Fészkelő partimadarak felmérése a Zagyva-völgy felső szakaszán 2022.06.21. 14:47

A partimadarak speciális élőhelyi igényekkel bíró fajcsoport, fajainak szinte mindegyike csökkenő állománynagysággal jellemezhető világszerte.

Európában és Magyarországon is komoly természetvédelmi kihívást jelent védelmük. Jellemzően a nyílt, sekély vizű, mocsaras, iszapos területeket kedvelik. Valaha folyóink rendszeres áradásai, valamint az árterek legeltetéses hasznosítása nagy területen kínált a partimadaraknak alkalmas élőhelyeket. A folyószabályozások, a megváltozott tájhasználat, és a klímaváltozás következtében azonban egyre kevesebb számukra az alkalmas fészkelő- és táplálkozó terület, így állományaik is hanyatlásnak indultak. Egyre kevesebb a tocsogós, legeltetett rét, a víztestekben pedig rendszerint állandó üzemi vízszintet tartanak, a vízszintingadozás következtében így nem alakulhatnak ki sekély, iszapos részek.

Bíbic fióka gyűrűzést követően

Igazgatóságunk működési területén elsősorban az alföldi tájegységek bírnak jelentős vizes élőhelyekkel. Ennek ellenére a hegylábi területeken is fontos az ott fészkelő partimadár mikropopulációk felmérése és védelme. A Zagyva folyó felső szakaszán is minden évben számba vesszük az ott fészkelő piroslábú cankókat, bíbiceket, kis liléket. Ezen fajok a térségben fontos indikátorok is, ahol jelen vannak, ott nagy eséllyel fordulnak elő más értékes fajok is, így vonuló vízimadarak, kétéltűek, ízeltlábúak, vagy éppen értékes mocsári vegetáció.

Bíbic tojásos fészekalja

A tavalyi év óta tartó jelentős vízhiány következtében idén sajnos nagyon kevés az alkalmas élőhely a szóban forgó madárfajok számára. A Zagyva nógrádi szakaszán mindössze három helyszínen regisztráltunk fészkelést. Az egyik helyszín az elmúlt években már klasszikusnak mondható költőhely, egy egész évben vízzel telt mocsár. Sokáig ez a terület sem volt alkalmas partimadár fészkelésre, ugyanis teljes egészét sűrű nádas borította, azonban az elmúlt években legeltetéssel kezelték a területet. A legelő állatoknak köszönhetően felnyílt a nádas, és iszapos szegélyek alakultak ki. A vízhiány azonban sajnos itt is érzékelteti hatását, így mindössze csak egy pár piroslábú cankó, és egy pár bíbic kezdett itt fészkelésbe.

Rejtőzködő kis lile fióka

A másik két fészkelőhely egy speciális helyzet következtében jött létre. Egy valaha volt nádas mocsár területén mesterséges tavakat hoztak létre, melyek medrét kialakították, azonban vízzel való feltöltődésük igen lassan halad. Így a sekély vizű, iszapos felszínek kiváló fészkelőhellyé váltak, 6-7 pár piroslábú cankó, számos bíbic és kis lile kezdett költésbe. Bár a partimadarak szempontjából idén áldásos ez az állapot a területen, hosszú távon mégis problémát jelent a tavak kialakítása csakúgy, mint oly sok más hasonló helyszínen. A természetes nádas és mocsárrét helyett ugyanis nagy kiterjedésű nyílt vízterek fognak kialakulni, melyek óriási párolgási veszteséget produkálnak majd, és a környező területek szárazodásához is vezetnek a talajvíz „összeszippantásával”. Emellett ezeket a hobbitavakat jellemzően növényzetmentesen tartják, és állandó vízszinttel üzemelnek, így kimondottan szegény élővilágnak adnak otthont.

Piroslábú cankó

Rövidtávon ezen fajok védelme érdekében nagyon fontos a meglévő állományok folyamatos felmérése, valamint az esetleges problémás helyzetekben a megfelelő védelmi intézkedések meghozatala. Ilyen intézkedés lehet például védőzóna kijelölése a fészkek környékén, hogy a tojásokat, vagy kisfiókákat ne veszélyeztesse a kaszálás. Hosszú távú megoldást azonban csak a vízgazdálkodás újragondolása, az élőhelyek helyreállítása jelenthet.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom