Kicsik,szelídek és jó a sajtjuk 2021.03.18. 17:42

Újabb kárpáti borzderesek költöztek az Igazgatóságunkhoz.

Az első kárpáti borzderes szarvasmarhák 2015-ben érkeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz a parádi állattartó telepünkre. A hegyvidéken nagyon jó hatásfokkal kezelték védett területeinket és már bizonyságot tettek arról, hogy sík területen is jól érzik magukat, hiszen a Tarnaszentmiklósra leköltöztetett állományunk 2 év alatt 33 egyedről 61 egyedre emelkedett.

Kárpáti borzderesek a legelőn

A fajta iránti elkötelezettség és a génmegőrzés jegyében Igazgatóságunk célja a kárpáti borzderes állomány növelése, ezért a már meglévő állomány mellé a közelmúltban újabb 49 egyed érkezett, melyek a szentistváni Batúz-tanyán kerültek elhelyezésre.

Megérkezés utáni pillanatok

A kárpáti borzderes szarvasmarha a Kárpátokban és a hegylábi területeken alakult ki, pontos eredete azonban egyelőre a homályba vész. Mintegy 120 éve hazánk egyik jellemző, hagyományos szarvasmarha fajtája volt. A Kárpát-medencében őshonosnak, vagy régen honosultnak tekinthető. Mint minden primitív fajta, így ez is kettős hasznú (tej, hús), ez korábban kiegészült egy harmadik haszonvétellel az igáztatással, ami azonban napjainkban már nem gyakori. Koncentrált tejű fajta lévén, a teje és a tejéből készült tejtermékek igen magas beltartalmi értékkel bírnak. A kárpáti borzderes az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, ridegtartásra kiválóan alkalmas. A primitív fajták esetében az emberek manapság egy vad, megközelíthetetlen, nehezen kezelhető állatot képzelnek el, ezzel szemben a kárpáti borzderes egy könnyen kezelhető, átengedő természetű fajta.

Kárpáti borzderes tehén borjával

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részt vállal a kárpáti borzderes szarvasmarha mintaprogramban, amelynek célja a ma már eltűnőben levő kárpáti borzderes fajtaváltozat megmentése, illetve Magyarországra történő visszahonosítása. A génmegőrzés mellett a program további számos lehetőséget is hordoz magában: a természetvédelmi célú tájhasználat, a fajta háztáji gazdálkodók számára történő népszerűsítése, ismeretterjesztés, a kapcsolódó kézműves termékek és ökoturizmus.

Igazgatóságunk tervei között szerepel a 2021. évben a génmegőrzési mintaprogram kapcsán a jelenleg vagyonkezelésünkben lévő kárpáti borzderes szarvasmarha állomány létszámának növelése mellett, egy hosszú távú tenyésztési koncepció kialakítása a tenyésztőszervezet által meghatározott célok figyelembevételével. Célul tűztük ki továbbá, hogy a 2019. évben megkezdett országos állományfelmérést és a hozzá kapcsolódó genetikai vizsgálatokat folytassuk. Ezáltal a természetvédelmi célú, legeltetéses állattartással történő területkezelési-, valamint génmegőrzési-, feladatok ellátása mellett, fontos szerepet vállalunk abban, hogy létrehozzunk és fenntartsunk egy nukleusz állományt.

Szerző: Gál Renáta

természetvédelmi referens

BNPI Területkezelési és Birtokügyi Osztály

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom