Béri kőcsúszda és kőtenger

4
Béri kőcsúszda és kőtenger
Béri kőcsúszda és kőtenger
Béri kőcsúszda és kőtenger
Béri kőcsúszda és kőtenger

Látogatható geotóp.

A béri kőcsúszda

"Amikor először jártam itt, egyből az jutott eszembe, hogy ez egy gigantikus kőcsúszda" - írta Prakfalvi Péter, a geopark főgeológusa. (1 ábra).

1 ábra. Fent meredeken, alul laposabban hajló andezit oszlopok, mintegy kőcsúszda (Forrás: Prakfalvi Péter)

"Kipróbáltam, csak részben működött, de a név megmaradt. Később azt kutattam, hogy mi hozta létre ezt a különleges képződményt. A vulkáni kőzetekben gyakoriak az oszlopos megjelenésű formák, de azok általában egyenesek és függőlegesen állnak. A hasábok kialakulása a kb. 1000-1200 ⁰C-os láva kihűlése során bekövetkező zsugorodással van összefüggésben (2 ábra)."

Zsugorodás

2. ábra. A zsugorodással kialakuló oszlopok (Forrás: Prakfalvi Péter)

Az, hogy az oszlopok milyen alakzatot vesznek fel a hűtőfelület (ez lehet a mellékkőzet és a felszínen a levegő) határozza meg. A leggyakoribb eset, amikor a lávafolyás kiömlik egy közel vízszintes területre, ilyenkor leginkább függőlegesen állnak az oszlopok. Béren a hűtőfelület hajlott volt, ugyanis itt nem lávafolyásról, hanem egy telérről (3. ábra) volt szó, vagyis a magma benyomult egy hasadékba, aminek a felülete domború volt (4. ábra).

3. ábra. Keresztszelvény a teléren keresztül, benne a hajlott oszlopokkal (Forrás: Prakfalvi Péter)

A hajlott oszlopok kialakulásának vázlata

4. ábra A hajlott oszlopok kialakulásának vázlata

A történet ezen része kb. 15 millió évvel ezelőtt zajlott le. Schafarzik Ferenc neves geológusunk az 1880-as évek elején térképezte ezt a területet. Meglepő módon nem írt semmit a hajlott oszlopokról, ugyanakkor a gerincen található ágyúcső szerűen álló hasábokról igen. Sőt még rajzot is közölt róla (5. ábra).

5. ábra. Schafarzik Ferenc 1892-ből származó rajza az ágyúcsőszerűen fekvő oszlopokról és ugyanez egy 2020-ban készült fényképen (Forrás: Prakfalvi Péter)

Ezek alapján bizonyosra vehetjük, hogy az emberi beavatkozás tette láthatóvá a hajlott szerkezetet, ugyanis itt egy kőbányát működtettek az 1900-as évek elejétől. Ekkor bontották ki a most látható falat is a „kőcsúszdával”. A terület meglátogatása során öt, a földtannal összefüggő részegységet járhatunk végig. Megtekinthetjük a több szervezet (Ipolyerdő Zrt., Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., Novohrad-Nógrád Geopark és Bükki Nemzeti Park) együttműködésével 2014-ben kialakított fogadó épületet és kőtárat. Itt megismerkedhetünk a Geopark történetével és a területen található 12 db legfontosabb kőzettel. Felfelé kapaszkodva láthatunk egy a természetes formáktól elütő alakzatot, ez pedig a kőbányászat során keletkezett felhasználásra nem alkalmas kőzetdarabokból álló ún. meddőhányót. Keskeny nyomtávú síneken guruló csilléken tolták ide és borították ki a felhasználásra nem alkalmas köveket. Az egykori tulajdonosáról elnevezett Holczer-bányában szembesülhetünk a maga valóságában a vaskos, 30-50 cm átmérőjű oszlopokkal, ami kitűnő díszítőkőnek bizonyult, a szekértői vélemények alapján alig lehetett megkülönböztetni a „svéd fekete diabáztól”, ami akkoriban ismert díszítőkő volt. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a kőzetmikroszkópia előtti időszakban bazaltként írták le sötét színe miatt. A gerinc oldalában egy kopár „kőfolyást” láthatunk. Ez mind a felette lévő telérből pusztult le az elmúlt néhány százezer év jégkorszakai alatt a jég repesztő (6. ábra) hatásnak következtében, de csupasz felülete bizonyítja, hogy napjainkban is van utánpótlás (persze nem olyan intenzíven, mint a mamutok idejében), ezért nem tud a növényzet megtelepedni rajta (7. ábra). Felérve a gerincen elhelyezkedő „haránt oszlopokra” páratlan cserháti panorámában részesülhetünk.

Fagyás

6. ábra A jég repesztő hatásának folyamata


7. ábra. A napjainkban is gyarapodó, ezért lassan mozgó, kopár kőtenger (Forrás: Prakfalvi Péter)

Irodalom:

  • Fancsik János (1989): Nógrád megye védett természeti értékei - Nógrád Megyei Tanács V.B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, pp. 104-105.
  • Prakfalvi Péter (2002): A béri hajlott andezitoszlopok. – Polár Stúdió 20 p.
  • Schafarzik Ferenc (1892): A Cserhát piroxén-andezitjei. - A magyar királyi Földtani Intézet Évkönyve 9. (2) 173-328.
  • Tardy János szerk. (2021): Geoparkok Magyarországon. – Magyar Természettudományi Társulat 340 p.


A Nagy-hegy, mint földtani alapszelvény

Kezelési terv>>>

Kapcsolódó

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

2023.04.19. 14:31
Seit fast fünf Monaten sind wir nun schon hier in Ungarn und arbeiten im Direktorat des Bükk-Nationalparks. Schon etwas emotional schauen wir auf den letzten Monat und die Zeit, die uns noch in unserem Freiwilligendienst bleibt. Aber vor allem schauen wir voller Dankbarkeit auf die Zeit, die wir hier schon verbracht haben. Der sechsmonatige Freiwilligendienst hier in Ungarn war für uns beide die erste lange und vor allem alleinige Reise ins Ausland und am Anfang haben wir uns natürlich unsere Gedanken gemacht, ob alles so verlaufen würde, wie wir es uns erhofften. Wenn wir eins gelernt haben, dann ist es, dass man aus schwierigen Situation am besten lernen kann und dass Erfahrungen – egal ob gute oder schlechte – uns als Menschen wachsen lassen. In unserer Zeit hier hatten wir das Glück, vor allem gute Erfahrungen machen zu dürfen: Wir haben die Gastfreundschaft vieler Ungar:innen kennengelernt, Freundschaften fürs Leben geknüpft und sind ein ganzes Stück eigenständiger geworden. In den letzten fünf Monaten sind wir viel gereist, haben unser Bestes im Ungarisch lernen gegeben und viele neue Menschen kennengelernt. Des Weiteren haben wir einen Einblick in die Natur des Bükk-Gebirges und die vielfältigen Aufgaben des National- und Geoparks gewinnen können. Besonders bei der Arbeit mit den Ranger:innen war es spannend, ihren Blick auf Bio- und Geodiversität vermittelt zu bekommen. Aber nicht nur die Vielfalt der Natur haben wir ganz neu betrachten und verstehen gelernt, wir haben auch gelernt zuzuhören. Wenn wir mit Freund:innen und Verwandten von Zuhause telefoniert haben, wurden wir oft gefragt, wie Ungarn und seine Menschen denn so seien. Während der Zeit hier haben wir gelernt, dass es keine einfache Antwort auf diese Fragen gibt; es ist nicht leicht zu sagen, wie ein ganzes Land ist oder alle Menschen in diesem Land sind. Denn jeder Mensch ist ein Individuum mit eigener Geschichte und eigenem Blick auf die Welt. Wir können bloß zuhören und versuchen, zu verstehen, wie die einzelnen Menschen denken, ohne etwas verallgemeinern zu wollen. Und mit je mehr Menschen wir uns unterhalten haben, desto vielschichtiger wurde unsere Sichtweise. Denn wie in jedem Land haben die Menschen auch hier ganz unterschiedliche Sichtweisen und Perspektiven auf unterschiedliche Themen – egal ob im Alltag, bei Persönlichem, der Lebensweise oder Politik. Der Freiwilligendienst hat uns gelehrt, dass ganz viel Schönes geschehen kann, wenn man etwas Neues ausprobiert, offen an Herausforderungen herangeht und einfach mal „ja“ sagt. Beim Einleben hat es sehr geholfen, uns unser Zuhause gemütlich einzurichten und mit Fotos, Pflanzen und Kerzen zu personalisieren sowie die Stadt Eger und ihre Menschen möglichst gut kennenzulernen. Momentan nehmen wir zum Beispiel an einem Jumping-Kurs teil; mit vielen Einheimischen Sport zu machen, ist jedes Mal ein Highlight unserer Woche. Uns hat dieser Auslandsaufenthalt im Rahmen eines Freiwilligendienstes unglaublich stark bereichert und können ihn aus vollem Herzen weiterempfehlen. Wir wünschen dir alles Gute für die nächste Reise! Marei und Ronja
Tovább olvasom