A Magyar Nemzeti Parkok Hete és a Kulturális Örökség Napjai című programsorozatokhoz ismeretterjesztő és természetvédelmi kezelést segítő tevékenységekre került sor: volt tájszépítés önkéntesekkel a bükkaljai kaptárköveknél, ismerkedés egy fáslegelőn tartott szürkemarha-gulyával és földalatti séta egy pincelabirintusban.
Szeptember 16-án a Szomolyai kaptárkövek természetvédelmi területen a cserjeirtást, fűnyírást, hulladékmentesítést a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) munkatársai mellett az Új Akropolisz Egyesület alpin-technikában és faápolásban is jártas szakemberei, valamint lelkes önkéntesek segítették. (A tájszépítő munkálatok közepette, ezen a hétköznapon, az infrakapus látogatószámláló adatai és a helyszínen dolgozók tapasztalatai alapján nyolcvanan látogatták meg a kaptárköveket.)
A cserépfalui fáslegelő természetvédelmi kezelését hagyományos, külterjes állattartással oldja meg a BNPI. A szeptember 17-re meghirdetett, gyönyörű tájképi környezetben legelő szürkemarha-gulya felkeresését az esős időjárás miatt sokan lemondták. Aki azonban részt vett a programon, a marhapásztorral, a gulya őrzőjével történt beszélgetés révén a ridegtartás legmélyebb szakmai titkaiba és emberi vonatkozásaiba is betekintést nyerhetett.
Szeptember 18-án, szombaton, a felnémeti templom alatt megbújó, tufába vágott rejtelmes és szerteágazó pincelabirintusba három (egyenként tizenöt fős) csoport ereszkedett le. Számukra feltárult az egri vár 1596-os eleste után a török helyőrséggel hősiesen harcoló hajdúcsapatok menedékhelye, amely az újkorban leginkább a híres egri borok érlelésére és tárolására szolgált. A 300 méter hosszúságú, zegzugos pincerendszer bejárása, a túravezető tájékoztatásának meghallgatása egy órát vett igénybe.
Baráz Csaba oktatási referens és a pincevár felfedezői
