Fejér-kő várának romjai

6
Fejér-kő várának romjai
Fejér-kő várának romjai
Fejér-kő várának romjai
Fejér-kő várának romjai
Fejér-kő várának romjai
Fejér-kő várának romjai

Látogatható.

Fejér-kő vára a környék váraival ellentétben nem a török időkben pusztult el, hanem már jóval korábban, már 600 évvel ezelőtt is romvár volt.

A hagyomány szerint a várat II. Vak Béla király (1131-1141) uralkodása idején egy pártütő főúr, Sámson építette, aki 1132-ben Boris trónkövetelő – Könyves Kálmán király (1095-1116) második feleségének, Eufémia királynénak a fia, akinek anyját a magyar király a krónikák szerint házasságtöréssel vádolt meg és eltaszította magától – híve volt. Eredetileg palánkvár volt, amit a 13. század második felében a környékről hozott kövekből épített erős várrá építették át. A vár kettős védelmi övvel épült fel, a belső várfal 2,5 méter vastag, magassága jelenleg a 7 métert éri el, eredetileg 10-12 méter lehetett.

A vár alaprajza (Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/370-Samsonhaza-Fejerko/)

A vár nyugati szélén helyezkedett el a ma is látható ciszterna. A sziklába vágott üreg közepén kerek, faragott kövekből falazott vízgyűjtő volt.

A vár az építést követően hamarosan el is pusztult, feltételezhetően egy tűzvésznek köszönhetően. A várral kapcsolatos első írott oklevél 1409-ből származik, ahol már mint a Sámsonháza melletti Fejérkő várhelyet említi egy oklevél, tehát akkor már csak a romjai állhattak a várnak. 1424-ben Zsigmond második feleségének, Cillei Borbála királynénak adományozta Sámsonházát, majd még ugyanabban az évben a pokoljárásáról is híres Tari Lőrinc került beiktatásra a birtokba, akinek halált követően előbb fia, Tari Rupert, majd unokája, Tari György kezére került a fejérkői várhely.

Később Mátyás és Ulászló korában is használhatták a romos várat, erre utal, hogy ágyúgolyókat és Ulászló dénárját is megtalálták a régészeti feltárások.

Kapcsolódó

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45

A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.

A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel.

Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.

Gyerekekkel is ajánlott.

Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom