Béri kőcsúszda és kőtenger

Látogatható geotóp.

A béri kőcsúszda

"Amikor először jártam itt, egyből az jutott eszembe, hogy ez egy gigantikus kőcsúszda" - írta Prakfalvi Péter, a geopark főgeológusa. (1 ábra).

1 ábra. Fent meredeken, alul laposabban hajló andezit oszlopok, mintegy kőcsúszda (Forrás: Prakfalvi Péter)

"Kipróbáltam, csak részben működött, de a név megmaradt. Később azt kutattam, hogy mi hozta létre ezt a különleges képződményt. A vulkáni kőzetekben gyakoriak az oszlopos megjelenésű formák, de azok általában egyenesek és függőlegesen állnak. A hasábok kialakulása a kb. 1000-1200 ⁰C-os láva kihűlése során bekövetkező zsugorodással van összefüggésben (2 ábra)."

2. ábra. A zsugorodással kialakuló oszlopok (Forrás: Prakfalvi Péter)

Az, hogy az oszlopok milyen alakzatot vesznek fel a hűtőfelület (ez lehet a mellékkőzet és a felszínen a levegő) határozza meg. A leggyakoribb eset, amikor a lávafolyás kiömlik egy közel vízszintes területre, ilyenkor leginkább függőlegesen állnak az oszlopok. Béren a hűtőfelület hajlott volt, ugyanis itt nem lávafolyásról, hanem egy telérről (3. ábra) volt szó, vagyis a magma benyomult egy hasadékba, aminek a felülete domború volt (4. ábra).

3. ábra. Keresztszelvény a teléren keresztül, benne a hajlott oszlopokkal (Forrás: Prakfalvi Péter)

4. ábra A hajlott oszlopok kialakulásának vázlata

A történet ezen része kb. 15 millió évvel ezelőtt zajlott le. Schafarzik Ferenc neves geológusunk az 1880-as évek elején térképezte ezt a területet. Meglepő módon nem írt semmit a hajlott oszlopokról, ugyanakkor a gerincen található ágyúcső szerűen álló hasábokról igen. Sőt még rajzot is közölt róla (5. ábra).

5. ábra. Schafarzik Ferenc 1892-ből származó rajza az ágyúcsőszerűen fekvő oszlopokról és ugyanez egy 2020-ban készült fényképen (Forrás: Prakfalvi Péter)

Ezek alapján bizonyosra vehetjük, hogy az emberi beavatkozás tette láthatóvá a hajlott szerkezetet, ugyanis itt egy kőbányát működtettek az 1900-as évek elejétől. Ekkor bontották ki a most látható falat is a „kőcsúszdával”. A terület meglátogatása során öt, a földtannal összefüggő részegységet járhatunk végig. Megtekinthetjük a több szervezet (Ipolyerdő Zrt., Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., Novohrad-Nógrád Geopark és Bükki Nemzeti Park) együttműködésével 2014-ben kialakított fogadó épületet és kőtárat. Itt megismerkedhetünk a Geopark történetével és a területen található 12 db legfontosabb kőzettel. Felfelé kapaszkodva láthatunk egy a természetes formáktól elütő alakzatot, ez pedig a kőbányászat során keletkezett felhasználásra nem alkalmas kőzetdarabokból álló ún. meddőhányót. Keskeny nyomtávú síneken guruló csilléken tolták ide és borították ki a felhasználásra nem alkalmas köveket. Az egykori tulajdonosáról elnevezett Holczer-bányában szembesülhetünk a maga valóságában a vaskos, 30-50 cm átmérőjű oszlopokkal, ami kitűnő díszítőkőnek bizonyult, a szekértői vélemények alapján alig lehetett megkülönböztetni a „svéd fekete diabáztól”, ami akkoriban ismert díszítőkő volt. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a kőzetmikroszkópia előtti időszakban bazaltként írták le sötét színe miatt. A gerinc oldalában egy kopár „kőfolyást” láthatunk. Ez mind a felette lévő telérből pusztult le az elmúlt néhány százezer év jégkorszakai alatt a jég repesztő (6. ábra) hatásnak következtében, de csupasz felülete bizonyítja, hogy napjainkban is van utánpótlás (persze nem olyan intenzíven, mint a mamutok idejében), ezért nem tud a növényzet megtelepedni rajta (7. ábra). Felérve a gerincen elhelyezkedő „haránt oszlopokra” páratlan cserháti panorámában részesülhetünk.

6. ábra A jég repesztő hatásának folyamata

7. ábra. A napjainkban is gyarapodó, ezért lassan mozgó, kopár kőtenger (Forrás: Prakfalvi Péter)

Irodalom:

• Fancsik János (1989): Nógrád megye védett természeti értékei - Nógrád Megyei Tanács V.B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, pp. 104-105.
• Prakfalvi Péter (2002): A béri hajlott andezitoszlopok. – Polár Stúdió 20 p.
• Schafarzik Ferenc (1892): A Cserhát piroxén-andezitjei. - A magyar királyi Földtani Intézet Évkönyve 9. (2) 173-328.
• Tardy János szerk. (2021): Geoparkok Magyarországon. – Magyar Természettudományi Társulat 340 p.

A Nagy-hegy, mint földtani alapszelvény

Kezelési terv>>>