Nógrád

Kérjük görgess

Kérjük görgessen

Kapcsolódó

​Ipolytarnóc, Lombkorona sétány (Tuzson lombkorona sétány)

​Ipolytarnóc, Lombkorona sétány (Tuzson lombkorona sétány)

2022.09.19. 10:39
ipolytarnoc_osmaradvanyok.6.pdfBudapesttől 140 km-re található kontinensünk egyik legösszetettebb és látványosan kiépített ősmaradvány lelőhelye, az 510 hektáros Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. Az 1944-ben védetté nyilvánított világhírű természetvédelmi terület földtani örökségünk gyöngyszeme, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú lelőhelye. 1995-ben, az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították, Európa Diplomával tüntették ki. 2007-ben a terület világszínvonalú interpretációs eszközökkel gazdagodott; a nagyközönség előtt megnyitotta kapuit az Ősfenyő Belépő fogadóépület. A 4D Motion Theatre szimulációs teremben a vulkánkitörés által elpusztított hajdani élőhelyet, és az akkor élt ősállatokat bemutató hiteles, s egyben látványos térhatású, digitális animáció tekinthető meg. Az épület mellett láthatók azok a 8 millió éves mammutfenyő törzsek, amelyeket a bükkábrányi bányában találtak és szállítottak ide 2007. őszén.
A terület tanösvény-hálózata a geológiai tanösvényhez illeszkedő Geológiai, kőzetparki, biológiai és a kőszikla ösvényekből épül fel.A természetvédelmi terület fogadóépülete Ipolytarnóctól 1,5 km-re, keletre található.Élmény-tanösvény a fák lombkoronaszintjében.A terület túraúthálózata a geológiai tanösvényhez illeszkedő kőzetparki, biológiai, kőszikla és miocén-erdő ösvényekből épül fel. Ez utóbbiak a nyitvatartási időn belül, sétálójeggyel szabadon, túravezetés nélkül látogathatók. A parkoló mellett induló lombkorona ösvényt kiegészítő jeggyel lehet megtekinteni.
Tovább olvasom
Vár-hegyi és Csüd-hegyi tanösvény

Vár-hegyi és Csüd-hegyi tanösvény

2022.09.01. 14:37
Az 1989-ben alapított, jelenleg 7785,2 ha területű Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben kialakított tanösvény a miocén középső szakaszának földtani formációit mutatja be. A kiindulópont Sámsonháza nyugati határában lévő felhagyott, rekultivált kőbánya udvarán van: itt tanulságosan tárul fel egy sztratovulkáni sorozat, mely andezitláva, tufa- és agglomerátum-rétegek váltakozásából áll (földtani alapszelvény). Innen a Vár-hegyet (tetején az Árpád-kori Fejérkő várának romjai láthatók) nyugat felől megkerülve, bő egy kilométeres séta után érkezünk meg a tulajdonképpeni tanösvény indítótáblájához. A Buda-hegy déli aljában kialakított (majd 2 km hosszú) ösvény 8 állomásából kettő a környék élővilágát mutatja be, a többi a középső-felső miocén földtani és őslénytani képződményeit: a Garábi Slírt, a Sámsonházai Formációt, a Rákosi Mészkőt, a Szilágyi Agyagmárgát és a Tinnyei Formációt.A Sámsonháza környéki 15 millió éves vulkanizmus lávakőzetét jó hasadása, nagy szilárdsága miatt már a középkorban is bányászták. Az andezitet a XIX. századtól útépítésre használták. Az ország első kőbányakatasztere alapján az 1900-as évek elején 200 m3/év andezitet termeltek ki a bányából, melynek mennyisége az 1970-es évek elején (a bánya bezárása előtti időszakban) 2 200-11 800 m3/év között ingadozott.A kőbánya híres geológiai bemutatóhellyé vált, a falában feltáruló, szórt vulkáni törmelékes és lávakőzetek, valamint a rájuk települő sekélytengeri mészkő rétegek látványos rétegződése miatt. A rétegek 20-25 o-os, DK-i irányú dőlésűek.
Az egykori környezet leginkább a jelenlegi is működő Stromboli vulkánéhoz hasonlítható.A bányán belül 6 ismertető tábla részletezi az ősi vulkáni tevékenységet.
Tovább olvasom