Élőhelykezelés a magyarföldi husáng bükki élőhelyén 2019.05.10. 20:57

A magyarföldi husáng a Kárpát-medence egyik legritkább bennszülött maradvány (reliktumendemikus) növényfaja. A növény 1982 óta fokozottan védett.

A növény a világon csak a Kárpát-medencében, összesen hat helyen él. Ezek közül négy a mai Magyarország területére esik. Több nemzetközi egyezmény is kiemelten kezeli (IUCN vörös lista, az Európai Unióban is védett, közösségi jelentőségű faj).

Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) virágzó egyede. Fotó: Pongrácz Ádám

Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) virágzó egyede. Fotó: Pongrácz Ádám


A faj felfedezése Kitaibel Pál nevéhez fűződik, aki a Pilisben találta. Mivel ezen állományok igen távol fekszenek egymástól, a faj fennmaradását csak úgy tudjuk biztosítani, hogy a meglévő helyeken a megőrzési és kezelési feladatokat elvégezzük.

Bél-kő északi letörése. Fotó: Pongrácz Ádám

A Bél-kő északi letörése. Fotó: Pongárcz Ádám

A faj szaporodása csak generatív úton, magok által történik. A növény több évig nem hoz virágzatot, legtöbbször a harmadik évre hoz virágzatot és érlel magot. Ezt követően a növény elpusztul. A faj 1,5-2 méteresre is megnő, az ernyős virágzatúak családjába tartozik.

Cserszömörce kézi irtása a Bél-kövön. Fotó: Pográcz Ádám

A cserszömörce kézi irtása a Bél-kövön. Fotó: Pongrácz Ádám

Mivel az egyik legnagyobb hazai állománya a Bükk hegység egyik legnyugatibb bércén a Bél-kövön található, szükségessé vált az élőhelyének megőrzése, kezelése. Itt az első lépés az egyre jobban terjedő cserszömörce visszaszorítása, és a jelentősen túltartott nagyvad állomány távoltartása kell hogy legyen. A cserszömörce visszaszorítására tavaly tett kísérletek eredményesnek bizonyulnak, több tíz négyzetméterről sikerült visszaszorítani.

Cserszömörcétől megtisztított terület. Fotó: Pongrácz ÁdámCserszömörcétől megtisztított terület. Fotó: Pongrácz Ádám

A területen jelentős számban van jelen a muflon és a gímszarvas is, melyek előszeretettel rágják vissza a virágzó egyedek zsenge hajtásait. Ezzel megakadályozzák a virágzást, illetve a magok érlelését, mely kulcsfontosságú a faj szaporodása szempontjából. A területen nagy számban előforduló nagyvadállomány nem csak az érzékeny hegyvidéki gyeptársulásokban okoz jelentős károkat, de a természetes erdőfelújulást is jelentősen hátráltatja, sokszor azt lehetetlenné teszi, ezért van szükség a területen a nagyragadozók jelenlétére, hogy a szabályozó szerepüket be tudják tölteni. Ezt szabályozni a vadgazdálkodás jelenlegi formája nem képes.

Kerítésépítés közben. Fotó: Pongrácz Ádám

Kerítésépítés közben. Fotó: Pongrácz Ádám

A nagyvadállomány távoltartására a hegy egy részén ideiglenes kerítést telepítettünk, amivel az adott területről elsősorban a muflont távol tudjuk tartani.

Az elkészült ideiglenes kerítés a vadak távoltartására. Fotó: Pongrácz Ádám

Az elkészült ideiglenes kerítés a vadak távoltartására. Fotó: Pongrácz Ádám

A muflon hazánkban nem őshonos vadfaj, az első betelepítés 1901-ben történt. Azóta a faj középhegységeinkben és dombvidékeinken általánosan elterjed. Életmódjából adódóan elsősorban a sziklás, gyenge termőhelyű és természetvédelmi szempontból kiemelkedően értékes társulásokat (sziklagyepek, sziklaerdők, sztyepprétek stb.) kedveli. Főként nyájakban él, gyakoriak a több 10 egyedből állók, amelyek jelentős károkat okoznak taposásukkal és rágásukkal. Megfigyeléseink alapján jelenleg muflonból 50-60 egyed él a Bél-kövön és környékén, ami természetvédelmi szempontból nem kívánatos.

Muflonok által rendszeresen taposott terület a hegy északi részén. Fotó: Pongrácz Ádám


Az eddigi tapasztalatok alapján jól látható, hogy sziklagyepekről, sérülékeny területekről időszakosan kiszorított nagyvadállomány esetén az élőhelyek gyorsan, és látványosan regenerálódnak. Ilyen irányú kutatások jelenleg a Mátrában folynak pannongyík élőhelyeken.

Pongrácz Ádám – Schmotzer András

Kapcsolódó

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45

A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.

A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel.

Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.

Gyerekekkel is ajánlott.

Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom