A téli hónapokban az, aki fával fűt otthonában, gyakran különböző méretű járatokat, kerek és ovális röpnyílásokat fedezhet fel tűzifáján. Ezekből a szoba melege hatására előbújva vagy éppen daraboláskor dermedten kihullva díszbogarak, cincérek és egyéb rovarfajok kerülhetnek elő.
A cincérek az egyik kedvenc rovarcsoportom, amelyből már több faj - köztük védett és inváziós is - előkerült az udvaromban több évre elrakott száradó sarangokból. Február elsejének reggelét is hasogatással kezdtem, amikor az egyik kocsánytalan tölgy tuskóban egy feltáruló járatra lettem figyelmes, amiből egy fej és egy tor kandikált ki. Mikor óvatosan kihúztam a test többi részét, gyermekeim nagy örömére kiderült, hogy egy nagy hőscincért találtam.
Bábbölcső kijárata (Kép: Joó Miklós)
A nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) az egyik legnagyobb testű cincérfajunk. Testméretük 25-60 mm között változik. A hímek csápjai túlnyúlnak testükön.
Hazánkban főképp hegy- és dombvidékek idősebb erdeiben fordul elő, de az Alföld bizonyos területein, valamint fás legelőkön és parkokban is rábukkanhatunk. Lárvája jellemzően különböző tölgyfajok sérült élő fájában fejlődik. Fejlődési ciklusa hosszúnak mondható, akár 5 év is eltelhet, mire lárvája bebábozódik. A telet kifejlődve, imágóként vészeli át lezárt bábbölcsőjében és csak májusban bújik ki onnan. A kirepült példányok rövid életük során fák kicsorgó nedveivel táplálkoznak.
A faj a múltban Európa nagy részén fellelhető volt, de manapság már csak Dél- és Kelet-Európában fordulnak elő stabil állományai. Élőhelyeik területe viszont napjainkban is csökken.
Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft egyedenként.
 |  |
Nagy hőscincér (Kép: Joó Miklós)
A fent megtalált hím példányt átteleltetését követően a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzethez tartozó Nagybárkány községhatárában lévő védett erdőtömbben tervezem szabadon engedni, egy olyan élőhelyen, ahol a faj előfordulása már több ízben is bizonyítható volt.
