Az idei év mentett gólyái 2022.08.24. 12:18

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság madármentő állomására az idei év nyarán négy fehérgólya-fióka (Ciconia ciconia) került be. Mostanra, az augusztus végi vonulásukhoz közeli időpontban, kollégánk szakszerű ápolásának köszönhetően, hármat közülük jó kondícióban lehetett szabadon ereszteni. A negyedik példány sérülése miatt nálunk tölti a telet.



A most szabadon eresztett példányt pár napos fióka korában, egy Tiszanánán lévő fészek alatt találta meg a Dél-Hevesi Tájegységünkben dolgozó egyik kollégánk. Több sérüléssel is küzdött, amelyeket a mentőállomáson sikerült hosszú távon orvosolni, miközben egy preparált gólya segítségével cseperedhetett fel. Madármentő kollégánk olyan módszerrel etette, hogy a kis gólya közben mindig csak a „műszülővel” találkozhatott, így nem alakult ki nála az emberhez való kötődés. A szabadon engedésre szánt fiókák esetében nagyon fontos, hogy a lehető legkevesebbet találkozzanak emberekkel, hiszen elengedés után csak akkor van esélyük a túlélésre, ha kifejlődik bennük a „gólya-éntudat”, vad társaikhoz hasonló ingerek érik őket és megtanulnak saját magukról gondoskodni, nem pedig az emberektől várják a táplálékukat. A mentőhelyen szerencséjére egy felnőtt korában bekerült, teljesen vad, tartósan sérült gólya társaságában nevelkedett tovább, ahogyan az idén bekerült többi fióka is, így egymáshoz kötődve lassan kialakult bennük az embertől való félelem. Mivel egerészölyvekkel (Buteo buteo) és barna rétihéjákkal (Circus aeruginosus) laktak egy röpdében, megtanultak a táplálékért versenyezni (nem csak egymással, hanem más fajokkal is), és megtanulták önmagukat megvédeni a táplálékkonkurensek között. Az élelem többnyire éjjel került be a röpdébe, amit reggel változatos helyeken, vízbe vagy szénába rejtve, ágra tűzve találtak meg. A gólyák állati eredetű táplálékot fogyasztanak, ezért lisztkukacot, fagyasztott csibét, színhúsfalatokat, halat és egyebeket kaptak, amikhez hasonlóakat a természetben is megtalálnak.




Vele együtt egy fiatal egerészölyvet is szabadon engedtünk, amelyet bekerülése előtt a Mátra környékén gázolt el egy autó. A gólyák és az ölyv is megkapták az azonosításukhoz szükséges gyűrűket, hogy későbbi észlelésük esetén információt kapjunk a mentés sikerességéről, illetve a vándorlásuk során megtett útvonalukról.




Az idei év nagyon ínséges volt a gólyák számára, nem volt elég táplálék a számukra korábban alkalmas gyepes, vizes élőhelyeken. Az elengedésre kiválasztott helyszín a BNPI egy Tiszadorogma közigazgatási határában lévő tiszántúli területe lett. Azért esett erre a választásunk, mivel itt a Tisza mentén még található olyan vizes élőhely, ami megfelelő számukra a vonulás előtti rövid időben szükséges táplálkozáshoz.


Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom