Rovarok a fűben

Rovarok a fűben

A hazánkban élő védett növény- és állatfajok egyharmada gyepekben fordul elő, különböző füves területekhez kötődik. Ezek az élőhelyek gazdag rovarvilágnak adnak otthont, melyek között számos furcsa szerzetet találunk...


Sáska, szöcske

A mezők rovarvilágának talán legszembetűnőbb képviselői a sáskák és a szöcskék, melyeket összefoglalóan egyenesszárnyúaknak nevezünk. A két csoport tagjai első ránézésre igen hasonlítanak egymásra, de a csáp hosszúsága alapján könnyű elkülöníteni őket. A sáskák csápja rövid, míg a kifejlett szöcskék testük hosszával megegyező (vagy még annál is hosszabb) „antennával” rendelkeznek. Táplálkozásukban szintén nagy a különbség: a sáskák kizárólag növényeket fogyasztanak, a szöcskék között azonban ragadozó (kisebb rovarokkal táplálkozó) fajokat is találunk.

Az imádkozó sáska nevével ellentétben nem a sáskák közé tartozik. Igazi ragadozó rovar: mozdulatlanná dermedve szinte beleolvad a fűszálak tengerébe, és várja a kedvező alkalmat... „Imádkozó” pózban tartott fogólábai a zsákmány megragadására szolgálnak. (Fotó: Joó Miklós)


Egy röpképtelen bennszülött

A magyar tarsza a kárpát-medencei gyepek különös lakója. Ez a közepes termetű (2-3 cm nagy) szöcskeféle sztyeppréteken és üde réteken fordul elő, igazi ritkaság megpillantani. Zöld színének köszönhetően jól rejtőzködik, amire nagy szüksége is van, hiszen rövid, csökevényes szárnyai alkalmatlanok a repülésre. Általában késő délutántól estéig mozog, az óvatos rovart legfeljebb finom ciripelése árulja el. Az állományok egymástól távoli, elszigetelt élőhely-foltokon fordulnak elő, így különösen fontos élőhelyeik védelme. Ritkasága miatt a közösségi jelentőségű (Natura 2000) fajok közé tartozik. Nógrád megyében a Cserhát több pontján megtalálható.

A magyar tarsza kizárólag kétszikűek levelével táplálkozik. (Fotó: Kalmár Zsuzsanna)


Nyári esték hegedűse

A jól ismert délutáni és alkonyati ciripelésért felelős „zenész”, a mezei tücsök apró termete ellenére igen széles „hangterjedelemmel” rendelkezik: 4 Khz-től 14 Khz-ig képes különböző magasságú hangokat megszólaltatni. Az ének – mondhatjuk – a tücskök „vérében” van, vagyis nem tanult, hanem velük született (genetikailag meghatározott) képesség. A ciripelő hang a szárnyfedők összedörzsölésekor keletkezik. Repertoárjukban több énektípus is szerepel, ami árnyaltabb kommunikációt tesz lehetővé. A madarakhoz hasonlóan a tücsköknél is csak a hímek adnak ki hangot, hogy megjelöljék/védjék területüket, és persze hogy odacsalogassák a nőstényeket. A ciripelés sebessége hőmérsékletfüggő, hűvös időben lassabb, melegben pedig gyorsabb ütemű.

Trubadúr a földbe vájt lakócső nyílásában: az üreg természetes rezonátorként felerősíti a hím tücsök ciripelését. (Fotó: Nagy Sándor, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)


A szőlőszabó

Száraz, napsütötte domboldalakon, felhagyott szőlőhegyek gyepében tavasszal egy szorgos bogarat figyelhetünk meg, amint fűszálat vagy más levágott levéldarabot cipel. Ez a bogár a ganéjtúrók családjába tartozik, ám rokonaival ellentétben nem az állatok ürüléke kelti fel az érdeklődését – úgy is mondhatjuk, hogy vegán életmódot folytat. A nagyfejű csajkó erős, éles rágói segítségével vágja el a növények levelét, melyet aztán föld alatti üregébe visz, hogy a petékből később kikelő lárvák számára megtöltse az „éléskamrát”. Népies neve, a szőlőszabó arra utal, hogy egykor a szőlőkben gyakori bogár volt.

Galaj levelét cipelő nőstény csajkó. (Fotó: Bócsó Anita)

A hímek rágójának alsó, agyarszerű nyúlványa fegyverként szolgál a vetélytársak ellen. (Fotó: Bócsó Anita)


A nagyfejű csajkó röpképtelensége miatt eléggé helyhez kötött és kiszolgáltatott helyzetben van. Állományainak fennmaradását leginkább a gyepek felhagyása következtében megjelenő cserjék térhódítása veszélyezteti. Élőhelyeit régen kaszálással és legeltetéssel hasznosították, ami a bogár számára kedvező feltételeket teremtett.

Felhagyott szőlőhegy a Cserhát északi részén. A dombot rendszeresen kaszálják, így itt még nagy számban fordul elő csajkó. (Fotó: Bócsó Anita)


Játékos tudáspróba

Ha szeretnéd próbára tenni tudásodat, töltsd ki a feladatlapot. További, témához kapcsolódó játékos feladatokat találsz itt:

Nem minden rovar bogár...

Pannóniából jöttem, mesterségem címere... Natura 2000 fajok a Nógrád megyei gyepekben

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom