Először, de nem utoljára: tudományos előadóülésen találkoztak a Bükk-vidék Geopark kutatói 2024.05.08. 12:00

A Bükk-vidék Geopark az UNESCO Globális Geopark cím elnyerésével 2024. március 27-én hivatalosan is tagjává vált a geoparkok 213 tagot számláló, 48 országot érintő nemzetközi hálózatának, elismerve a Bükk-vidék páratlan geodiverzitását. Az UNESCO Végrehajtó Testületének a cím elnyerésére irányuló döntését Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság állandó szakbizottságaként működő Geopark Magyar Nemzeti Bizottság elnöke 2024. március 28-án, a budapesti Vajdahunyadvárban tartott sajtótájékoztatón jelentette be.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: BNPI) az UNESCO Globális Geoparkok Hálózatához való csatlakozás alkalmából 2024. május 6-án, első alkalommal rendezett tudományos előadóülést a Bükk-vidék Geopark geológiájáról, földtani értékeiről azon – az értékfeltárásban és elemzésben közreműködő – szakemberek közreműködésével, akik munkájukkal segítették a Bükk-vidék Geopark csatlakozási dokumentációjának elkészítését. A miskolci Szeleta Park Látogatóközpontban tartott tudományos ülésen rendkívül színvonalas és informatív szakmai előadások hangzottak el, melyek részletesen bemutatták és újból alátámasztották, milyen különleges geológiai értékekkel is bír a Bükk-vidék.

Fotó: Kozma Attila

Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója köszöntőjében emlékeztetett: a Bükk-vidék Geopark 2017-ben, négy bükk-vidéki település (Borsodnádasd, Felsőtárkány, Répáshuta és Szomolya) kezdeményezésére, az Igazgatóság koordinálásában jött létre, és 7 évig tartó komoly szakmai munka eredménye az UNESCO tagság idei elnyerése, amit ezúton is megköszönt minden érintettnek. – Az ország egyik legösszetettebb földtani kifejlődésű területeként ezen geopark legfőbb jellegzetessége a rendkívüli változatossága: a földtudományi értékek vonzerején túl ökológiai, régészeti, néprajzi, történelmi és kulturális értékekkel bír, melyek bemutatása, oktatása, ápolása és védelme – a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével – kiemelkedően fontos számunkra – emelte ki.

Fotó: Várhelyi-Szomszéd Eszter

Hangsúlyozta: az Igazgatóság alapvetése, hogy a térségben élők helyi identitását előtérbe helyezve, velük együttműködve és az egyéb helyi értékekkel közösen, mintegy holisztikus szemléletben szükséges ezen geológiai környezetet a térségfejlesztés során képviselni. E folyamat fontos eleme a helyi önkormányzatok, a nevelési-oktatási intézmények és civil szervezetek tevékenységének összehangolása a geológiai értékek közös ápolása, bemutatása, és fenntartható módon történő védelme, megőrzése érdekében. Elmondta, hogy az Igazgatóság Bükk-vidék Geopark csoportja a közeljövőben településcsoportonként keresi fel a geoparki értékeket (geosite-okat), hogy helyszíni programokon keresztül, a helyi önkormányzatokkal, intézményekkel, civil szervekkel, gazdálkodó szervezetekkel összefogva mutassa be a helyi közösségeknek az UNESCO címmel járó, a térség fejlődését szolgáló további lehetőségeket. Végül megtudhattuk, hogy ehhez az eseményhez hasonló, a legújabb kutatási eredményeket bemutató tudományos előadóüléseket rendszeresen tervez tartani az Igazgatóság.

A szakmai oldal képviseletében Dr. Hartai Éva, a Magyarhoni Földtani Társulat (a továbbiakban: MFT) elnöke köszöntötte a megjelenteket. Megtudhattuk, hogy Európa egyik legrégebbi földtani tudományos szervezeteként a hazai földtudományt és rokontudományait művelő szakembereket fogják össze, s alapvető feladataik közt szerepel a nevelés-oktatás, a tudományos ismeretterjesztés és a földtudományi – földtani, felszínalaktani, víztani, talajtani – természeti értékek megőrzése is. A társulat elnöke hangsúlyozta: a Bükk-hegység bővelkedik földtani értékekben és a földtani kutatásokra is jó lehetőséget biztosít annak geológiai diverzitása. Véleménye szerint fontos lenne, hogy a közoktatásban részletesebben ismertessék a különféle energia, a víz, az ásványi nyersanyagok és egyéb erőforrásaink jelentőségét, hogy a felnövekvő generáció már felelősségteljesebben tudjon gondolkodni ezek védelméről és fenntarthatóságáról. Kiemelte, ez az a pont, ahol az MFT és a BNPI törekvései találkozhatnak. Zárszóként az MFT nevében biztosította a nemzeti park igazgatóság szakembereit, hogy számíthatnak a társulat támogatására ebben a szakmai munkában.

Fotó: Kozma Attila

Igazgatóságunk ezúton is köszöni a Miskolci Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Magyar Kutatási Hálózat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Herman Ottó Múzeum és a Magyarhoni Földtani Társulat közreműködését.

Kiemelt köszönet jár előadóinknak: Dr. Hartai Éva (MFT); Dr. Németh Norbert (ME); Dr. Sütő László (EKKE); Holló Sándor (BNPI); Dr. Harangi Szabolcs (HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport, ELTE); Dr. Szolyák Péter (HOM); Dr. Lénárt László (ME); Dr. Hevesi Attila (ME); Dr. Kövér Szilvia (HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet); Dr. Hips Kinga (ELTE); Dr. Velledits Felicitász (ME)




Az ülésen elhangzott publikus előadások:

Dr. Hips Kinga (ELTE): A mikrobák változatos világa: szedimentológiai eredmények a bükki karbon, perm és triász mészkövekből

Holló Sándor (BNPI): Tömegmozgások az ordovíciumtól napjainkig a Bükk-vidék UNESCO Globális Geoparkban

Dr. Lénárt László (ME): A 33 éves Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKÉR) mért adatai és kutatási eredményei a hideg karsztvízű Bükkben és Bükk-térségi termálkarszton

Dr. Sütő László (EKKE): Értékminősítés eredményei a Bükk-vidék Geoparkban

Dr. Németh Róbert (ME): A Bükk-vidék Geopark földtani térképe: történet a rajz mögött

Dr. Hevesi Attila (ME): A Bükk hegység legjellemzőbb és különleges karsztformái és a Bükkalja

Dr. Kövér Szilvia (HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet): A Nyugati-Bükk középső-jura képződményei és deformációja

Dr. Velledits Felicitász (ME): 240 millió éves zátonyok a Bükkben


Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom