Moszatok és hínárok kisvizeinkben

Moszatok és hínárok kisvizeinkben

Mocsarak, lápok, holtágak, kubikgödrök – csak néhány példa a kisvízi élőhelyek sokszínűségére. Közös jellemzőjük, hogy vízháztartásukat befolyásolja a csapadék mennyisége, így az év folyamán változatos természeti képet mutatnak.


Mi úszik a vízen?

A köznyelvben csak békanyálnak vagy algának nevezett fonalas zöldmoszatok a legegyszerűbb felépítésű növények közé tartoznak. Vizeinkben általános elterjedtek, nagy kiterjedésű, egybefüggő, nyúlás-nyálkás réteget képeznek a víz felszínén. Más növényekhez hasonlóan zöld színtestjeik segítségével állítják elő a fenntartásukhoz szükséges táplálékot: a napfény energiáját felhasználva a vízből és a levegőben lévő szén-dioxidból tápanyagot (egyszerű cukorvegyületeket) termelnek. Mivel ez a folyamat, a fotoszintézis fényigényes, ezért ezek a moszatok ott tudnak csak tartósan megtelepedni, ahol elegendő napsütés éri a víz felszínét.

A békanyál valójában fonalas zöldmoszatok hatalmas telepe, semmi köze a békákhoz. (Fotó: Bócsó Anita)

A moszatok képezik a vízi táplálékláncok legalsó szintjét. A békák petéiből kikelő ebihalak mellett több vízben fejlődő rovarlárva (pl. szúnyoglárva, kérészlárva, tegzeslárva) számára a moszatok jelentik a fő táplálékot.

Az erdei béka petecsomóján megtelepedő moszatok kiváló táplálékot biztosítanak a hamarosan kikelő ebihalaknak. (Fotó: Bócsó Anita)

Békák és hínárnövényzet

A kis tavacskákban, holtágakban számos úszó vagy lebegő hínárt figyelhetünk meg. Közéjük tartozik a víz felszínén úszó, apró levélkékből álló békalencse. Nem véletlenül viseli a növény ezt a nevet: élőhelyein gyakran előfordulnak a kecskebékák, s az összefüggő szőnyeget alkotó békalencse jól elrejti a őket a ragadozók (például a fehér gólya) szemei elől.

Tökéletes álcázás: kecskebéka a békalencse zöld tengerében (Forrás: Wikimedia Commons)

A békatutaj nagy, vízen úszó levelei kiváló pihenő- és vadászó helyet jelentenek a békáknak. A táplálékukat jelentő legyek, szúnyogok ugyanis általában a víz felszínéhez közel tartózkodnak. A mozdulatlanná meredő béka szinte fel sem tűnik a gyanútlan rovar számára – amikor pedig észreveszi, már késő!

Zsákmányra várva... (Fotó: Péntek Attila László, forrás: MME)

Természetvédelem – békakorsón

A beszédes nevet viselő békakorsó ugyan nem tartozik a hínárnövények közé, inkább a sekélyebb mocsaras területeken találkozhatunk vele, vagy lassú vízfolyások, patakok medrének szélében figyelhetjük meg. Nevét (valószínűleg) a termés némileg korsóra emlékeztető formájáról kapta. A növény nem is annyira a békák, hanem a szintén kétéltűek közé tartozó gőtefélék számára fontos. Az Európai Unióban is védett, közösségi jelentőségű dunai tarajosgőte gyakran petézik a békakorsó leveleire. A békákkal ellentétben petéit nem csomóban vagy zsinórban rakja le, hanem egyesével rögzíti a vízinövények levelén, majd a levelet ráhajtva egyenként gondosan be is csomagolja azokat.

Dunai tarajosgőte peték , ezúttal a vízi harmatkása harmonikaszerűen összehajtogatott levelén. (Fotó: Harmos Krisztián)

A kétéltűek tavaszi szaporodását követően a nyár első felében ismét nagy zsongás tapasztalható a békakorsó körül. Közösségi jelentőségű szitakötőfajunk, a díszes légivadász gyakran fordul elő olyan élőhelyeken, ahol nagy számban van jelen a békakorsó. Az elmúlt években Nógrád megye számos vízfolyásából sikerült kimutatnunk a díszes légivadász jelenlétét, és szinte mindenütt „békakorsós” élőhelyeken találtuk meg.

Békakorsó levelén pihenő díszes légivadász. (Fotó: Lantos István)


Játékos tudáspróba

Ha szeretnéd próbára tenni tudásodat, töltsd ki a feladatlapot. További, témához kapcsolódó játékos feladatokat találsz itt:

„Békás” növények – honnan kapta a nevét?

„Békás” növények csoportosítása élőhely szerint

Kapcsolódó

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

2023.04.19. 14:31
Seit fast fünf Monaten sind wir nun schon hier in Ungarn und arbeiten im Direktorat des Bükk-Nationalparks. Schon etwas emotional schauen wir auf den letzten Monat und die Zeit, die uns noch in unserem Freiwilligendienst bleibt. Aber vor allem schauen wir voller Dankbarkeit auf die Zeit, die wir hier schon verbracht haben. Der sechsmonatige Freiwilligendienst hier in Ungarn war für uns beide die erste lange und vor allem alleinige Reise ins Ausland und am Anfang haben wir uns natürlich unsere Gedanken gemacht, ob alles so verlaufen würde, wie wir es uns erhofften. Wenn wir eins gelernt haben, dann ist es, dass man aus schwierigen Situation am besten lernen kann und dass Erfahrungen – egal ob gute oder schlechte – uns als Menschen wachsen lassen. In unserer Zeit hier hatten wir das Glück, vor allem gute Erfahrungen machen zu dürfen: Wir haben die Gastfreundschaft vieler Ungar:innen kennengelernt, Freundschaften fürs Leben geknüpft und sind ein ganzes Stück eigenständiger geworden. In den letzten fünf Monaten sind wir viel gereist, haben unser Bestes im Ungarisch lernen gegeben und viele neue Menschen kennengelernt. Des Weiteren haben wir einen Einblick in die Natur des Bükk-Gebirges und die vielfältigen Aufgaben des National- und Geoparks gewinnen können. Besonders bei der Arbeit mit den Ranger:innen war es spannend, ihren Blick auf Bio- und Geodiversität vermittelt zu bekommen. Aber nicht nur die Vielfalt der Natur haben wir ganz neu betrachten und verstehen gelernt, wir haben auch gelernt zuzuhören. Wenn wir mit Freund:innen und Verwandten von Zuhause telefoniert haben, wurden wir oft gefragt, wie Ungarn und seine Menschen denn so seien. Während der Zeit hier haben wir gelernt, dass es keine einfache Antwort auf diese Fragen gibt; es ist nicht leicht zu sagen, wie ein ganzes Land ist oder alle Menschen in diesem Land sind. Denn jeder Mensch ist ein Individuum mit eigener Geschichte und eigenem Blick auf die Welt. Wir können bloß zuhören und versuchen, zu verstehen, wie die einzelnen Menschen denken, ohne etwas verallgemeinern zu wollen. Und mit je mehr Menschen wir uns unterhalten haben, desto vielschichtiger wurde unsere Sichtweise. Denn wie in jedem Land haben die Menschen auch hier ganz unterschiedliche Sichtweisen und Perspektiven auf unterschiedliche Themen – egal ob im Alltag, bei Persönlichem, der Lebensweise oder Politik. Der Freiwilligendienst hat uns gelehrt, dass ganz viel Schönes geschehen kann, wenn man etwas Neues ausprobiert, offen an Herausforderungen herangeht und einfach mal „ja“ sagt. Beim Einleben hat es sehr geholfen, uns unser Zuhause gemütlich einzurichten und mit Fotos, Pflanzen und Kerzen zu personalisieren sowie die Stadt Eger und ihre Menschen möglichst gut kennenzulernen. Momentan nehmen wir zum Beispiel an einem Jumping-Kurs teil; mit vielen Einheimischen Sport zu machen, ist jedes Mal ein Highlight unserer Woche. Uns hat dieser Auslandsaufenthalt im Rahmen eines Freiwilligendienstes unglaublich stark bereichert und können ihn aus vollem Herzen weiterempfehlen. Wir wünschen dir alles Gute für die nächste Reise! Marei und Ronja
Tovább olvasom