Fejér-kő várának romjai

6

Látogatható.

Fejér-kő vára a környék váraival ellentétben nem a török időkben pusztult el, hanem már jóval korábban, már 600 évvel ezelőtt is romvár volt.

A hagyomány szerint a várat II. Vak Béla király (1131-1141) uralkodása idején egy pártütő főúr, Sámson építette, aki 1132-ben Boris trónkövetelő – Könyves Kálmán király (1095-1116) második feleségének, Eufémia királynénak a fia, akinek anyját a magyar király a krónikák szerint házasságtöréssel vádolt meg és eltaszította magától – híve volt. Eredetileg palánkvár volt, amit a 13. század második felében a környékről hozott kövekből épített erős várrá építették át. A vár kettős védelmi övvel épült fel, a belső várfal 2,5 méter vastag, magassága jelenleg a 7 métert éri el, eredetileg 10-12 méter lehetett.

A vár alaprajza (Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/370-Samsonhaza-Fejerko/)

A vár nyugati szélén helyezkedett el a ma is látható ciszterna. A sziklába vágott üreg közepén kerek, faragott kövekből falazott vízgyűjtő volt.

A vár az építést követően hamarosan el is pusztult, feltételezhetően egy tűzvésznek köszönhetően. A várral kapcsolatos első írott oklevél 1409-ből származik, ahol már mint a Sámsonháza melletti Fejérkő várhelyet említi egy oklevél, tehát akkor már csak a romjai állhattak a várnak. 1424-ben Zsigmond második feleségének, Cillei Borbála királynénak adományozta Sámsonházát, majd még ugyanabban az évben a pokoljárásáról is híres Tari Lőrinc került beiktatásra a birtokba, akinek halált követően előbb fia, Tari Rupert, majd unokája, Tari György kezére került a fejérkői várhely.

Később Mátyás és Ulászló korában is használhatták a romos várat, erre utal, hogy ágyúgolyókat és Ulászló dénárját is megtalálták a régészeti feltárások.

Kapcsolódó