A Természettudományi Múzeum őslényeink nyomában 2022.08.23. 16:00

A Magyar Természettudományi Múzeum sajtóközleményt adott ki az ipolytarnóci őséletnyomok kutatásának legújabb eredményeiről. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársaival együtt a legújabb technikákat, 3D szkennelést is bevetve eredtek a miocén ősvilág nyomába.

Az Ősvilági Pompeji páratlan földtani örökségének tudományos kutatása 1836-ban kezdődött el, gerinces ősállatainak nyomait 1900 óta térképezik. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság SKHU/1902/1.1/037 INTERREG projektjének részét képező legújabb kutatások, melyről már korábban hírt adtunk, Kordos Lászlóék 2015-ben elkezdett, 3D lézerszkennelést is alkalmazó reambulációját folytatták.

Dr. Botfalvai Gábor őslénytanásznak, a Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tára vezetőjének irányításával végzett kutatások első eredményeit Nagyméretű, ötujjú végtagú ragadozó lábnyomok az ipolytarnóci korai miocén fosszilis lelőhelyről: 3D adatbemutatás és ichnotaxonómiai revízió címmel a nívós Historical Biology szakmai folyóirat már meg is jelentette. Az angol nyelvű publikáció csökkentett fájlméretű verziója a Tudományok kutatások menüpontunk alatt letöltető.

Az ipolytarnóci őslábnyomok 3D szkennelésének egy fontos pozitív hozadéka, hogy a szabadon hozzáférhetővé tett 3D modellek digitális változatát további vizsgálatoknak lehet alávetni, nem csupán a nemzetközi paleontológus szakma, hanem az őslénytan iránt érdeklődő nagyközönség számára is. A kutatás során készített 3D modellek itt érhetőek el:

A 3D modellek világhálós publikálásával és azok szabad hozzáférésű online felületre történő feltöltésével lehetővé válik majd az ipolytarnóci lábnyomok részletes vizsgálata a világ bármely pontjáról. A pandémia és egyéb utazási korlátozások ne hátráltassák a a múlt megismerését, melynek nagy része még feltáratlan, a Miocén Park kutatása folytatódik.
A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark őslénytani központjában a legújabb tudományos felfedezések ásatási helyszíneit a geológiai tanösvényi szakavatott túravezetéseken ismerhetik meg az érdeklődők.

A Magyar Természettudományi Múzeum ábrákkal kiegészített sajtóközleménye itt tölthető le. A hír a National Geographic magazinban is megjelent. Az Origó is cikkezett róla. A Nógrád megyei hírportálon is szerepelnek a kutatások. Angol és francia nyelvű források hírünkhöz kapcsolódva.

A lábnyomos felület 3D szkenneléses mintaterületeinek munkaközi külső linkje.


Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom