Gólyafészek karbantartások az ELMŰ-ÉMÁSZ közreműködésével 2018.11.13. 15:35

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága működési területének főleg síkvidéki részein nagy, számban költ a mindenki számára jól ismert, és kedvelt fehér gólya (Ciconia ciconia). A faj leggyakrabban kisfeszültségű elektromos hálózat oszlopain költ, ezért védelmük az elektromos hálózatot fenntartó szolgáltatók nélkül nem képzelhető el.

A gólyák elvonulásával nem ér véget a gyakorlati védelmük, mert ebben az időszakban történik meg a vezetékekre épült fészek fészektartó állványokra történő felhelyezése, és az évek alatt nagyméretűvé vált fészkek levékonyítása. Ezek fontosak, hogy a madarakat megvédjük az áramütésektől, és így a zavartalan áramszolgáltatás is biztosítható. A túl nagyméretűre, több mázsásra nőtt fészkek pedig balesetveszélyesek lehetnek, ezért azokat le kell vékonyítani.


Ennek érdekében igazgatóságunk több tucat gólyafészektartót gyártat le évente és helyez ki az áramszolgáltató szakembereivel közösen, valamint részt veszünk a fészkek levékonyításban is. Legutóbb ilyen jellegű munkálatokat végeztünk az egyetlen egri gólyafészeknél, mely az évek alatt jelentős méretűvé nőtt. Nemrég fészektartót helyeztünk ki Bükkszéken is egy, a vezetékre épült fészek alá. A közeljövőben több beavatkozást is tervezünk a Hevesi Síkon, a Borsodi Mezőségben, Kesznyétenen, Nógrád megyében, valamint a Bükk és a Mátra környéki településeken az áramszolgáltatóval közösen.

A faj védelme nem csak a fészkelőhelyek megőrzését kell, hogy jelentse, mert hasonlóan fontos a települések határában található táplálkozó területek megőrzése, megfelelő kezelése és fenntartása. Legfontosabb táplálkozóterületei a nedves rétek, kaszálók és a különböző típusú vizes élőhelyek. Ezek megőrzése, és fenntartása elképzelhetetlen a helyi lakosság és gazdálkodók közreműködése, odafigyelése nélkül. Ha ezek megőrzésére nem fordítunk kellő figyelmet a jövőben, akkor több településen csak üres fészektartókat, fészkeket találhatunk majd.


Pongrácz Ádám

természetvédelmi őr

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom