A pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzése az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv stratégiai intézkedéseinek megvalósításával

Projekt kódja: LIFE17 IPE/HU/000018
Projekt időtartam: 2019. január 1. – 2026. december 31.
Vezető kedvezményezett: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Összköltségvetés: 17 258 307 €
BNPI összköltségvetése: 864 977 €
Európai uniós támogatás: 60%

A LIFE IP GRASSLAND-HU a jelentős környezetvédelmi értékkel bíró természetközeli gyepterületekre és az ezekhez kötődő fajokra fókuszál, amelyek aktív beavatkozást és élőhely-kezelést igényelnek a kedvező környezetvédelmi állapot elérésének és biztosításának érdekében. A LIFE integrált projekt célja a Közösség számára jelentős, Magyarországon kiemelkedően megjelenő gyepterületes élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése annak érdekében, hogy a projekt végére széleskörű és jelentős fejlődést érjen el az érintett élőhelyek védelmében.

A LIFE IP GRASSLAND-HU projektet a magyar kormány kezdeményezte kormányzati és nem kormányzati partnerek bevonásával, az országos Priorizált Intézkedési Terv (PIT) megvalósításának érdekében, különös figyelmet fordítva a gyepterületekre. A projekt 15 partner részvételével valósul meg;

  • Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság,
  • Budapesti Erdőgazdaság Zrt.,
  • Bükki Nemzeti Park Igazgatóság,
  • Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság,
  • Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság,
  • Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság,
  • Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.,
  • Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság,
  • Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság,
  • Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság,
  • Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület,
  • Magyar Természettudományi Múzeum,
  • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara,
  • Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság,
  • Zöld Akció Egyesület.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 14 Natura2000 területen, összesen közel 890 ha gyepterületen végez majd felméréseket és természetvédelmi kezeléseket, különböző gyeptípusokat érintve, melyből 164 ha-on cserjeirtást, míg 26 ha területen inváziós növények irtását tervezi.

A LIFE integrált projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése, amit többek között az alábbi tevékenységekkel kíván megvalósítani a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság:

  • Alapállapot-felmérés a projekt helyszíneinek célzott fajairól és élőhelyeiről valamint változások monitorozása,
  • Szukcesszió megfékezése (terjedő bozót és sás irtása),
  • A projekt helyszínein és azok körül található inváziós fajok kiirtása.

A főbb tevékenységek mellett a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a LIFE integrált projekt keretein belül közel 10 hektár földterület megvásárlását tervezi. Részt vesz a „Természetvédelmi Gyepterület Kezelési Tanácsadó Szolgálat” hálózatának létrehozásában, az Országos Gyepstratégiai Terv kidolgozásában valamint a gyepekhez kötődő tipikus fajok hazai és nemzetközi akcióterveinek elkészítésében.

A projekt keretében nagy hangsúlyt fektetünk a szemléletformálásra és információátadásra, mely egyrészt a létrehozott tanácsadó szolgálaton keresztül történik, másrészt különféle információs anyagok készítése és terjesztése történik majd meg, továbbá olyan fórumok szervezése, amelyek a természetbarát gazdálkodás szükségességét mutatják be az érdekelt felek számára.

További információk a projekt honlapján találhatók: www.grasslandlifeip.hu

A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.


Jegyvásárlás

Kapcsolódó

Idén is felvettük a kesztyűt az inváziós bíbor nebáncsvirág ellen! Szó szerint.

Idén is felvettük a kesztyűt az inváziós bíbor nebáncsvirág ellen! Szó szerint.

2024.08.16. 10:40
Ebben az évben befejeztük a Csernely-patak bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) mentesítését Igazgatóságunk Tarna-Lázbérci Csoportjának működési területén. Több községet érint ezen özönnövény terjedése, valamint a festői fokozottan védett területet, az Upponyi-szoros sziklái közt megbúvó Csernely-patak árterét is. Mint minden inváziós faj esetében: a megelőzés vagy - ha már megjelent a problémás betolakodó - az időben való cselekvés nagyon fontos! Az idegenhonos fajok terjedését ugyanis leginkább a kezdeti felismerés és a tudatos cselekvés gátolhatja meg.
Tovább olvasom
Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
Ilona-völgyi tanösvény

Ilona-völgyi tanösvény

2018.12.20. 11:34
Parádfürdő – Ilona-völgyi Geológiai Tanösvény Az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6,5 km hosszú túraútvonalra felfűzve. Az Ilona-völgy határvonal az eocén és a miocén vulkáni képződmények (a rétegvulkáni andezithez kapcsolódó színesérc-tartalmú telérek és a miocén andezittelérek), valamint az oligocén tengeri üledékes kőzetek között. Állomások jelzik az Orczy báró által 1780-ban nyittatott Etelka-tárót, a Timsós-fejtést, a Szent István csevicekutat, az Ördöggátakat (a miocén korban szárazföldi homokkő és riolittufa közé benyomult andezittelért) és a 8-10 méter magas piroxén-andezitből álló sziklafalon lezuhogó Ilona-völgyi vízesést.
Tovább olvasom
Kékes tanösvény

Kékes tanösvény

2018.12.19. 15:53
A Kékes tanösvény az ország legmagasabban fekvő tanösvénye, mely elsősorban Kékestető és környékének földtani múltját, növény- és állatvilágát mutatja be, de tágabb környezetének, a Mátrának az élővilágába, természeti, kulturális és gazdasági értékeinek változatosságába is betekintést nyerhetnek azok, akik kedvet kapnak a tanösvény bejárására.Tíz megállójával nyolc és fél kilométer hosszú táv, amit a terep nehézsége miatt nagyjából négy és fél óra alatt lehet teljesíteni. A gyors haladást a terep sem segíti: az út sok helyen köves, murvás. A bátrak, akik mégis megkísérlik teljesíteni a kihívást, testközelből vizsgálhatják meg a Mátra gazdag növény- illetve állatvilágát
Vezetőfüzet:kekes-tanosveny.pdf
Tovább olvasom
Olasz-kapui tanösvény

Olasz-kapui tanösvény

2018.11.19. 15:52
A karsztfennsíkon vezető tíz kilométeres körtúra bejárása közben felfedezhetjük a barlangok világát, a különleges élővilággal büszkélkedő hegyi réteket és a bükkerdőket is. Legmagasabb pontja a fennsík peremét jelző „Kövek” vonulatának tagja, a Tar-kő, ahonnét nagyszerű kilátás nyílik a Déli-Bükkre, de tiszta időben az Alföld és a Mátra is látható. A tanösvény kiindulópontja a Szilvásvárad felől személykocsival is megközelíthető Olasz-kapui parkoló, bejárása pedig fél-vagy egész napos túraélményt jelent.
Bükk-fennsík – Olasz-kapui TanösvényAz Olasz-kapui Tanösvény (Olasz kapu – Fekete-sár-rét – Tar-kő – Őserdő – Káposztáskert-lápa – Olasz-kapu) geológiai, felszínalaktani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti ismereteket egyaránt nyújt. Megismerkedhetünk az antropogén eredetű hegyi rétek (Fekete-sár-rét, Zsidó-rét) gazdag karsztforma-kincsével (karrmezők, karsztvápák, töbörcsoportok), a fennsíkperemi bércek karros felszíneivel, gazdag élővilágot rejtő sziklagyepjeivel (Tar-kő), az Őserdő 24 hektár területű montán bükkösével (amelyet 1942-ben nyilvánították védetté), a Nagy-fennsík nyugati felének leghosszabb töbörsoros völgyével (Káposztáskert-lápa) és az ország legmagasabban elhelyezkedő barlangjával: a hegység legidősebb forrásbarlang-nemzedékéhez tartozó Kőrös-barlanggal.Az Olasz-kapui Tanösvényt (Olasz kapu - Fekete-sár-rét - Tar-kő - Őserdő - Káposztáskert-lápa - Olasz-kapu) bejárva geológiai, felszínalaktani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti ismereteket egyaránt kapunk.Megismerkedhetünk az antropogén eredetű hegyi rétek (Fekete-sár-rét, Zsidó-rét) gazdag karsztforma-kincsével, a fennsíkperemi bércek karros felszíneivel, gazdag élővilágot rejtő sziklagyepekkel, a fokozottan védett Őserdő öreg bükkösével, az ország legmagasabban elhelyezkedő barlangjával.
Tovább olvasom