Szalajka-forrás

A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással. Vízgyűjtő területük körülbelül 10 km². A Bükk hegység csapadékban leggazdagabb területéről (Nagy-fennsík nyugati töbrei) szállítják a vizeket, föld alatti úton a Szalajka-völgybe. A Szalajka-völgy legnagyobb forrása a Szalajka-forrás, melyet mintegy 160 m hosszú táróval tártak fel, vízellátási céllal, ma viszont a forrás vizét tavakon át vezetik az ÉRV vízművéhez, ahol ultraszűrővel tisztítják. A táróból a búvárok kb. 100 m hosszú, 24 m mély, víz alatti barlangot tártak fel a forrásfeltörés mögött. A Szalajka-forrás hozama 1940-1999 között 797 mérés alapján 138-37.800 l/p érték között változott. A forrás a triász fennsíki mészkő és az agyagpala határán fakadt 460 mBf-i magasságban, egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize hideg, az éves középhőmérsékletnek megfelelő. Vízgyűjtő területe körülbelül 10 km². A Bükk hegység csapadékban leggazdagabb területéről (Nagy-fennsík nyugati töbrei) szállítja a vizeket, föld alatti úton a Szalajka-völgybe.