Faültetés a Borsodi-Mezőségben 2021.11.24. 10:57

Az egri székhelyű Békatutaj Szabadidősport Egyesület a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területen fatelepítést végzett a Borsodi-Mezőségben. De miért is jó ez nekünk? Hogyan lehet tenni a pusztai madarakért?

Fák ültetésével a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai mérsékelhetők. Az erdők, bennük a fákkal oxigént termelnek, felhasználják a légköri szén-dioxidot, mérséklik a klímaváltozás hatását, védik a talajt és a vizet, ezáltal mérsékelve az eróziót is, élőhelyet biztosítanak számos fajnak, mikroklímát alakítanak ki, kikapcsolódást nyújtanak és ezek mellett még rengeteg pozitív ökoszisztéma-szolgáltatást biztosítanak a társadalom számára. A kibocsátott üvegházhatású gázok 15 százaléka az erdőirtás miatt jön létre. Az erdők újratelepítése egy hatékony módja a szén-dioxid légkörből való kivonásának, a klímaváltozás elleni védekezésnek és a felmelegedés lassításának. Nem csak a jövőbeni szén-dioxid kibocsátás mérséklése a kihívás, hanem a megtermelt szén-dioxid kivonása is a légkörből. A fák ültetése, az erdők újratelepítése hozzájárul az ENSZ által meghatározott Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals; SDGs) megvalósulásához is.

Nyílt pusztai táj fasorokkal a Borsodi-Mezőségben Fotó: Kozma Attila

E tényt felismerve az egri székhelyű Békatutaj Szabadidősport Egyesület és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság együttműködési megállapodást kötött, melynek keretében az elmúlt két évben sikeres fatelepítést valósítottunk meg Eger határában egy, az igazgatóság vagyonkezelésében lévő területen.

Az akciót folytatva, kerestünk egy új faültetési célterületet a Borsodi-Mezőségben. Múlt hétvégén az egyesület önkéntesei, a Szentistváni Mezőgazdasági Zrt. hathatós közreműködésével rekordszámú, négyszáz facsemetét ültettek el Mezőnagymihály külterületén, az egykori Eperjes-tanya romjai helyére. A faültetés tájhonos fafajokkal, kocsányos tölggyel és magas kőrissel, valamint elegyben vadkörtével (vackor) valósult meg.


A faültetés több cél együttes megvalósítását szolgálja. Egyrészt az elültetett fák a becslések szerint húsz év alatt körülbelül kétszáz tonna szén-dioxidot kötnek meg a légkörből, száz év alatt egy megatonnát, így lehetőség nyílik az utazási iroda utazásai során kibocsátott üvegházhatású gázok kompenzálására. Az ENSZ klímajelentése szerint a klímaváltozás ember által előidézett hatásának 25-30 százalékáért a közlekedés felelős. A nemzeti park igazgatóság a célterületek kiválasztásánál a megvalósítandó táji és természetvédelmi célokat is figyelembe veszi. A Borsodi-Mezőség, mint a működési területünk legnagyobb összefüggő pusztai területegysége, számos fokozottan védett és védett faj otthonául szolgál. Ezek közül kiemelkednek azok a pusztai fajok, melyek fészkeléséhez fás növényzet szükséges. Számos olyan madárfaj emelhető ki, mint amilyen a parlagi sas, a kék vércse, a szalakóta és a kis őrgébics, melyek a hazai védettségük mellett európai jelentőséggel is bírnak (mivel az adott madárvédelmi Natura 2000 terület jelölő madárfajai is egyben). A régi fasorok, fásítások „kikopásával” ezen fajok életterei szűkülnek, így a meglévő lehetőségeket is figyelembe véve, a kis méretű vonalas (pl. fasorok) és foltos (facsoportok, szárnyékerdők) fásítások telepítése kiemelt jelentőséggel bír.

Reményeink szerint a kis csemeték szépen fognak erősödni és egyszer a belőlük fejlődött faegyedeken vércsék, sasok és más madárfajok fognak sikeresen fiókát nevelni.

Köszönjük az egyesület és az önkénteseik áldozatos munkáját!

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom