A Bükk-vidék Geopark az UNESCO Globális Geopark Hálózat tagja 2024.03.28. 13:00

A Bükk-vidék Geopark az UNESCO Globális Geopark cím elnyerésével 2024. március 27-én hivatalosan is tagjává vált a geoparkok 213 tagot számláló, 48 országot érintő nemzetközi hálózatának, elismerve a Bükk-vidék páratlan geodiverzitását.

Az UNESCO Végrehajtó Testületének a cím elnyerésére irányuló döntését Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság állandó szakbizottságaként működő Geopark Magyar Nemzeti Bizottság elnöke jelentette be.

A 2017-ben, négy bükk-vidéki település (Borsodnádasd, Felsőtárkány, Répáshuta és Szomolya) kezdeményezésére, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásában létrejött, 2817 km2 kiterjedésű Bükk-vidék Geopark az ország egyik legösszetettebb földtani kifejlődésű területét fedi le, magában foglalva az Upponyi-hegységet és a Bükköt.

A korábban létrejött Bakony-Balaton Geoparkkal és a szlovák-magyar országhatáron átnyúló Novohrad-Nógrád Geoparkkal együtt a három UNESCO globális geopark együttesen hazánk területének 7,9%-át fedi le, általuk immár az ország 324 települése vesz részt geoparki együttműködésben.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a geopark cím elnyerése nem arra utal, hogy egy újabb önálló védett területi kategória jött volna létre, és nem korlátokat vagy újabb előírásokat von maga után, hanem a lehetőségeket nyitja meg a helyi szereplőknek. Ez a cím felteszi a világtérképre is a Bükk- vidéket, ezáltal is támogatva mindazokat, akik a tevékenységüket ezen a területen a földtani értékekre alapozottan, azokhoz kapcsolódóan folytatják. Az UNESCO Globális Geopark hálózata széles körű lehetőségeket kínál a kutatások és nemzetközi együttműködések számára, és figyelmet irányít a Bükk-vidék Geoparkra, kiemelve ezen terület gazdag kulturális és természeti örökségét. Bízom benne, hogy az elnyert cím, az elismerésen túl a helyi szereplők számára is érzékelhető módon fogja a térségfejlesztést szolgálni – zárta sorait.

– 2017 júliusában közösen fogalmaztuk meg fő célkitűzésünket, hogy együttműködésünk színterét a geopark szellemiségének megfelelően kívánjuk kezelni. A Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark a földtudományi értékek vonzerején túl ökológiai, régészeti, néprajzi, történelmi, kulturális és gasztronómiai értékekre támaszkodva törekszik a térség fejlődését szolgálni – mondta Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a sajtótájékoztatón, majd a közeljövő terveiről is szó esett: május elején a Szeleta Parkban az értékfeltárásban és elemzésben szakmai segítséget nyújtó kutatók mutatják be a geopark földtani érdekességeit, tudományos munkájukat. Ez után a geopark egyes településein szerveznek helyszíni programokat, ahol a helyi közösségeknek mutatják be az UNESCO címmel járó további lehetőségeket. Geotúrák kiírása is szerepel a tervek között, a geopark geosite-jainak megismerésére. A helyi hagyományokat tisztelve a térség gazdasági aktivitásának fellendítése érdekében ösztönözni kívánják a helyi, élelmiszer jellegű termékek előállítását, GEOfood pályázat meghirdetése is várható.

– A közösség és a földi adottságok oda-vissza hatnak – fogalmazott az igazgató –, és ha ezek jól működnek együtt egyfajta holisztikus szemlélet jellemzi azokat a helyben termelt termékeket is, amelyek GEOfood védjegyet nyerhetnek el. A kritériumok szigorúak, csak UNESCO által elismert területeken alkalmazhatók. Szeretnénkk elérni, hogy az emberek ne csak a terméket lássák, hanem azt is, mi minden határozza meg a minőséget: a táj, az ember és a szemlélet. A GEOfood, akárcsak a Bükki Nemzeti Parki Termék Védjegy, garancia lesz a minőségre – szögezte le Rónai Kálmánné.

A galéria fotói: Kozma Attila, nyitókép: Vermes Tibor (kormany.hu)


A Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark az ország egyik legösszetettebb földtani kifejlődésű területét fedi le, magába foglalva a gyűrt, redős, takarós kifejlődésű Upponyi-hegységet és Bükköt is. Az Upponyi-hegységben tárulnak fel azok a legidősebb kőzetek is, melyek a földtani óidőből, a késő ordovícium időszakából maradtak ránk. A Bükk alaphegységi kőzetei csaknem 150 millió évig tartó szinte folyamatos üledékképződés során keletkeztek. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű a Bálvány északi oldalában a perm-triász határt bemutató földtani feltárás, amely a perm végi nagy kihalás földtörténeti eseményét rögzíti.

A Bükk hazánknak barlangokban leggazdagabb karsztvidéke, ahol a föld mélye több mint 1150 barlangot rejt, amelyekből számos kiemelkedő régészeti és őslénytani jelentőségű. A karsztos formakincsek mellett vulkáni kőzetek is megjelennek a Bükkalján, miocén korú, heves vulkáni kitörések emlékeit őrizve.

A Bükk 961 méteres csúcsmagasságával (Szilvási-kő) Magyarország második legmagasabb hegysége, bár fennsíkjának átlagmagassága meghaladja a Mátráét.

A geopark a földtudományi értékek vonzerején túl ökológiai, régészeti, néprajzi, történelmi, kulturális és gasztronómiai értékekre támaszkodva törekszik a térség fejlődését szolgálni a fenntartható geoturizmuson keresztül.

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom