapat közül, az 5-6. osztályos korcsoportban az első hat, a 7-8. osztályos korcsoportban pedig az első öt legjobb csapat jutott a mátrai döntőbe, az első három forduló összesített eredményei alapján.

A verseny döntőjének a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mátrafüredi látogató-, oktatási és kezelőközpontja, a Harkály Ház adott otthont, ahová az ország különböző területeiről nyertek bejutást a csapatok.

Az esemény megnyitását követően a döntőre minden csapat kiselőadással készült, amelynek témája volt egy a lakóterületük közelében fekvő természetvédelmi terület vagy Natura 2000 terület bemutatása társaik és a zsűri számára, amelyet kollégáink alkottak, Szűcs Erzsébet (elnök) oktatási referens, Kovács Dóra a Harkály Ház ökoturisztikai és környezeti nevelési munkatársa és Golen Gerhárd a Mátrai Tájegység egyik természetvédelmi őre.



Az előadásokat rövid fajismereti feladat követte, amely során az első három fordulóban is szereplő állat- és növényfajok közül kellett felismerni 10 db állat- és 5 db növényfajt vetített képek alapján.

A nemzeti parki termékek alkotta szendvicsebédet követően pedig a döntő terepi része következett a Mátra természetvédelmi őreinek vezetésével, amely a Harkákály Ház természetvédelmi kiállításához tematikusan szorosan kapcsolódó Sástói Cincér Tanösvényen került lebonyolításra. Az öt terepi állomásból álló feladatok során játékos, ismeretterjesztő gyakorlatok útján mérhették össze tudásukat egymással a csaptok.

Sor került itt bogarászásra, terepi tájékozódásra, élőhelyismeretre, játékos fajismeretre és terepmadarászatra is.





A Mátra Kincsei Természetismereti és Természetvédelmi Verseny döntőjébe bekerült csapatok mindegyike csodás teljesítményt nyújtott és lelkiismereteses felkészülésüknek adtak számot.

A feladatokon elért pontszámok összesítése alapján pedig a következő eredmények születtek:


5-6. korosztály

1. helyezett – Szederlesők csapata (Fehér Nimród Örs, Császár Csanád, Hipszki Botond, Felkészítő: Gyárfásné Kovács Marianna) - Hatvani Kossuth Lajos Általános Iskola

2. helyezett – Havasi cincérek csapata (Bogdán Gergő, Boromisza Kornél, Katona Zsombor Jácint, Felkészítő: dr. Szarvas József) - Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Parád

3. helyezett – Mátrára fel! csapat (Ecsedi Endre, Jován Anna, Kónya Viktória, Felkészítő: Nánási Erzsébet) - Hallássérültek EGYMI és Kollégium, Debrecen

4. helyezett – Színes korallok csapta (Hives Emma, Miklós Panka Árnika, Szabó Szonja, Felkészítő: Katona Mária) - Mocsáry Antal Általános Iskola Karancsaljai Tagintézménye

5. helyezett – Vadvirág csapat (Nagy Levente Gábor, Novodonszki Réka, Bábosi Nóra, Felkészítő: Gódorné Gergely Éva) - Petőfi Sándor Általános Iskola, Hévízgyörk

6. helyezett – Kiselefántok csapata (Erdei Linda, Horváth Teodóra, Orgovány Gréta, Felkészítő: Albert Anita) - Tornyospálcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


7-8. korosztály

1. helyezett – Szőlősi PSC csapata (Kishalmi Sára, Pálinkó Petra, Kézér Csaba, Felkészítő: Némedi Tamásné) - Tápiószőlős-Újszilvás Református Általános Iskola

2. helyezett – Parádi sasok csapata (Szabó Anna, Inczédy-Kovács Koppány, Kerekes Borbála, Felkészítő: dr. Szarvas József) - Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Parád

3. helyezett – Parádi borzaskák csapata (Tóth Réka, Soltész Bianka, Soltész Anna, Felkészítő: dr. Szarvas József) - Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Parád

4. helyezett – Cserkészek csapata (Petri Álmos, Csarnai Jázmin, Felkészítő: Molnár Zoltán) - Mocsáry Antal Általános Iskola Karancsaljai Tagintézménye

5. helyezett – Szorgos méhek (Hrebenku Ádám, Ruprecht Hajnalka, Horváth Adrián, Felkészítő: Albert Anita) - Tornyospálcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola



A csapatok nem csak új élményekkel és a méltán kiérdemelt okleveleikkel térhettek haza, hanem nyereményük részeként nemzeti parkos ajándéktárgyakat, ismeretterjesztő füzeteket is magukkal vihettek. Az első három-három helyezett csapat pedig belépőjegyeket, zártkörű kirándulást, és szállást programokkal is magukévá tudhattak.

Gratulálunk minden nevezett csapat és felkészítő tanáraik szép teljesítményéhez és külön gratulálunk döntőseinknek! A 2021/22-es tanév során újra megrendezzük a Mátra Kincsei Természetismereti és Természetvédelmi Versenyünket, így várunk minden kedves résztvevőt a következő szezon során is. Az időközben középiskolássá vált tanulók sem maradnak megmérettetés nélkül a természetvédelmi ismeretek terén, neki külön versennyel készülünk az ősz folyamán!

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom