Nagysánc

Bükkszentlászló felett emelkedik a Nagysáncnak nevezett magaslat. Mindenfelől meredek oldalak határolják, csak ÉNy felől közelíthető meg egy alacsonyabb nyeregről. A késő bronzkori Kyjatice kultúra alakította ki az erődítés magját és a telep élete a kora vaskorban is folytatódott, majd hosszabb szünet után az i.e. 1. században kelták lakták. Ma már csak az északnyugati, északkeleti és délkeleti szakaszon találhatók meg a sánc maradványai egy-egy rövidebb szakaszon, a többi helyen már elszántották. Régészeti ásatások során ebből a korból bronzleletek kerültek elő, pl. pápaszemes fibula, tokosbalta, kartekercsek, nyakperecek és sok vaskori cserép. A korai szkíta korból nyílhegy ismert a Nagysáncról. Egyik helyen egymás felett tárták fel kora vaskori és kelta kori házak maradványait. Ekkor vas és bronz ékszerek, cserepek, gabonaszemek és kelta ezüstpénz is előkerült. 1846-ban 367 db-ból álló kelta ezüst pénzleletet találtak, amit Bécsbe szállítottak. A Kárpát-medencében a kelták használtak először pénzt. Katonák voltak a macedon uralkodók zsoldjában és visszatérve görög mintát követve vertek pénzt.