Újra szabadon a Hetek! 2023.08.21. 09:42

Az elmúlt évekhez hasonlóan, 2023-ban sem maradt kisgólyák nélkül Igazgatóságunk egri madármentő-állomása.

Ezúttal 7 kisebb-nagyobb fehér gólya (Ciconia ciconia) fióka és fiatal került hozzánk a nyár folyamán, és ahogy a tavalyi és az az előtti években mentett madarak, úgy az ideiek is augusztus első felében kapták vissza szabadságukat.

Az elengedés előtt a gólyák gyűrűt is kaptak Fotó: Kozma Attila

Még májusban 3 egész kicsi fióka érkezett a parádi fészek leszakadása miatt, majd egy már kirepülés előtt álló, vihar által elsodort szajlai fiatal madarat kaptunk, végül pedig július folyamán 3 frissen kirepült, ám a jelek szerint önálló életre még alkalmatlan kerecsendi „eszterág” csatlakozott a bentlakókhoz. Ahogy az elmúlt években, úgy ezúttal is a kisgólyák felnevelése során fontos szempontunk volt, hogy lehetőség szerint minél „vadabb” madarak maradjanak, ugyanis nem lenne jó, ha nagyon hozzánk szoknának és elengedésük után bárki emberfiához odamenve eleséget koldulnának. Ezt a célt idén elég jól sikerült teljesítenünk, mivel az eleresztésre szánt madarak gyűrűzése során a legkisebbként bekerült parádi fiókák voltak azok, akik a leginkább ellenkeztek velünk. Így a szállításhoz történő megfogásuk és jelölésük alatt nem egy szúrást kellett elszenvednünk tőlük. Ekkor saját bőrünkön érezhettük, hogy esetükben is van némi igazság a „heten, mint a gonoszok” szólásban…

Gólyaszállítás Pro fokozat Fotó: Balázsi Péter

Szokás szerint az elengedésüket most is olyan helyen szerettük volna véghez vinni, ahol az utána következő napokban a lehető legnagyobb biztonságban vannak a madarak. Erre általában egy nyugodt vizes élőhelyet vagy egy olyan területet keresünk, ami táplálékban gazdag és nagyszámban fordulnak elő fajtársaik rajta. Ez utóbbira jellemzőek a frissen kaszált gyepek, lucernák, ahol az ún. kajtárgólya-csapatok keresgélnek. Augusztus 2-án, mikor végre elég nagy és önálló lett mind a 7 madár, felpakoltuk őket, és elindultunk velük a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetbe. Az elmúlt hetekben szinte mindig láttunk itt kisebb-nagyobb, 10-50 példányos gólyacsapatokat, de természetesen aznap egyet sem találtunk. Így végül a már rég bevált helyünkön, a Gyékényes-mocsár mellett eresztettük útjukra őket. Ez a terület nem csak azért ideális az elengedésükre, mert táplálékban gazdag vizes élőhely és gyep találkozása, hanem azért is, mert a közúti járműforgalomtól is messze található, valamint a madarakra különösen veszélyes középfeszültségű oszlopok vezetékei, egy korábbi pályázatnak köszönhetően, földkábelre lettek cserélve. Így a madarak élelmet is találhatnak maguknak, autók sem ütik el őket és a madarakra veszélyes oszlopoktól sem kell tartaniuk elengedésük helyén.

A gólyák ismerkednek az új hellyel és a visszakapott szabadsággal (videó: Balázsi Péter):

A fiatal madarak szabadon bocsátásuk után kicsit ismerkedtek a tájjal, majd némi hezitálás után elsétáltak előlünk. Két nappal későbbi visszaellenőrzésükkor már egyetlen példányukat sem találtuk a területen. Viszont kaptuk a hírt, hogy Kálmán Sándor nagykunsági madarász augusztus 9-12. között háromszor is leolvasta az egyik Kerecsendről mentett fiókát a karcagi szeméttelepen, míg egy másik, Parádról származó, vagyis a kiskorától általunk nevelt madarat e sorok írójának sikerült színes gyűrűje alapján azonosítania augusztus 14-én a Hejőpapi melletti kavicsbányatónál. Vagyis elengedésük után e két madár már biztosan megtett 20, illetve 50 km-t, ezáltal a felnevelésük sikeresnek nevezhető, mivel elengedésük után nem egy helyi ragadozó áldozatává váltak, hanem megindultak az önálló életük felé.

A Karcagon leolvasott és fotózott Fotó: Kálmán Sándor

Reméljük, hogy szerencséjük kitart a következő években is, és pár év múlva, már mint költő madarakat láthatjuk őket újra!

Csak semmi érzelgősség, avagy hogyan hagynak faképnél minket a hónapokig nevelt gólyák (videó: Balázsi Péter):


Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
MareiIm Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert.Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt.Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom