Újból virít a ciklámenlila nőszőfű a Mátrában 2019.08.06. 14:41

Július elején botanikusoktól kaptunk egy igazán érdekes információt, miszerint Parádsasvár közelében találtak néhány tő ciklámenlila nőszőfüvet (Epipactis placentina).

A hír hallatán a következő napokban sikerült természetvédelmi őreinknek is megtalálni a növényeket és felmérni az állományt. Mit is kell tudni erről a növényről, miért siettünk rögtön feltérképezni az élőhelyeit? Egy igazi orchidea ritkaságról van szó, európai szinten is ritka faj, csupán néhány országban fordul elő. Hazánkban fokozottan védett és az IUCN vörös listája is „veszélyeztetett” kategóriába sorolja e növényt.

Ciklámenlila nőszőfű

A faj története is kalandos Magyarországon. Sokáig mindössze egyetlen hazai előfordulása volt ismert a Mátrából, Parád mellett 1865-ben Vrabélyi Márton gyűjtötte. Ezután 1998-ban és 1999-ben a Mecsekben előkerült néhány tő, ez a kis állomány azonban sajnos mára már eltűnt. A következő adat már 2010-ből származik, amikor Parádsasváron egyetlen virágzó tövet sikerült megtalálni kollégáinknak. Az ezt követő években azonban itt sem került elő újra, így gyakorlatilag nem volt ismert élőhelye a fajnak az egész országban. Ezért is szenzáció, hogy most új állományra bukkantak, ezúton is gratulálunk Tóth György amatőr orchideakutatónak a találásért és köszönjük az információt!

Ciklámenlila nőszőfű élőhelye

A felmérésünk során 15 tövet számoltunk össze a megtalálás helyszínének közvetlen közelében. Ezután a környéken a hasonló élőhelyeket is bejártuk, és újabb két helyen találtuk meg a fajt. Összesen 40 tövet [M1] sikerült feltérképeznünk, ez jelenleg az ismert magyarországi állomány egésze. Rendkívül ritka és fokozottan védett növényfajról van szó, ezért kiemelt hangsúlyt kell fektetnünk megőrzésére. Fontos az állomány pontos felmérése és monitorozása, a virágzó tövek számbavétele minden évben. Célunk, hogy jövőre több hasonló élőhelyet is bejárjunk, ahol esetlegesen újabb állományokat is találhatunk. Ezen túl a faj ismert előfordulási pontjain megfelelő állapotban kell megőriznünk élőhelyeit.

Kisvirágú nebáncsvirág

Mivel nagyon kicsi állományról beszélhetünk, ezért igen sérülékeny is. Így mindenképpen szót kell ejtenünk a veszélyeztető tényezőkről. A legnagyobb veszélyt az élőhely jellegének átalakítása jelenti. Az egyik lelőhelyen az erdőben sajnos már bontóvágást végzett az erdőgazdálkodó, azaz foltokban fákat vágtak ki nagyjából 30 %-os mértékben.

Megbontott erdőállomány

Ez azt eredményezte, hogy a napfény sok helyen közvetlenül éri a talajfelszínt, így sokkal szárazabb és melegebb lesz a mikroklíma. Ennek következtében itt a nőszőfüvek több egyedén találtunk besült virágokat, melyek már nem tudnak termést hozni. Továbbá a következő években itt várható, hogy a bükk újulat hirtelen megnövekszik majd, és így elnyomja a lágyszárú vegetációt. Szintén veszélyt jelent a nőszőfüvekre - valamint az erdei ökoszisztémára általánosan – az erősen túltartott nagyvad állomány, főként a muflon.

Vadak által lerágott nőszőfű

Sokszor találkozunk a vadak által lerágott, vagy kitaposott orchideákkal. Az egyik lelőhelytől nem messze sajnos nagy mennyiségben észleltük az invazív kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora) jelenlétét is. Ez az agresszívan terjedő idegenhonos növény sajnos képes lehet az orchideák élőhelyeit is teljesen benőni, így itt valószínűleg be kell avatkozni [M2] és meg kell próbálni visszaszorítani a nebáncsvirágot. Az egyik, településhez közeli állomány mellett zöldhulladék lerakást is észleltünk, mely szintén veszélyeztetheti a ciklámenlila nőszőfüveket.

Lerakott zöldhulladék

Bízunk benne, hogy munkánk sikerrel jár és a jövőben sikerül megőrizni ezt a szép, és veszélyeztetett növényfajt a mátrai erdőkben.



Kapcsolódó