Újból virít a ciklámenlila nőszőfű a Mátrában 2019.08.06. 14:41

Július elején botanikusoktól kaptunk egy igazán érdekes információt, miszerint Parádsasvár közelében találtak néhány tő ciklámenlila nőszőfüvet (Epipactis placentina).

A hír hallatán a következő napokban sikerült természetvédelmi őreinknek is megtalálni a növényeket és felmérni az állományt. Mit is kell tudni erről a növényről, miért siettünk rögtön feltérképezni az élőhelyeit? Egy igazi orchidea ritkaságról van szó, európai szinten is ritka faj, csupán néhány országban fordul elő. Hazánkban fokozottan védett és az IUCN vörös listája is „veszélyeztetett” kategóriába sorolja e növényt.

Ciklámenlila nőszőfű

A faj története is kalandos Magyarországon. Sokáig mindössze egyetlen hazai előfordulása volt ismert a Mátrából, Parád mellett 1865-ben Vrabélyi Márton gyűjtötte. Ezután 1998-ban és 1999-ben a Mecsekben előkerült néhány tő, ez a kis állomány azonban sajnos mára már eltűnt. A következő adat már 2010-ből származik, amikor Parádsasváron egyetlen virágzó tövet sikerült megtalálni kollégáinknak. Az ezt követő években azonban itt sem került elő újra, így gyakorlatilag nem volt ismert élőhelye a fajnak az egész országban. Ezért is szenzáció, hogy most új állományra bukkantak, ezúton is gratulálunk Tóth György amatőr orchideakutatónak a találásért és köszönjük az információt!

Ciklámenlila nőszőfű élőhelye

A felmérésünk során 15 tövet számoltunk össze a megtalálás helyszínének közvetlen közelében. Ezután a környéken a hasonló élőhelyeket is bejártuk, és újabb két helyen találtuk meg a fajt. Összesen 40 tövet [M1] sikerült feltérképeznünk, ez jelenleg az ismert magyarországi állomány egésze. Rendkívül ritka és fokozottan védett növényfajról van szó, ezért kiemelt hangsúlyt kell fektetnünk megőrzésére. Fontos az állomány pontos felmérése és monitorozása, a virágzó tövek számbavétele minden évben. Célunk, hogy jövőre több hasonló élőhelyet is bejárjunk, ahol esetlegesen újabb állományokat is találhatunk. Ezen túl a faj ismert előfordulási pontjain megfelelő állapotban kell megőriznünk élőhelyeit.

Kisvirágú nebáncsvirág

Mivel nagyon kicsi állományról beszélhetünk, ezért igen sérülékeny is. Így mindenképpen szót kell ejtenünk a veszélyeztető tényezőkről. A legnagyobb veszélyt az élőhely jellegének átalakítása jelenti. Az egyik lelőhelyen az erdőben sajnos már bontóvágást végzett az erdőgazdálkodó, azaz foltokban fákat vágtak ki nagyjából 30 %-os mértékben.

Megbontott erdőállomány

Ez azt eredményezte, hogy a napfény sok helyen közvetlenül éri a talajfelszínt, így sokkal szárazabb és melegebb lesz a mikroklíma. Ennek következtében itt a nőszőfüvek több egyedén találtunk besült virágokat, melyek már nem tudnak termést hozni. Továbbá a következő években itt várható, hogy a bükk újulat hirtelen megnövekszik majd, és így elnyomja a lágyszárú vegetációt. Szintén veszélyt jelent a nőszőfüvekre - valamint az erdei ökoszisztémára általánosan – az erősen túltartott nagyvad állomány, főként a muflon.

Vadak által lerágott nőszőfű

Sokszor találkozunk a vadak által lerágott, vagy kitaposott orchideákkal. Az egyik lelőhelytől nem messze sajnos nagy mennyiségben észleltük az invazív kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora) jelenlétét is. Ez az agresszívan terjedő idegenhonos növény sajnos képes lehet az orchideák élőhelyeit is teljesen benőni, így itt valószínűleg be kell avatkozni [M2] és meg kell próbálni visszaszorítani a nebáncsvirágot. Az egyik, településhez közeli állomány mellett zöldhulladék lerakást is észleltünk, mely szintén veszélyeztetheti a ciklámenlila nőszőfüveket.

Lerakott zöldhulladék

Bízunk benne, hogy munkánk sikerrel jár és a jövőben sikerül megőrizni ezt a szép, és veszélyeztetett növényfajt a mátrai erdőkben.



Molnár Márton
természetvédelmi területfelügyelő

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45
A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel. Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.Gyerekekkel is ajánlott.
Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom