A magyarországi emlősök védetté nyilvánításának rendhagyó története 2023.04.23. 09:41

Védve is van már az ürge, / reméljük, hogy egy se hull el, / kétszázötvenezer forint / egy együrgés ürgeburger.” (Lackfi János: Ürgesors)

Ironizált kedvesen Lackfi János kortárs költőnk az ürge kapcsán, mikor 136 évvel Petőfi Sándor Arany Lacinak című költeménye „Fürge ürgéje” után verset írt – a mostanra már fokozottan védett – kisemlősről.

Hazánk ugyanis az élen jár Európában az egyes emlősfajok jogi védettsége terén is, az alábbi írás ennek a nehéz és időnként bonyolult menetét igyekszik felidézni. Ezt szeretnénk, a teljesség igénye nélkül górcső alá venni, annak érdekében, hogy a nagyközönség számára kissé száraznak érzett jogtörténeti sorozatot befogadhatóbbá tegyük, úgy az egyes jogszabályok megszületését próbáltuk konkrét történelmi eseményekhez kötni és mai kifejezéssel élve, celeb-sztorikkal párosítani.

Vasik Áron Máté festménye; 6. o. Fábry Zoltán Alapiskola, Rozsnyó és az Ürgeburger

Kezdjük is az elején! 1901-ben – amikor kikiáltották az Ausztrál Nemzetközösséget és amikor Szalima Masamba mohéli királynő a Franciaországhoz tartozó Réunion-szigetén morganatikus házasságot kötött Camille Paule francia csendőrrel –, látott napvilágot az első természetvédelemi jogszabály részlet, az akkori Földmívelésügyi Miniszter körrendeletében, amelyben a „mezőgazdaságra hasznos állatok oltalmazása érdekében" így fogalmaztak: "Védelemben részesítendők a következő állatok: denevér, népies nevén szárnyas egér, pup denevér, pup egér stb; minden fajai, minden időben, a vakondok, kivéve a virágos veteményes kerteket és csemete ültetvényeket, hol pusztíthatóak a cziczkányok fajai, kivéve a vizi cziczkányt, mely halászatra káros, a sün, népies nevén sündisznó, töviskes disznó, tövis disznó, töviskes kutya, szőrdisznó stb.”

1964-ben amikor Budapesten felavatták az új Erzsébet hidat és amikor Szalima Masamba mohéli királynőt a franciaországi Pesmes Szent Hilár templomában örök nyugalomra helyezték –, szintén az akkori Földművelésügyi Miniszter a növényvédelemről és a növényvédelmi munkák végrehajtásáról szóló rendeletében, a jogi védelem kibővül új fajokkal, a csíkos szöcskeegérrel és a vízicickányokkal is. Úgy látszik ekkorra világossá vált, hogy a vízicickányok semmiféle negatív hatást nem gyakorolnak a halakra.


Keleti sün (fotó: Kozma Attila)

Tíz évvel később, 1974-ben amikor megszűnt a Hetényegyháza–Kerekegyháza-vasútvonal és megjelent a Rolling Stones „It's Only Rock'n Roll” című lemeze –, az Országos Természetvédelmi Hivatal az egyes vadon élő gerinces állatfajok védetté nyilvánításáról szóló határozatában a védelem kibővül új emlősfajokra is. Hét kisrágcsáló faj, köztük a nyugati földikutya, a csalitjáró pocok, a mókus és pelefajok, azaz a nagy-, az erdei- és a mogyorós pele is jogszabályi védelmet kapott. Ebben az évben már nyolc ragadozó faj, név szerint a vadmacska, a vidra, a nyest, a nyuszt, a borz, a hermelin, a molnárgörény és a menyét is felkerült a védett fajok listájára. De folytassuk a sort: 1975-ben, mikor – amikor Paul Allen és Bill Gates megalapítja a Microsoftot és megjelenik az első hazai rendelet az alkoholisták kényszergyógykezeléséről – szintén az Országos Természetvédelmi Hivatal utasítása értelmében már pénzben kifejezett természetvédelmi értéket kaptak a fajok, miszerint az alsó határ: 300,- Ft lett (cickányok, hermelin, mókus, menyét, sün, vakond) míg a felső határt 50.000 Ft-ban határozták meg (földikutya, vidra, nyuszt). Négy évvel később, 1979-benmikor Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkár egészségügyi okok miatt először nem vesz részt a Lenin-évforduló ünnepségein és a Csillagok háborúja c. amerikai filmet bemutatják Magyarországon – az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének utasítása alapján fokozottan védett státuszt kapott a csíkos szöcskeegér és a földikutya. Itt jegyezzük meg, hogy jogtechnikai szempontból ez óriási előrelépés volt, ugyanis a mai napig amíg a 100 000 Ft-os értékhatárt nem éri el egy védett állat vagy állatok károsítása, az csak szabályszegésnek minősül, e fölötti károkozás után viszont bűnügyi cselekmény, ami adott esetben börtönbüntetést is maga után vonhat.


Ürge (fotó: Kleszó András)

1982-benamikor felavatják a Budapest Sportcsarnokot és meghal Ingrid Bergman háromszoros Oscar-díjas színésznő – az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal rendelkezésében bővül a védett fajok listája, azaz jogszabályi oltalmat kap az ürge és az európai nyérc, míg a fokozottan védett fajok köre is változik. A földikutya mellett megjelent a vidra, a csíkos szöcskeegér azonban furcsa módon nem szerepel ebben a sorban (kifelejtették volna a jogalkotók?)

De menjünk tovább a jogalkotás szövevényes útján. 1988-banamikor megalakul a FIDESZ, az MDF és az SZDSZ és a Béke Nobel díjat az az ENSZ békefenntartói kapják –, szintén a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium rendelete szerint újabb hat fajjal bővűl a védett emlősfajok listája, mégpedig a hóddal, hiúzzal, jávorszarvassal, zergével, havasi cickánnyal, kerti pelével. (Csendben jegyeznénk meg, hogy a jávorszarvas, a zerge és a kerti pele nem él hazánkban, ezek csak téves előfordulási adatok alapján kerültek fel akkor a listára.) A fokozottan védett emlősfajok köre is bővült, méghozzá három denevérfaj (csonkafülű-, a nagyfülű és a piszedenevér), és érdekes módon a csíkos szöcskeegér is újra megjelenik. (Javították az előző hibát?). Viszont a nyest jogszabályi védelmét feloldották, ez a mai napig így van.


Hód (fotó: Sós Gábor)

Folytatva a sort, 1993-banamikor Csehszlovákia két önálló országra bomlik és az MTV 1-en indul a Szerencsekerék –, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumi rendelet védett listája kibővűl a farkassal, medvével és az alpesi denevérrel, míg a fokozottan védett fajok köre a hosszúszárnyú denevérrel, európai nyérccel és a hiúzzal gazdagodott. 1996-banmikor a Pannonhalmi Bencés Főapátságot és közvetlen természeti környezetét a világörökség részévé nyilvánítják és Hjakutake Judzsi japán amatőr csillagász felfedezi a hosszú periódusú Hjakutake-üstököst –, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumi újabb rendeletében a védelem kör kiterjed a fehérszélű törpedenevérre, a fokozottan védett fajok körébe pedig bekerül a kereknyergű patkósdenevér és a tavi denevér is. És elkövetkezik az 1996-os esztendő – amikor bemutatják Mission Impossible című amerikai filmet Tom Cruise főszereplésével – ami a honi állami természetvédelem egyik nagy állomása is. Ugyanis ekkor lát napvilágot a természet védelméről szóló törvény, ami igen komoly szinten alapozza meg a hazai természetvédelem jogi erejét.

2001-ben amikor bemutatják a Gyűrűk Ura című filmet és terrortámadás éri New Yorkot, azaz két eltérített utasszállító repülőgép csapódik a World Trade Center ikertornyaiba –, ennek a törvénynek a végrehajtási rendeletében már megszűnik a borz, a menyét, jávorszarvas és az európai nyérc jogszabályi oltalma, ugyanakkor a fokozottan védett fajok köre kibővül a nagy patkósdenevérrel, az óriás koraidenevérrel, a jégkorszaki reliktumként számon tartott északi pocokkal és nem utolsó sorban a farkassal. Tovább lépkedve az Idő ösvényén, 2008-banamikor Fidel Castro lemond a kubai államtanács elnöki tisztségéről és a dalai láma bejelenti, hogy feladja a tárgyalásokat Kínával Tibet autonómiájáért – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium rendeletében a hörcsög is védelem alá kerül, de egyes keleti megyékben túlszaporodása esetén engedéllyel gyéríthető lesz, és végre lekerül a védett listáról a zerge.


Hörcsög (fotó: Cserkész Tamás)

2012-ben pedig – amikor Spanyolország válogatottja nyeri az EB-t és beiktatják az egyiptomi kopt keresztény egyház új vezetőjét, II. Tavadrosz alexandriai pápát a kairói Szent Márk katedrálisban – a Vidékfejlesztési Minisztérium védett fajokra vonatkozó rendeletében a védett fajok listája kibővül a törpeegérrel és újra felkerül a menyét is, a fokozottan védett fajok köre is bővül az ürge mellett a vadmacska, a barna medve és az erdei pele kiemelt védelmet kap, ugyanakkor a kerti pele hazai előfordulás hiányban megszűnik.

A szövegben használt fajnevek nem minden esetben követik a különböző, újabb rendszertani vizsgálatok eredményeit, hanem az akkor használatos jogszabályokban leírtakat idéztük fel. A védett fajok naprakész listája a www.termeszetvedelem.hu oldalon tekinthetők meg.


Köszönjük, Botond! - a szerk.

Kapcsolódó

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

2023.04.19. 14:31
Seit fast fünf Monaten sind wir nun schon hier in Ungarn und arbeiten im Direktorat des Bükk-Nationalparks. Schon etwas emotional schauen wir auf den letzten Monat und die Zeit, die uns noch in unserem Freiwilligendienst bleibt. Aber vor allem schauen wir voller Dankbarkeit auf die Zeit, die wir hier schon verbracht haben. Der sechsmonatige Freiwilligendienst hier in Ungarn war für uns beide die erste lange und vor allem alleinige Reise ins Ausland und am Anfang haben wir uns natürlich unsere Gedanken gemacht, ob alles so verlaufen würde, wie wir es uns erhofften. Wenn wir eins gelernt haben, dann ist es, dass man aus schwierigen Situation am besten lernen kann und dass Erfahrungen – egal ob gute oder schlechte – uns als Menschen wachsen lassen. In unserer Zeit hier hatten wir das Glück, vor allem gute Erfahrungen machen zu dürfen: Wir haben die Gastfreundschaft vieler Ungar:innen kennengelernt, Freundschaften fürs Leben geknüpft und sind ein ganzes Stück eigenständiger geworden. In den letzten fünf Monaten sind wir viel gereist, haben unser Bestes im Ungarisch lernen gegeben und viele neue Menschen kennengelernt. Des Weiteren haben wir einen Einblick in die Natur des Bükk-Gebirges und die vielfältigen Aufgaben des National- und Geoparks gewinnen können. Besonders bei der Arbeit mit den Ranger:innen war es spannend, ihren Blick auf Bio- und Geodiversität vermittelt zu bekommen. Aber nicht nur die Vielfalt der Natur haben wir ganz neu betrachten und verstehen gelernt, wir haben auch gelernt zuzuhören. Wenn wir mit Freund:innen und Verwandten von Zuhause telefoniert haben, wurden wir oft gefragt, wie Ungarn und seine Menschen denn so seien. Während der Zeit hier haben wir gelernt, dass es keine einfache Antwort auf diese Fragen gibt; es ist nicht leicht zu sagen, wie ein ganzes Land ist oder alle Menschen in diesem Land sind. Denn jeder Mensch ist ein Individuum mit eigener Geschichte und eigenem Blick auf die Welt. Wir können bloß zuhören und versuchen, zu verstehen, wie die einzelnen Menschen denken, ohne etwas verallgemeinern zu wollen. Und mit je mehr Menschen wir uns unterhalten haben, desto vielschichtiger wurde unsere Sichtweise. Denn wie in jedem Land haben die Menschen auch hier ganz unterschiedliche Sichtweisen und Perspektiven auf unterschiedliche Themen – egal ob im Alltag, bei Persönlichem, der Lebensweise oder Politik. Der Freiwilligendienst hat uns gelehrt, dass ganz viel Schönes geschehen kann, wenn man etwas Neues ausprobiert, offen an Herausforderungen herangeht und einfach mal „ja“ sagt. Beim Einleben hat es sehr geholfen, uns unser Zuhause gemütlich einzurichten und mit Fotos, Pflanzen und Kerzen zu personalisieren sowie die Stadt Eger und ihre Menschen möglichst gut kennenzulernen. Momentan nehmen wir zum Beispiel an einem Jumping-Kurs teil; mit vielen Einheimischen Sport zu machen, ist jedes Mal ein Highlight unserer Woche. Uns hat dieser Auslandsaufenthalt im Rahmen eines Freiwilligendienstes unglaublich stark bereichert und können ihn aus vollem Herzen weiterempfehlen. Wir wünschen dir alles Gute für die nächste Reise! Marei und Ronja
Tovább olvasom