Több mint 1000 szalakóta fióka kelt ki a Hevesi-síkon 2020.09.01. 13:37

Az idei évben ismét rekordszámú szalakóta költött a Hevesi-síkon!

A 2020-as évben, az első szalakótákat korán, már április 17-én megfigyeltük, májusban pedig megkezdtük az idei év terepi munkáit is. Mivel mostanra már az utolsó szalakótafiókák is régen elhagyták a kikelésük óta számukra biztonságot nyújtó odúkat, így hát ideje, hogy mi is számot vessünk a faj ez évi költési sikeréről.

Meggyűrűzött szalakóta (Coracias garrulus)

2020 májusától júliusáig sorra ellenőriztük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Dél-hevesi Tájegységének területén fellelhető 333 mesterséges szalakótaodút. Az ellenőrzések során 243 odúban regisztráltuk a faj sikeres költését, valamint további 68 szalakótafészkelést figyeltünk meg vércseládákban, illetve természetes odúkban. Az odúk foglalási aránya az idei évben volt a legmagasabb, az általunk ellenőrzött odúk közel 73 %-ában költött szalakóta. Az idei szezonban gyakoriak voltak a 4-5 fiókás fészekaljak, de 6 fiókással is találkoztunk. A "Szalakóta védelme a Kárpát-medencében" LIFE+ pályázat eredményességét bizonyítja, hogy ugyan már 2019-ben is rekordot jelentő 220 pár szalakóta költött mesterséges odúinkban, viszont 2020-ra ez a szám ismét jelentősen emelkedett! Az elvégzett felmérésünk alapján az állomány nagysága 311 pár a dél-hevesi területen. Az általunk, mesterséges odúkban és ládákban regisztrált fiókák száma meghaladta a 800-at, amely mellett még ott vannak a nehezen ellenőrizhető, természetes odúkban költő párok fiókái is. Ezért úgy becsüljük, hogy több, mint 1000 szalakótafióka kelt ki az idei évben a Hevesi-síkon. Természetesen a fiókák számában is emelkedést tapasztaltunk. Az általunk ellenőrzött odúkban szalakótán kívül más fajok is költöttek. Az elfoglalt odúk számát nézve idén is a seregély (Sturnus vulgaris) nyerte a „versenyt”, majd a sorban a mezei veréb (Passer montanus) következett. Emellett, az ellenőrzések során találkozhattunk még kuvikkal (Athene noctua), füleskuvikkal (Otus scops) és csókával (Corvus monedula) is. A nyílt tetejű odúkban előszeretettel költöttek vörös vércsék (Falco tinnunculus) (természetesen ezek az odúk javításra vagy lecserélésre kerülnek a jövőben). Méhes és darazsas odúkat is följegyeztünk, de szerencsére ezekből nagyon kevés volt. Az ősz beköszöntével kollégáink egyik fontos feladata lesz, hogy a terepi feljegyzések alapján, a következő költési időszakig kitisztítsák, megjavítsák, és ha kell, lecseréljék a hibás, megrongálódott odúkat.

Szalakóta odúban kotló füleskuvik (Otus scops)

Szalakótaodúban nevelkedett kuvik fióka (Athene noctua)

Mikor május-júliusban a BNPI munkatársai felkerekedtek, hogy felmérjék a faj költési sikerét, akkor – a későbbi nyomon követés érdekében - ornitológiai gyűrűvel is megjelölték a madarakat. A gyűrűzés segítségével nem csak a faj vonulásáról tudhatunk meg többet, hanem többek között arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy hogyan viselkedik a költési területen, vagyis mi az élőhelypreferenciája, mennyire területhű, továbbá milyen tényezők veszélyeztetik (pl. gázolás) stb. (A gyűrűzési eredményeinkről korábban már részletesen beszámoltunk ITT.) A "Szalakóta védelme a Kárpát-medencében" LIFE+ projekt során lehetőségünk volt nagyobb mennyiségű színes gyűrűt is beszerezni, majd felhelyezni a madarak lábára. Ezek segítségével még több információt nyerhetünk a visszatérő egyedekről, hiszen ezeket a nagy karakteres gyűrűket spektív (teleszkóp), vagy egy dokumentációs célt szolgáló fotó segítségével is be lehet azonosítani! Éppen ezért szívesen várjuk az adatokat azoktól, akik valamilyen módon (pl. fotók) le tudták olvasni a madarak lábán látható kódot! Kérjük, ez esetben a gyűrű kódját vagy a róla készült fotót, a megfigyelés helyével és dátumával a Madárgyűrűzési Központ ringers@mme.hu e-mail címére legyenek szívesek megküldeni!

Akinek felkeltettük az érdeklődését és szeretne szalakótát látni, kíváncsi az élőhelyükre, annak érdemes felírni a jövő nyári úti célok közé a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Szalakóta tanösvényét. A Tiszabábolnáról induló útvonal a szalakóták életét, védelmét és a Borsodi-Mezőség tájképi- és természeti értékeit mutatja be. Akinek lehetősége adódik rá, annak a szegedi Fehér-tó közelében álló Szalakóta Látogatóközpontba is érdemes ellátogatnia. Az ott kialakított tanösvény nem csak a szalakótákkal kapcsolatos védelmi tevékenységet mutatja be, hanem az odalátogatók megismerkedhetnek a természetbarát gyepgazdálkodással, valamint a szikes gyepek élővilágával is. A tanösvény egy része a halastó nádszigetében, egy víz felett épített pallósoron halad végig, a kilátóból pedig a szegedi Fehér-tó vízimadárvilága tárul elénk. Ha pedig valaki nem szeretne jövő nyárig várni, az otthonról is sok érdekességet tudhat meg ezekről a színpompás madarakról, és ehhez csak a program honlapját vagy Facebook oldalát kell felkeresnie.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság teljes működési területén 643 szalakótaköltést regisztráltunk 2020-ban. Az idei évben, az általunk kihelyezett mesterséges odúkban talált tojások és fiókák száma együttesen meghaladta az 1700-at!

Szalakóta fióka valamint, felnőtt madár gyűrűzés után

Ezen cikk keretein belül szeretnénk megköszönni mindenkinek a munkáját, akik segítettek az idei „szalakóta szezonban”.
Név szerint: Antal András, Balázsi Péter, Barati Sándor, Deák Gábor, Elek István, Ferenc Attila, Golen Gerhárd, Harmos Krisztián, Hák Flóra, Jakab Sándor, Juhász Benedek, Király Norbert, Kleszó András, Korompainé Szitta Emese, Kurti Gábor, Lakatos Zoltán, Magos Gábor, Mezei János, Molnár Márton, Pongrácz Ádám, Sasvári János, Seres Mihály Nándor, Soós Gábor, Szabó Attila, Széles Tamás, Szemerszki Csaba, Szitta Tamás, Teplánszki Dóra, Tóth Boglárka, Tóth Katalin, Tóth László, Újhelyi Sándor, Vályi-Nagy Zoltán, Zákány Albert.
Külön köszönet illeti Királyné Kecskés Dórát, aki az elmúlt 3 évben, elhivatott munkájával segítette a projekt sikeres megvalósulását.

Kívánjuk, hogy a továbbiakban is hasonló vidámsággal és kitartással tudja végezni az előtte álló feladatokat!

Felnőtt szalakóta (Coracias garrulus) gyűrűzés utáni elengedése

Szerző: Gál Renáta

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Fotók: Királyné Kecskés Dóra, Király Norbert, Gál Renáta