„Szent György napi kihajtáskor minden ember lehet pásztor, de Mihály-napkor, behajtáskor, csak az marad pásztor, aki elszámol” – tartja a régi népi bölcsesség. Április 24-én, a tavasz és a megújulás ünnepén Tarnaszentmiklós határában, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet védett legelőin ismét benépesült a táj: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) megrendezte a hagyományos Szent György-napi Kihajtási Ünnepet.
Az eseményt Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója nyitotta meg, aki beszédében a tavaszi újrakezdés és a folytonosság jelentőségét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a naptári Szent György-nap nem csupán egy dátum, hanem az a pillanat, amikor a természet felébred hosszú téli álmából, és a legelő újra élettel telik meg.
„Nem mindennapi látvány és felbecsülhetetlen érték az, amit ma a zöldellő legelőkre kísérünk” – emelte ki az igazgató asszony. Beszédében külön kitért arra, hogy a Szürke Szálláson a tavalyi kényszerszünet után ez a nap különösen ünnepi pillanat: a karámok kinyitásával nemcsak a jószágokat indítják útnak, hanem a „puszta törvényeit” és az „öregek bölcsességét” is továbbviszik. Kiemelte, hogy az ősi erőt sugárzó magyar szürke szarvasmarha és a szívós kárpáti borzderes a nemzeti büszkeségünk részei, melyek rábízása a természetre és a tapasztalt gulyások gondoskodására a magyar gazdaélet elválaszthatatlan rítusa.
A Szürke Szállás állattartó telep kulcsszerepe
A 2022 márciusában átadásra került Szürke Szállás nem csupán egy gazdasági épületegyüttes, hanem a dél-hevesi természetvédelem egyik legfontosabb bázisa is.
Jelentősége többrétű:
Mélyreható szakmai előadások a természetért
A Kihajtási Ünnep lehetőséget adott a gazdálkodó ágazat és a természetvédelem közötti közvetlen információcserére is. A szakmai előadások során az előadók ismertették szakterületüket és a kapcsolódó, folyamatban lévő projekteket:
Interaktív játékok és bemutatók
Az eseményen szép számmal vettek részt a környező iskolák csoportjai is, akik számára a puszta ezen a napon egy hatalmas, élő tanteremmé alakult. A gyerekek körében a legnagyobb sikert a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület interaktív foglalkoztató kisbusza, a RaptorMobil aratta. A speciálisan felszerelt oktatójárműnél játékos környezeti nevelési feladatok segítségével ismerkedhettek meg a ragadozó madarak életével, a madárvédelem fontosságával és a pusztai ökoszisztéma működésével.
Az ünnepség fénypontja: a gulya kihajtása
A nap leglátványosabb programeleme az állatok kihajtása volt. A Szürke Szállás kapui kitárultak, és a távolból villás szarvak erdeje tűnt fel. A gulyások kíséretében vonuló impozáns bikák, tehenek és a tavaszi születésű borjak méltóságteljesen vették birtokba a friss füvű legelőt, miután rövid időre megálltak, hogy „megbámulják” az értük összegyűlt közönséget.
A rendezvény Deák Gáborral és németjuhász kutyájával Hellával, az MME méregkeresőkutyás bemutatójával folytatódott. A bemutató során hallhattunk arról, hogy vannak véletlen mezőgazdasági mérgezések, de előfordul olyan is, amikor valaki a haszonállatai védelmében rakja ki a mérget, például rókák ellen. A méreg azonban nem válogat: a tetemekből védett madarak is táplálkoznak, azokból pedig továbbiak és sajnos mind elpusztulnak. A keresőkutyák képesek a maradványokat és a méreganyagokat is megtalálni. A bemutatón Gábor elrejtett egy szagmintát, melyet Hella rövid keresés után, gyakorlottan megtalált és azt ugatással jelezte gazdájának.
A közös ebéd - hagyományos recept szerint, bográcsban készült borjúpaprikás és házi rétes - jóízű elfogyasztása következett. A program a szakmai gazdafórummal zárult, ahol Dr. Seszták Attila vármegyei igazgató (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Lucza Zsuzsanna főosztályvezető (Heves Vármegyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály) és Borbáth Péter természetvédelmi őr (BNPI) fogadta az érdeklődők részéről feltett kérdéseket.
A nap folyamán a résztvevők a Nemzeti Parki Védjegyes termékek vásárán kóstolhattak bele a térség ízeibe, miközben a szakmai beszélgetések a jövő évi együttműködések alapjait rakták le. Az esemény ismét bebizonyította, hogy a természetmegőrzés és a hagyományos gazdálkodás csak közös úton, egymást segítve maradhat sikeres.
Reméljük, hogy a mára már hagyománnyá vált kihajtási ünnepünk az elkövetkezendő években, évtizedekben is a színvonalas és széleskörű szakmai és hagyományőrző program színtere marad majd, hogy népszerűsége tovább fokozódva, az őshonos ágazat, valamint a hazai állattenyésztési hagyományok megőrzésének és a természetvédelem hasznára válhasson.
Ezúton is köszönjük azoknak, akik részt vettek ennek az élménydús napnak a megszervezésében és létrejöttében!
A kihajtási ünnep “A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” (LIFE21-NAT-HU-101074704) projekt támogatásával valósult meg.
Képek: Kozma Attila, Császár Zsuzsanna, Molnár Csilla Eszter
