Miskolci Egyetem Selmeci Műemlékkönyvtára

2
Miskolci Egyetem Selmeci Műemlékkönyvtára
Miskolci Egyetem Selmeci Műemlékkönyvtára

A Miskolci Egyetemen Múzeumának egyik kiállítása, a Selmeci Műemlékkönyvtár. Az egyetem és a könyvtár 275 éves emlékeit őrzi és gyűjti.

A Selmeci Műemlékkönyvtár a Miskolci Egyetem ősének, az 1735-ben Selmecbányán (Schemnitz, ma Banska Štiavnica) megalapított Bányászati Tanintézetnek, majd később Bányászati és Erdészeti Akadémiának (Főiskolának) a könyvtára. A selmeci akadémia a világ első műszaki felsőoktatási intézménye volt, amelynek két jogutód intézménye (a Miskolci Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem) ma is működik.

Az 1735-ben alapított selmeci könyvtár Európa egyetlen 18. századi alapítású, épségben, szinte hiánytalanul és eredeti állapotában megmaradt műszaki-természettudományos szakkönyvtára. A harmincezres gyűjteményben megtalálható a műszaki és természettudományok 16–19. századi szakirodalmi termésének java. Különösen gazdag a 18–19. századi műszaki-természettudományos folyóiratállomány.

Az 1735 és 1918 közötti időszakból való mintegy 45 ezres állomány háromnegyed része került Miskolcra. Az eredeti selmeci szakrend szerint, ezek a mechanika, az általános gépészet, a méréstan, a föld- és bányamérés, a kémia, a fizika, az ásványtan, a földtan, az őslénytan, a bányászat, a bányajog, a kohászat, a sótermelés, a pénzverészet és a térképek anyaga.

A könyvtár állományának büszkeségei az 1735-ben kezdődött oktatás első tankönyvei. Ezek nemcsak a bányászat és kohászat legfontosabb összefoglaló művei voltak, hanem jogi, gazdasági és igazgatási ismereteket is tartalmaztak a leendő vezető műszaki szakemberek számára.

A montanisztikai tudományok (bányászat és kohászat) középkori ismereteinek legelső összefoglaló műve Georgius Agricola "De re metallica" című könyve, melynek az 1557-ben megjelent német nyelvű, kézzel kiszínezett, eredeti első kiadása a könyvtár egyik legféltettebb darabja.

A kéziratok közül a legnagyobb becsben tartott az 1845-ből származó "Bányászati Szófüzér", melyet az Selmeci Akadémiai Magyar Olvasó Társulat hallgatói állítottak össze Pettkó János professzor vezetésével. Ebben elsőként tettek kísérletet egy rendszerezett német-magyar bányászati szakszótár létrehozására, abban az időben, amikor az oktatás nyelve az akadémián kizárólag a német volt.

Nyitva tartás

H - Cs: 9:00 - 15:00
P: 9:00 - 12:00
Szo - V: Zárva

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom