Őserdő szakvezetés 2025.05.28. 09:22

Az előző napok és az éjszaka frissen lehullott csapadéka, valamint az esőre álló, szürke idő ellenére a jelentkezett 40 főből 31 indulásra készen állt a kihirdetett 9:30-as időpontra – így aztán neki is vágott a csapat a hegynek.

A Bánya-hegyről indulva a Török út volt az első megálló, ahol is tájtörténetből kapott némi ízelítőt a társaság, majd a Sátai-lápánál a Kövek vonulatát megcélozva haladt tovább a következő pontig. Itt az erdők és a rájuk gyakorolt, a klímaváltozás előidézte folyamatokba, valamint az ezzel összefüggő és a Bükk hegységet (is) érintő változásokba nyertek a megjelentek betekintést.

A Három-kőn a hegység ki- és a Bükki Nemzeti Park megalakulása, a táj története, valamint a Természetvédelmi Őrszolgálat tevékenysége voltak az érintett tárgykörök. Innét a kilátásra kevésbé vágyók a Zsidó-réten keresztül, míg a kihívásokat jobban kedvelők a Tar-kő érintésével – ahol is a nagyragadozók és az erdőgazdálkodás kerültek fókuszba – jutottak el az Őserdő szélénél megjelölt találkozási pontig.

Innét immár ismét együtt lépett be a társaság a Bükk erdő-szentélyébe, ahol az Őserdő történetéről, növény- és állatvilágáról, illetve emberi kultúra lenyomatairól kaptak ismereteket – s a nap egyik fénypontjaként sikerült nemcsak alpesi gőte-lárvákat, hanem az egyik szülőt is megpillantaniuk.

Visszafelé a Zsidó-rét szegélyét is érintve a valamikori erdészeti kisvasúti nyomvonalon haladt a csapat és szerzett ismereteket a fennsíki rétek, s konkrétan e hely geomorfológiájáról és természetvédelmi jelentőségéről, valamint kapott első kézből információt a Mohos-töbörben zajló klímakutatásról az azt irányító Dobos Andrástól és kollegináitól.

Innét a Kőhátat megkerülve jutott a társaság egy választóponthoz, ahol is a még érdeklődésüket a fizikai megpróbáltatások fölé helyező részük a Kis-kőháti-zsombolyt kereste föl, s nyert betekintést magán a víznyelőn túl a Bükk barlangjaiba és azok élővilágába, míg a csapat másik fele az egyszerű visszaúton indult a Bánya-hegyre.

Végül mindenki - bár kissé megfáradva -, de mindenképp’ élményekkel (és legalább 1-2 kullanccsal) gazdagabban visszaért a kiindulási pontra, majd a szakvezetést lebonyolító természetvédelmi őreink a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság további programjaira történő invitálását követően indult onnét haza.

A szakvezetés résztvevőinek köszönjük, hogy eljöttek erre a Nemzeti Parkok Hetén immár klasszikussá vált szakvezetésünkre – s várjuk Önöket további programjainkra is!

P.S.: Külön szeretnék köszönetet mondani a tempót diktáló Kis Kék Emberünknek, valamint Barati Sándor természetvédelmi terület-felügyelő kollégámnak a sereghajtásért és a fényképekért!

Írta: Bartha Attila, MSc, Nyugat-Bükki Tájegység, tájegységvezető

Bartha Attila
tájegységvezető

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom