Tölgyeseink javítása, természetesebb erdők kialakítása 2021.03.22. 15:19

Beszámoló a Life4Oak Forests projektben eddig végzett tevékenységeinkről.

A sok évszázados emberi használat és a fakitermelések miatt tölgyeseink szinte teljesen átalakultak, az egykori vadonok eltűntek csaknem egész Európából. A LIFE4OakForests program a rossz ökológiai állapotban lévő tölgyerdők természetességén szeretne javítani: olyan természetvédelmi kezelési módszerek kidolgozását tűzte ki célul, amelyekkel a természetes állapotú tölgyerdők, valamint azok belső folyamatai helyreállíthatók. A 2017-ben indult akció céljairól már korábban beszámoltunk, most lássuk, mi történt az elmúlt években, hol tart a kijelölt erdőrészletek átalakításának menete.


Cserépfalu – 67A, 67B, 67H, 71B, 71C, 71D erdőrészletek

A falu határában a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésbe került erdőrészletek egy részében az idegenhonos akác teljes visszaszorítására volt szükség ahhoz, hogy őshonos fafajokkal telepíthessük újra. Ez csak a teljes akáccal benőtt terület tarvágásával érhető el, amelyet 2019 őszén glifozát hatóanyagú szerrel való törzsinjektálás előzött meg, annak érdekében, hogy a rendkívül agresszívan terjedő faj visszamaradó részeinek, tönkjeinek, gyökereinek életképessége csökkenjen. Ennek ellenére a kitermelést követően, a következő évben a területen megjelentek az akácsarjak, ami miatt 3 hektár újabb vegszeres kezelésére volt szükség. Ezek után az akácos helyén történő ültetés előkészítéséhez szükséges padkázás következett, majd megépültek a 2,1 m magas vadkárelhárító kerítések, amelyek a spontán megjelenő és az ültetésre kerülő csemetéket védik a területen nagyon erős vadkárveszély ellen. A korábbi akáckitermelés faanyaga a kerítéshez használt oszlopok formájában hasznosult. Az újonnan telepített tölgycsemeték mellett több más fafaj is kiültetésre került, az elegyes őshonos állomány kialakításának érdekében.


Cserépfalu 71 C akácos tarvágott területének ültetése. Az ültetés padkákba történik, a már elkészült kerítés védelmében. Az ültetésig elvermelt csemeték közül a képen tölgyet, csert, vadkörtét láthatunk.


A tölgyesekben is elkezdődtek a beavatkozások. Ennek során fakitermeléssel, álló fák gyűrűzésével, sebzésével átlagosan hektáronként 2 db, 25-30 m átmérőjű lék került kialakításra, melyből az egyik 120 cm magas drótfonattal bekerítésre is került. A lékekben kitermelt fák fekvő holtfaként, a gyűrűzöttek álló holtfaként az állományban maradnak. A lékekbe a későbbiekben szükség szerint tölgy- és elegyfafajok csemetéit ültetjük. Ezekkel a beavatkozásokkal az őshonos fafajú faállományok szerkezeti változatosságát és a bennük található élőlényfajok fajgazdagságának növelését, az állományok ökológiai stabilitásának erősítését szeretnénk elérni.


A bal oldali képen a Buják 102 D erdőrészletben spontán elhaló fatörzseken kialakult, a jobb oldalin pedig a Cserépfalu 67 B-ben termeléskor meghagyott magas törzscsonkon harkályok által kialakított mikroélőhelyek láthatók. (2020. február)



Bükkzsérc – 61C, 61D, 61E, 62A, 62B erdőrészletek

Itt is megkezdődött az idegenhonos állományok átalakítása. Míg a 61D erdőrészletben szintén az akác tarvágására, majd az ültetést megelőző padkázásra volt szükség, a 61C erdei fenyvesben a fokozatos átalakítás a célravezető a folyamatos erdőborítás megtartásával, hiszen az erdei fenyő kevésbé agresszív fafaj. A fenyvesben fakitermeléssel kialakított lékek a már megjelent őshonos lombos fafajokból álló utánpótlás-állomány felszabadítását, megerősítését célozzák. A 61 C-D-E erdőrészletek körül a vadkárelhárító kerítés kiépítése is megtörtént.

A meglévő tölgyesekben fakitermeléssel, álló fák gyűrűzésével, sebzésével itt is lékeket alakítottunk ki, ezzel számos új mikroélőhelyet létrehozva. A lékekben kitermelt fák fekvő holtfaként, a gyűrűzöttek álló holtfaként az állományban maradnak, az újulat védelmében a lékek egy része itt is bekerítésre került.


Bekerített lék magas csonkokkal, lehántott kérgű, "gyűrűzött" álló holtfákkal és helyben elbomló fekvő holtfával a Bükkzsérc 62 H erdőrészletben


Kerecsend - 2A, 3A, 8A erdőrészletek

Az Alföld erdős sztyeppjét egykoron jellemző tatárjuharos lösztölgyes egyetlen viszonylag jó állapotú maradványerdejében, a Kercsendi Berek-erdőben a tölgy utánpótlás fejlődésének segítése érdekében egyes cserjefajok részleges visszaszorítása szükséges. Összesen 5 ha állomány alatti bozótirtás történt. Fakitermeléssel, álló fák gyűrűzésével, sebzésével itt is létrehoztuk a több helyszínen már említett lékeket. Hektáronként átlagosan 2 db, 25-30 m átmérőjű lék kerül kialakításra, melyből az egyik 120 cm magas drótfonattal bekerítésre is került. Sajnos az őshonos fajok kárára itt is terjeszkedik a korábbi erdőgazdálkodás során bekerült idegenhonos fafaj, ez esetben a gyors növekedésű amerikai vöröstölgy. Állományának átalakítása a fenyvesekhez és a tölgyesekhez hasonlóan lékes módszerrel, fokozatosan történik.


Kerecsend 8 A: A lékekben helyenként erős vörös tölgy újulat tapasztalható, emellett tuskósarjak is a kivágott törzsek helyén. Elképzelhető, hogy az őshonos fajok érdekében vegyszeres beavatkozásra is szükség lesz a mechanikai módszerekkel végzett ápolás mellett.


Mátraszentimre – 35B erdőrészlet

A tölgy utánpótlás fejlődésének segítése érdekében egyes cserjefajok részleges visszaszorítása szükséges. 5,8 ha állomány alatti bozótirtás történt.


Garáb - 9F, 9I erdőrészletek

Az itteni tölgyesben már korábban elkezdődtek az átalakítások, az évekkel ezelőtt kialakított lékek és a magasabb holtfa-arány miatt a biotikai vizsgálatok egyik fő helyszíne.


Buják – 102 A, 102B, 102C erdőrészletek

1,36 hektár akácos tarvágása történt, ebből 600 db 2,8 m-es és 600 db 2 m-es akác oszlop készült, amely a vadkárelhárító kerítések építésénél kerül felhasználásra. A terület a termőhelynek megfelelő őshonos, természetszerű faállományú erdővé lesz átalakítva.



Ezeken a területeken Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézete összesen 8 db 1 hektáros kvadrátban részletes biológiai, ökológiai alapállapot-felmérést végzett. Az általuk kijelölt, a kutatást elősegítő beavatkozásokat, fakitermeléseket, sebzéseket elvégeztünk. Ezek a mintaterületek alapozzák meg a beavatkozások hatásának vizsgálhatóságát, ahol az állapotfelmérést időről időre újra el fognak végezni.

A tölgycsemeték megjelenésének további támogatására a Life4OakForests projektbe bevont erdőterületeken összesen 30 db „szajkótálcát” helyeztünk ki. A szajkótálcák 3-4 m magasan fatörzsre rögzített, 60x40 cm-es alapterületű, lécekből készített ládák. A ládákat idegenhonos (akácos, fenyves, vörös tölgyes), esetleg újulat nélküli tölgyes állományokba, vagy azok közelébe helyezzük ki, és alkalmanként 2-3 kg tölgy makkal töltjük fel. A szajkók a makkot széthordják, eközben egy részét elejtik, illetve eldugják a környező állományokban, ezzel jelentősen elősegítve a tölgy újulat megjelenését azokban.


Szajkóláda erdei fenyvesben


Szajkó munkában az egyik tarvágott akácos területén

Kapcsolódó