A Vadonleső Program 2019-ben a fokozottan védett európai hiúzt jelölte az „Év Emlőse” címre. A számos program és pályázat mellett minden évben a Vadonleső Program egy regionális rendezvényt is szervez egy vidéki iskola tanulói részére.
Mivel a fokozottan védett hiúz legjelentősebb állományai a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területein élnek, így az éves programsorozatunk kiemelt részeként a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságon, ezen belül is a Felsőtárkányi Nyugati Kapu Látogatóközpontjában került megrendezésre a „Hiúz ugrás” címre keresztelt akadályverseny mintegy száz helyi iskolás tanuló részére. Az szórakoztatva tanító akadályverseny során a hiúz életének egy-egy jellegzetességét, sajátosságát felölelő állomásokon várták a Vadonleső Program valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a gyerekeket.
Balczó Bertalan, helyettes államtitkár (Agrárminisztérium, Természetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság)
Az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztályának munkatársai úttörő kezdeményezésként tíz éve indították útjára a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer társadalmi alprogjamjaként a Vadonleső Programot, melynek része az „Év Emlőse” egész éves és országos szintű tematikus rendezvénysorozat is. A Vadonleső Program - ami egyben az egyik legjelentősebb társadalmi bázisú úgynevezett „Citizen Science” azaz közösségi tudomány program - hát éve az egyik legnépszerűbb védett kisemlősünkkel, a kelet sünnel indította útjára az „Év Emlőse” kezdeményezést.
Az országos szintű programsorozatnak köszönhetően a sün az egyik legjobban feltérképezett védett emlősfajunkká vált, olyan széles társadalmi elfogadottság és népszerűség mellett, amire alig volt példa a hazai természetvédelem történetében. Ezt követte a Petőfi Sándor „fürge ürgéje” 2015-ben. Mivel Petőfi „Arany Lacinak” című híres verse óta a magyar irodalomban nem születtek olyan költemények, amelyben az ürge szerepelne, ezért tíz kortárs költő - Lackfi Jánostól Tóth Krisztinán át, Szabó T. Annáig – vállalkozott arra, hogy írjanak olyan költeményeket, amelyek az év emlőséhez kötődnek. Ennek köszönhetően nem csupán „ürge nagyhatalom” hazánk, hanem „ürgevers nagyhatalommá” is vált a magyar irodalom. Sorban jöttek aztán a különböző védett vagy fokozottan védett emlősfajok, a mogyorós pelétől, a földikutyán át a denevérekig. Számos irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotás, több mint hétezer pályázati gyerek alkotás, festmények, mesék, versek, klippek segítették azt a folyamatot, hogy ezek a különleges és közfigyelemre érdemes emlősfajok egyre elfogadottabbá és ismertebbé váljanak sok százezer honfitársunk számára.
További képek letölthetők ITT
