Erdőtelki Arborétum Természetvédelmi Terület

1

Védetté nyilvánítás: 1950
Terület: 7,2 ha

Az Erdőtelki Arborétum természeti viszonyait tekintve az Alföld északi részének és a nógrádi domborulat déli részének hatása alatt áll. Növényföldrajzilag átmeneti jelleget mutat. Leginkább az Alföld flóravidék tiszántúli flórajárásával jellemezhető, de még érezhető az Északi-középhegység cserháti flórajárás állománygazdagító hatása is. Ennek megfelelően megtalálható a pusztai tölgyes, de mélyebb területeken a tölgy-kőris-szil ligeterdő és a fűz-nyár-égerliget díszlik itt, jelezvén a víz közelségét. Klimatikus szempontból az Alföld száraz, csapadékban szegényebb részei közé tartozik. Talajára a gyengén lúgos kémhatás jellemző, ezért a térségben a mészérzékeny növények nem fordulnak elő.

Az erdőtelki pusztát 1691-ben Buttler János, az egri vár kapitánya királyi adományként kapta meg. A Buttler család kihalása után – a XIX. század végén – a birtokot a kastéllyal Kovács József sebészpro­fesszor tanár vásárolta meg. Nevelt fia, dr. Kovács József 1913-ban vette át a birtok irányítását, aki szenvedélyes gyűjtőmunkával kezdte meg a kastélykert átalakítását. A kert gyűjteménye − 350 növényfajjal, -fajtával − az 1920-as, 1930-as évekre már országos hírnek örvendett. Kovács József érdeme, hogy bebizonyította, az Alföld szélsőséges éghajlata, zord tele és aszályos nyara mellett is lehet dendrológiai, tájképi kertet létesíteni. Emellett felismerte a természetvédelem génbankteremtő, -megőrző szerepét, a pozitív szelekció lehetőségét, és a fajok, egyedek védelme mellett az átörökítés, a szaporítás jelentőségére is gondolt. Dr. Kovács nemzetközileg is elismert botanikussá képezte ki magát. Munkájának 1945-ben vége szakadt. A tulajdonjog 1946-47-ben szűnt meg.

1950. május 30-án országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították. Gazdagságát jelzi, hogy ezen a kis területen jelenleg 1200-nál is több fa, cserje és évelő növény tárja elénk a különböző flóraterületek varázslatos világát. A kert kezelője 1951-ben a Mátrai Erdőgazdaság volt. 1976-ig a kert lelkes irányítója Dénes Kamilló; 1971-1984-ig a Fővárosi Kertészeti Vállalat a kert kezelője.
A zsúfolt növényállomány miatt a bővítés már 1976-ban felvetődött, de csak 1981-ben indult el. 1976-2001-ig Novák Károly a kert vezetője. A Fővárosi Kertészeti Vállalat a kert kezelését 1983. dec. 31-én átadta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak. A fejlesztés felgyorsult, megkezdődött a tó kikotrása, faiskola létesült. Új lendülettel folytatódott a telepítés, gazdasági épület készült. 2007. január 1-jétől az Erdőtelki Arborétum a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, napjainkban az Eszterházy Károly Egyetem szervezetében, folytatja tovább munkáját, amely szervesen kiegészíti a szakokhoz kapcsolódó oktató-nevelő munkát.

Az arborétum gazdagságát jelzi, hogy ezen a kis területen jelenleg 1200-nál is több fa, cserje és évelő növény képviseli a különböző földrészek flóráját. A kert fenyőkből, tölgyekből, juharokból, vadgesztenyékből, puszpángokból és különleges évelő dísznövényekből szép gyűjteménnyel rendelkezik. Az egyetlen tőről fakadt nehézszagú boróka (Juniperus sabina) Magyarország legnagyobb példányai közé tartozik. Szépek a páfrányfenyők (Ginkgo biloba), az ezüsttörzsű fenyő (Pinus bungeana) és a nagymagvú kaliforniai tiszafa (Torreya californica). Az egyik növénykülönlegesség a szillevelű gumifa (Eucommia ulmoides), amelyből mindkét nembeli egyed megtalálható itt. (Hazánkban csupán a Kámoni Arborétumban van e növényből, de csak porzós példány.)

Erdőtelki Arborétum természetvédelmi terület, Heves-Borsodi sík, Természetvédelmi területek Kapcsolódó