Sikeres fehérhátú fakopáncs felmérés a Tarnavidéken 2025.04.02. 11:57

Március 29-30-án a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Bükki és Börzsönyi Helyi Csoportjai, valamint az MME Harkályvédelmi Szakosztályának részvételével és támogatásával a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Természetvédelmi Őrszolgálata fehérhátú fakopáncs felmérést szervezett a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben, a Vajdavár-hegység déli felén.

A felmérés célja az volt, hogy a felmért területek fehérhátú fakopáncs költő állományáról aktuális képet kapjunk. A területről bár állnak rendelkezésünkre a közelmúltból származó és régebbi szórvány adatok is, átfogó szinkronfelmérésre eddig nem került sor.

A mostani kutatáson 24 tapasztalt madarász vett részt, akik a két terepi nap során 28 fehérhátú fakopáncs revírt találtak. A felmérés további hozadéka egy kígyászölyv, egy vándorsólyom és több uráli bagoly (ebből 3 pár) megfigyelése.

Szombat este Molnár Márton természetvédelmi őr, az MME Harkályvédelmi Szakosztályának fajfelelőse tartott előadást a fehérhátú fakopáncs magyarországi helyzetéről. A felmérők kis csapata vasárnap egy nagyobb vödörnyi gyepi béka petecsomót is mentett erdészeti feltáróút keréknyomából. A mentett petecsomók biztonságos helyre, a közeli Verőlápai-tóba kerültek.

A fokozottan védett fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) hazánk legritkább harkályfaja, amely erősen kötődik a nagy mennyiségű fekvő és álló holtfát tartalmazó erdei élőhelyekhez. A most felmért területeken (a hazai trendeknek megfelelően) elsősorban az idősebb bükkösökből kerültek elő a költőpárok. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a Vajdavár-hegység még mindig jelentős fehérhátú fakopáncs állománynak ad otthont. Ezen állomány megőrzése a még fennmaradt élőhelyeken nélkülözhetetlenné teszi az erdészeti beavatkozások átgondolását, a faj igényeit hangsúlyosan figyelembe vevő gazdálkodás tervezését.

Köszönjük a felmérők munkáját, a Bükki Helyi Csoport és a Harkályvédelmi Szakosztály támogatását, és különösen köszönjük a Börzsönyi Helyi Csoport képviselőinek, hogy ekkora utat tettek meg annak érdekében, hogy ötvözzük a börzsönyi és bükki tapasztalatokat, együtt kerekedjünk fel és keressük a tarnavidéki fehérhátú fakopáncsok nyomait.

Szerző: Juhász Lilla

Fotók: Juhász Lilla, Szitta Emese, Cserép György

Kapcsolódó

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom