Szomolyai kaptárkövek Természetvédelmi Terület

1

Védetté nyilvánítás: 1960
Terület: 4,8 ha

A természetvédelmi terület a Szomolya fölött emelkedő Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el, ahol a riolittufa vonulat nyolc nagyobb, fülkés sziklára, sziklavonulatra, kőkúpra tagolódik. Ez hazánk legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja.

A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről, a fülkék koráról számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született. A vidéken megőrződött hagyománykincs egyik csoportja a hamvasztásos temetkezést, a másik igen elterjedt hagyománycsoport pedig a méhészkedést említi a fülkékkel kapcsolatban. A kutatók egy része – írásos adatok, források híján – a kelta néptörzsek urnatemetkezési helyeinek, a „szkíta-hun-magyar hősök” vagy egyes nemzetségek síremlékeinek vélte a vakablakos sziklákat (Bartalos Gyula, Kandra Kabos), mások pedig bálványtartóknak, áldozóhelyeknek gondolták azokat (pl. Klein Gáspár). Saád Andor a fülkék méhészeti rendeltetése mellett foglalt állást, ezzel kapcsolatban azonban számos kétely felmerült. Az eddigi régészeti feltárások sem erősítették meg ezt a feltevést. A 200-400 méter tszf-i magasságig emelkedő Bükkalja kőzetfelépítése különbözik a tőle tektonikusan lehatárolódó Déli-Bükk nagyrészt mészkőből és agyagpalából álló hegyeitől. A kaptárkövek anyaga zömében riolittufa, mely a miocénben zajló heves vulkáni tevékenység nyomán jött létre 21–13 millió évvel ezelőtt.

A terület klíma- és talajviszonyai alapján eredeti növényzetét cseres-tölgyes és tatárjuharos-molyhostölgyes társulások alkották. Erre utalnak az ősi vegetáció maradványfajai: a tatárjuhar, a molyhos tölgy, a gyöngyvirág, a széleslevelű salamonpecsét, a soktérdű salamonpecsét és az olasz harangvirág. A kaptárkövek felett erdőssztyepp vegetáció, a sziklákon kisavanyodó mészkerülő gyepek alakultak ki. Ritka, védett fajaik a piros kígyószisz, a bunkós hagyma, a borzas árvalányhaj és a Janka-tarsóka. A völgytalpi gyepeket máig rendszeresen legeltetik, így taposástűrő növényzet alakult ki, melynek ritka, védett fajai a Sadler imola és a réti iszalag. A terület jelentős állattani értékekkel is rendelkezik. Az egykori tatárjuharos-tölgyes élőhely-típushoz kötődnek olyan védett ritkaságok, mint a fokozottan védett magyar fésűsbagoly. Ezt az elsősorban tatárjuharon élő bagolylepkefajt csak az utóbbi évek intenzív kutatása révén sikerült megtalálni a tölgyesek szegélyzónájában. Szintén a tölgyes szegélyeken repülnek az Európai Unió által is védett díszes tarkalepkék. A völgy leghűvösebb erdővel borított részén találkozhatunk a gyászlepkével, míg a melegebb, molyhos tölgyekkel borított foltokon gyakoriak a tölgy csücsköslepkék. A völgy alsó részén lévő üde mocsár ad otthont a nagy tűzlepkének és a farkasalmalepkének. A hegy platóján a gyümölcsöskerteket gazdagon virágzó orgonasövények határolják egymástól. A májusban virágzó orgonák nektárját csapongva szívogatják a nappali lepkék. Sokszor tömeges „verekedésbe” fajul a fecskefarkú pillangók és a kardospillangók területféltő csatározása az orgonák körül. A kövek mállásából keletkezett finom porban ássa tölcséreit a hangyaleső lárvája. A kaptárkövek könnyen felmelegedő felületén a fali gyík és a zöld gyík fordul elő. A madarak közül a Kaptárkő-völgy alsó részén lévő mocsár a fehér gólyának biztosít táplálkozóterületet. A mocsaras, nem legeltetett gyepekben rendszeresen költ a haris. A hegylábi, hegységelőtéri idős cseres-tölgyesek fokozottan védett ragadozó madara a darázsölyv. A peremterületekhez közeli idős, zárt erdőkben költő egy pár békászósasnak is fontos táplálkozóterületet biztosít a Kaptár-rét. A denevérek közül a környéken megfigyelték már a közönséges denevért, a kései denevért, a korai denevért és a szürke hosszúfülű denevért.

Látogathatóság

A védett természeti területek a jelzett turistautakon gyalogosan szabadon látogathatók. Egyes fajok élőhelyeinek megközelítését a természetvédelmi kezelő időszakosan korlátozhatja. A természetvédelmi jogszabályok betartását a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai segítik és ellenőrzik, akik szükség esetén helyszíni bírság kiszabására is jogosultak. A látogatást megelőzően kérjük egyeztessen a terület természetvédelmi kezelőjével, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékes munkatársával.

Bükk-vidék Geopark, Bükki Nemzeti Park, Geológiai értékek, Kaptárkövek, Szomolyai kaptárkövek természetvédelmi terület, Természetvédelmi területek Kapcsolódó