Élőhelykezelések a Mátrában 2018.11.24. 08:35

Az ősz folyamán több Natura 2000 gyepterület kezelését végezte el a természetvédelmi őrszolgálat a Mátrában. A hegységben valaha nagy kiterjedésű gyepek voltak az állattartásnak köszönhetően, mára azonban jelentős részük becserjésedett, vagy beerdősült a felhagyást követően.Mivel ezek a hegyvidéki füves területek számtalan értékes növény- és rovarfajnak nyújtanak élőhelyet, így megpróbáljuk kaszálással fenntartni a meglévőket, valamint a cserjeállomány visszaszorításával új gyepterületeket visszanyerni.

November folyamán három helyszínen végeztünk kezeléseket. Gyöngyösön a Sár-hegyen található Gyilkos-réten kaszálás, valamint a széna lehordása volt a feladat. A terület legkiemelkedőbb értéke a szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon), mely életmódja miatt igazán különleges lepkefaj. Tápnövénye a ritka és védett kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), erre rakja petéit. A lárvák egy darabig a tárnics virágján fejlődnek, majd a földre lepottyannak, ahonnan hangyák beszállítják őket a hangyabolyba. Itt a hangyák nevelik tovább őket egészen bebábozódásukig, majd a következő évben innen repülnek ki imágóként.

Pásztó, Nyikom-rét - cserjeirtás és kaszálás előtt és után

Pásztón a Nyikom-réten szintén ennek a lepkefajnak a védelme érdekében kellett tisztítani a gyepet. Itt azonban már nagyon régóta nem volt kaszálás, így egy intenzív cserjeirtással kellett idén elkezdenünk a terület helyreállítását. A szürkés hangyaboglárka állománya valószínűleg teljes eltűnésre lett volna ítélve néhány éven belül, ha a szukcessziós folyamatok továbbra is érvényesülnek.

A fallóskúti Tugár-rét - kaszálás és cserjeirtás előtt és után

A fallóskúti Tugár-réten főként kaszálást, és kisebb részben cserjeirtást végeztünk. Az itt található rét komplexum igen változatos élőhelyekkel bír, számtalan védett növényfaj termőhelye, megtalálható itt többek között szibériai nőszirom (Iris sibirica), piros kígyószisz (Echium maculatum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), réti kardvirág (Gladiolus imbricatus). Itt már régóta folynak kezelések, de még mindig akadnak cserjésebb területek, melyeket évről-évre sikerül egyre inkább visszaszorítani, teret adva ezzel az értékes lágyszárú vegetációnak.

Molnár Márton természetvédelmi őr

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45
A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel. Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.Gyerekekkel is ajánlott.
Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom