Mi az, amivel egyszerre segítjük a fehér gólyákat és a pompás kosborokat? 2023.03.06. 12:25

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekthez kapcsolódva – önkéntes program keretében – ismét gyepkezelési munkákat végeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a tiszadorogmai Sulymos-laposon.

Az akció keretében, a géppel nem járható részeken kaszálták le a területet, valamint a korábban már kivágott gyalogakác (Amorpha fruticosa) husángokat szedték össze.

A terület madártávlatból. Fotó: Kozma Attila

Az összegyűjtött vesszőkből gólyafészekalapokat készítettek a részvevők, hogy ezzel segítsék a Dél-Borsodi Tájegységbe visszaérkező fehér gólyák (Ciconia ciconia) sikeres fészkelését. A kész fészekalapok a későbbiekben majd tartóállványokra fognak kerülni, így segítve elő a madarak biztonságos költését az elektromos hálózat oszlopain. Az áramszolgáltató szakemberei általában az év első hónapjaiban (március közepéig) végzik a tartó nélküli fészkek eltávolítását, majd ezek helyére rakják fel a fészekalappal ellátott fészektartókat. Így próbálják elérni a gólyáknál, hogy ezeket az oszlopokat válasszák fészkeléshez, ne pedig olyanokat, amik nincsenek ellátva a megfelelő védelemmel.


Készülnek a gólyafészekalapok Fotó: Balázsi Péter

Gyalogakácból készült, némiképp sündisznóra hasonlító fészekalapok. Fotó: Laufer Zsanett

A területről fontos tudni, hogy ez a Tiszadorogma határában, a puszta vizeinek levezetésére épített Sulymos-főcsatorna szomszédságában lévő mocsárrét, a környék egyik utolsó nedves gyepterülete. Körülötte mindenfelé nagy kiterjedésű szántók találhatók, ezért megőrzése kiemelten fontos feladatunk. A mocsárrétek számos védett és közösségi jelentőségű állat- és növényfaj számára biztosítanak élőhelyet. Közéjük tartoznak a kétéltűek, mint a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), amelyeknek ezek a tocsogós, vízállásos területek fontos szaporodóhelyet jelentenek. Emellett ezeket a nedves gyepeket madarak tömkelege is szívesen látogatja. Ilyenek például a gólyák, a gémek és a kócsagok is, amik táplálékszerzés céljából keresik fel rendszeresen a lapost. A mocsárréteken, a számos fűféle mellett megannyi virágos növény is előfordul. A terület védett növényfajai közül mindenképpen meg kell említeni a pompás sisakoskosbor (Anacamptis palustris subsp. elegans) nevű orchideafajt és a fátyolos, vagy más néven korcs nőszirmot (Iris spuria). A korábban kivágott, és most a területről lehordott inváziós gyalogakác ezeknek a növényeknek az életterét is benövi, így szüntetve meg azt.

A mocsárrét nagy része nem járható munkagépekkel, de a dolgos kezeknek köszönhetően nagy területet sikerült megszabadítani a gyalogakáctól (Amorpha fruticosa) Fotó: Gál Renáta


A felvételeket készítette: Kozma Attila és Soós Gábor

Bár most ezeket a virágzó növényeket nem csodálhatták meg a lelkes önkéntesek, ám szerencsére így is akadt látnivaló a pihenésre szánt percekben. A csatorna partján az őszapók (Aegithalos caudatus), a széncinegék (Parus major) és a fenyőrigók (Turdus pilaris) szinte egész nap fáradhatatlanul rajcsúroztak, az égbolton pedig a még éppen hazánkban tartózkodó nagy lilikek (Anser albifrons), valamint a mostanra már megérkezett bíbicek (Vanellus vanellus) és seregélyek (Sturnus vulgaris) csapatai húztak át több esetben. A szomszédos szántókról a mezei pacsirták (Alauda arvensis) énekét lehetett hallani, és szinte mindenki egyszerre nézett fel, mikor gyors egymásutánban egy, a közelben költő öreg és egy, még ivaréretlen rétisas (Haliaeetus albicilla) repült el felettük. Kaszálás közben pedig az előző évi madárfészkek és egy tavalyi törpeegér (Micromys minutus) fészek mellett egy szerencsétlenül járt kékes rétihéja (Circus cyaneus) hím tetemére is rábukkantak.

Ludakat megriasztó rétisas (Haliaeetus albicilla) Fotó: Széles Tamás

A nap végére pedig nem csak a kosborokat veszélyeztető gyalogakác mennyiségét sikerült így csökkenteniük, hanem – ezek vesszőinek felhasználásával – a közelben költő gólyáknak is segíteni tudtak.

A pompás sisakoskosbor (Anacamptis palustris subsp. elegans) legerősebb közép-európai állományai a Kárpát-medencében találhatók, kiemelten a pannon szikesedő réteken és mocsárréteken. Akárcsak a többi hazai orchideánk, ez a növényfaj is védett. (Fotó: Schmotzer András és Balázsi Péter)


A GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt célkitűzéseinek, a gyepes élőhelytípusok jellemző állat- és növényfajainak, valamint a projekt eredményeinek bemutatására – ismeretterjesztő céllal – rövid videók készültek. Az alábbi videóból a vizes réteken élő madárfajokat ismerhetik meg:

Fotók: Balázsi Péter, Gál Renáta, Kozma Attila, Laufer Zsanett, Széles Tamás

Drón felvételek: Kozma Attila, Soós Gábor

A projekthez kapcsolódó korábbi írásainkat ITT olvashatják.

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.
További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
Marei Im Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert. Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt. Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom