Kaptárkő Nap Szomolyán 2018.05.08. 16:21

2018. május 5-én második alkalommal rendeztük meg Szomolyán a Kaptárkő Napot, amelynek célja a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra (a 2016-tól a Magyar Értéktár, majd pedig a Hungarikumok Gyűjteményének részei) megóvása, gondozása, bemutatása, népszerűsítése.

A rendezvény a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Szomolya község Önkormányzata és a Kaptárkő Természetvédelmni és Kulturális Egyesület közös szervezésében valósult meg. A megnyitón a szervező szervezetek vezetői és a Földművelésügyi Minisztérium képviselői mellett jelen volt még Tállai András, a térség országgyűlési képviselője.

A köszöntőket követően megtörtént a Bükk-vidék Geopark első együttműködési megállapodásának aláírása a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és az Eszterházy Károly Egyetem Földrajz- és Környezettudományi Intézete között. A megállapodás célja az Intézet és az Igazgatóság kölcsönös szakmai munkájának elősegítése a Bükk-vidék Geopark létrehozása és az UNESCO felterjesztéshez szükséges szakmai anyag elkészítése terén, valamint oktatási, kutatási, kommunikációs és geoturisztikai / ökoturisztikai együttműködés megvalósítása. A Bükk-vidék Geopark létrehozásához szükséges program koordinálását és a kapcsolódó operatív feladatokat az igazgatóság vállalta 2017. július 20-án, amelynek részét képezi sok-sok együttműködés megkötése azon intézmények és szervezetek között, akik a földtudományi értékeire alapozott térségfejlesztésben érdekeltek.

Az ünnepélyes aláírást követően szakmai előadások következtek a kaptárkövekről, a faragott kőemlékekről, a kőkultúrát befogadó kőzetek keletkezéséről, a Bükkaljáról a kőkultúra táji, földrajzi keretéről, a vidék régészeti, történeti, néprajzi jellemzéséről és az itteni népzenéről – amely leginkább árulkodik az itt élő nép lelkiségéről. A szakmai programot terepi bemutatás követte a szomolyai Kaptár-rét fülkés szikláinál.

A szakmai program mellett színes turisztikai programok, vezetett kaptárkő-túrák, helyi termelők, kézművesek, nemzeti parki védjegyes termékek, tájjellegű ételek, borok és színpadi műsorok várták az érdeklődőket.


Kapcsolódó

Cserépfalu, "Ördögtorony" Tanösvény

Cserépfalu, "Ördögtorony" Tanösvény

2018.05.13. 11:42
Jelzés:
piros T
Kiinduló pont:Cserépfalu központjában található a tanösvény kiindulópontja

Állomások száma:20
LeírásA Cserépfalu központjából induló és ugyanoda visszakötő tanösvényt két részletben és mindkét irányból be lehet járni. A Millenniumi kilátótól (Kisamerika, Berezdaljai pincesor) indulva a Perpáctól északra lévő Ökörütő-völgyön át a Hór-völgybe lehet jutni, ott déli irányba fordulva térhetünk vissza Cserépfaluba. A tanösvény Cserépfalu kulturális nevezetességeit (barlanglakások, mészégetés), valamint a Bükkalja és a Déli-Bükk földtani, biológiai és őstörténeti (Suba-lyuk) értékeit, a Bükkalját felépítő riolittufa keletkezését (miocén vulkanizmus), különleges felszínformáit - egyben kultúrtörténeti különlegességeit -, a kaptárköveket (Ördögtorony), a mészkőtérszín képződményeit (Bervai Mészkő geológiai alapszelvénye, jégkori sziklaformák, barlangok), a területet borító fás legelőket, hegyi réteket, a gyertyános tölgyeseket, szurdokerdőket, a melegkedvelő tölgyeseket és a karsztbokorerdők élővilágát és hazánk legjelentősebb ősemberlelőhelyét, a Suba-lyuk barlangot (1932. április 27-én innen kerültek elő a neandervölgyi csontmaradványai) mutatja be. A Subalyuk-barlang, Közép-Európa egyik legrégibb ősemberleletének helye. Itt találták meg a Neander-völgyi ősember hazai nyomait, egy felnőtt nő és egy 3 éves gyermek csontjait. A későbbi ásatások során barlangi medve, oroszlán és hiéna csontmaradványai is előkerültek. A barlang nagyméretű, egy juhnyájat is képes befogadni.
Az Ördögtoronyhoz vezető tanösvényen – a Berezdi sétányon – találhatjuk a Kisamerikai-barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.
A tanösvény állomásai:1. Berezd-oldal: kilátópont2. Berezd-oldal: közetfeltárás3. "Kisamerika"4. Berezdaljai pincesor5. Mésztetői fás legelő6. Ördögcsúszda7. Ördögtorony-kaptárkő8. Mész-patak szurdoka9. Túrbucka10. Perpác-rét-hegyi legelő11. Víznyelő12. Hór-völgy közetei és felszíniformái13. Gyertyános-tölgyes14. Jégkori sziklaformák15. Törmeléklejtő erdő és szurdokerdő16. Bervai Mészkő geológiai alapszelvény17. Suba-lyuk18. Melegkedvelő növényzet19. Mészégetés20. Népi építészet
Tovább olvasom
Répáshuta - Nagyvisnyó - Nagymező - Kis-kőháti zsomboly Tanösvény

Répáshuta - Nagyvisnyó - Nagymező - Kis-kőháti zsomboly Tanösvény

2018.05.13. 10:55
A tanösvény a Bükk-fennsík különleges felszínalaktani formakincsei közül a Kis-kőháti-zsombolyt – vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagymező fokozottan védett növényvilágát mutatja be.
A tetőközeli zsombolyok a hegység legidősebb karsztalakulatai, valószínűleg későpliocén korú vagy öregebb víznyelőbarlangok táplálóterületüket és tölcsérjüket vesztett maradványai, mint például a Kálmán-réti-, a Kis-Kőháti-, a Lyukas-gerinci- és a Mélysár-bérci-zsomboly. Ehhez a bükki viszonylatban idősebb, tetőközeli zsombolynemzedékhez tartozik, a tanösvény által érintett Kis-kőháti-zsomboly is, amely néhány százezer évvel korábban víznyelőként működött. A Bükk legnagyobb felszíni karsztformája a Nagy –mező poljéja (karsztvápája ): olyan nagy területű, karsztosodó kőzetbe mélyülő karszttál, amelynek alját töbrök, ikertöbrök (uvalák), víznyelők tagolják. A Nagy-mező sűrű töbörhálózatát a tetők felől lefutó völgyek egykori, többnyire időszakos vízfolyásai hozták létre.
A Nagymező hazai viszonylatban egyedülálló 900 méter tengerszint feletti magasságával. Megfigyelhetjük a karszthegységek jellegzetes víznyelőit. A túra érinti Három-kőt, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Bükk déli részére, tiszta időjárás esetén a Tokaj-hegy és a Tisza-tó is látható.
Időtartam: 1 óra
Közepes nehézségű túra.Állomások:1. – Kis-Kőhát-nyereg (indítóállomás) 2. – Kis-kőháti-zsomboly (tábla) Bükki viszonylatban a legidősebb barlangok közé tartozik, amely néhány százezer évvel korábban víznyelőként működött. 3. – Nagy-mező (fokozottan védett terület) (tábla) A Bükk legnagyobb karsztvápája, amelynek alját töbrök, ikertöbrök (uvalák), víznyelők tagolják. Erdőirtás nyomán keletkezett hegyi rét számos növényritkasággal.

Vezetőfüzet:bkk-fennsiki_tanosvenyek.7.pdf
Tovább olvasom