Rovarok a fűben

Rovarok a fűben

A hazánkban élő védett növény- és állatfajok egyharmada gyepekben fordul elő, különböző füves területekhez kötődik. Ezek az élőhelyek gazdag rovarvilágnak adnak otthont, melyek között számos furcsa szerzetet találunk...


Sáska, szöcske

A mezők rovarvilágának talán legszembetűnőbb képviselői a sáskák és a szöcskék, melyeket összefoglalóan egyenesszárnyúaknak nevezünk. A két csoport tagjai első ránézésre igen hasonlítanak egymásra, de a csáp hosszúsága alapján könnyű elkülöníteni őket. A sáskák csápja rövid, míg a kifejlett szöcskék testük hosszával megegyező (vagy még annál is hosszabb) „antennával” rendelkeznek. Táplálkozásukban szintén nagy a különbség: a sáskák kizárólag növényeket fogyasztanak, a szöcskék között azonban ragadozó (kisebb rovarokkal táplálkozó) fajokat is találunk.

Az imádkozó sáska nevével ellentétben nem a sáskák közé tartozik. Igazi ragadozó rovar: mozdulatlanná dermedve szinte beleolvad a fűszálak tengerébe, és várja a kedvező alkalmat... „Imádkozó” pózban tartott fogólábai a zsákmány megragadására szolgálnak. (Fotó: Joó Miklós)


Egy röpképtelen bennszülött

A magyar tarsza a kárpát-medencei gyepek különös lakója. Ez a közepes termetű (2-3 cm nagy) szöcskeféle sztyeppréteken és üde réteken fordul elő, igazi ritkaság megpillantani. Zöld színének köszönhetően jól rejtőzködik, amire nagy szüksége is van, hiszen rövid, csökevényes szárnyai alkalmatlanok a repülésre. Általában késő délutántól estéig mozog, az óvatos rovart legfeljebb finom ciripelése árulja el. Az állományok egymástól távoli, elszigetelt élőhely-foltokon fordulnak elő, így különösen fontos élőhelyeik védelme. Ritkasága miatt a közösségi jelentőségű (Natura 2000) fajok közé tartozik. Nógrád megyében a Cserhát több pontján megtalálható.

A magyar tarsza kizárólag kétszikűek levelével táplálkozik. (Fotó: Kalmár Zsuzsanna)


Nyári esték hegedűse

A jól ismert délutáni és alkonyati ciripelésért felelős „zenész”, a mezei tücsök apró termete ellenére igen széles „hangterjedelemmel” rendelkezik: 4 Khz-től 14 Khz-ig képes különböző magasságú hangokat megszólaltatni. Az ének – mondhatjuk – a tücskök „vérében” van, vagyis nem tanult, hanem velük született (genetikailag meghatározott) képesség. A ciripelő hang a szárnyfedők összedörzsölésekor keletkezik. Repertoárjukban több énektípus is szerepel, ami árnyaltabb kommunikációt tesz lehetővé. A madarakhoz hasonlóan a tücsköknél is csak a hímek adnak ki hangot, hogy megjelöljék/védjék területüket, és persze hogy odacsalogassák a nőstényeket. A ciripelés sebessége hőmérsékletfüggő, hűvös időben lassabb, melegben pedig gyorsabb ütemű.

Trubadúr a földbe vájt lakócső nyílásában: az üreg természetes rezonátorként felerősíti a hím tücsök ciripelését. (Fotó: Nagy Sándor, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)


A szőlőszabó

Száraz, napsütötte domboldalakon, felhagyott szőlőhegyek gyepében tavasszal egy szorgos bogarat figyelhetünk meg, amint fűszálat vagy más levágott levéldarabot cipel. Ez a bogár a ganéjtúrók családjába tartozik, ám rokonaival ellentétben nem az állatok ürüléke kelti fel az érdeklődését – úgy is mondhatjuk, hogy vegán életmódot folytat. A nagyfejű csajkó erős, éles rágói segítségével vágja el a növények levelét, melyet aztán föld alatti üregébe visz, hogy a petékből később kikelő lárvák számára megtöltse az „éléskamrát”. Népies neve, a szőlőszabó arra utal, hogy egykor a szőlőkben gyakori bogár volt.

Galaj levelét cipelő nőstény csajkó. (Fotó: Bócsó Anita)

A hímek rágójának alsó, agyarszerű nyúlványa fegyverként szolgál a vetélytársak ellen. (Fotó: Bócsó Anita)


A nagyfejű csajkó röpképtelensége miatt eléggé helyhez kötött és kiszolgáltatott helyzetben van. Állományainak fennmaradását leginkább a gyepek felhagyása következtében megjelenő cserjék térhódítása veszélyezteti. Élőhelyeit régen kaszálással és legeltetéssel hasznosították, ami a bogár számára kedvező feltételeket teremtett.

Felhagyott szőlőhegy a Cserhát északi részén. A dombot rendszeresen kaszálják, így itt még nagy számban fordul elő csajkó. (Fotó: Bócsó Anita)


Játékos tudáspróba

Ha szeretnéd próbára tenni tudásodat, töltsd ki a feladatlapot. További, témához kapcsolódó játékos feladatokat találsz itt:

Nem minden rovar bogár...

Pannóniából jöttem, mesterségem címere... Natura 2000 fajok a Nógrád megyei gyepekben

Kapcsolódó

7 Aufenthalt im Harkály Ház von Mátrafüred / Our stay in the Harkály Ház in Mátrafüred

7 Aufenthalt im Harkály Ház von Mátrafüred / Our stay in the Harkály Ház in Mátrafüred

2023.04.19. 14:28
Im Zeitraum vom 05. bis zum 08. Dezember 2022 hatten wir einen Aufenthalt im „Harkály Ház”, was so viel wie „Spechthaus” bedeutet. Dieses ist ein Besucherzentrum in Mátrafüred. Die Mátra-Region gehört nicht direkt zum Bükk Nationalpark, aber die Naturschutzgebiete in dieser Region werden vom Direktorat des Nationalparks verwaltet. Daher konnten wir die Personen dort für einige Tage bei ihrer Arbeit unterstützen.Am Montagnachmittag hat uns der Ranger Gábor mit zum Harkály Ház genommen, wo wir uns erst einmal mit den Räumlichkeiten vertraut machen sollten. Am nächsten Morgen wollten wir eigentlich draußen arbeiten, aber es hat so in Strömen geregnet, dass sich stattdessen auf die Vorbereitungen für die später am Tag stattfindende Feier anlässlich des Jahresendes und der Heirat einer Mitarbeiterin konzentriert wurde. Dabei konnten wir uns viel mit dem Ranger Marton und der Mitarbeiterin Dora unterhalten, die uns nicht nur über ihre Arbeit, sondern auch über ihren Alltag einiges erzählt haben. Außerdem durften wir einige selbstgemachte ungarische Köstlichkeiten wie „Palacsinta“ – eine Art dünner Pfannkuchen – probieren. Als wir am Mittwochmorgen aus dem Fenster geschaut haben, konnten wir mit Vergnügen feststellen, dass nicht nur der Regen aufgehört hatte, sondern auch die Sonne schien. Dadurch konnten wir die anderen an diesem Tag bei der Arbeit rund um das Haus unterstützen, die vor allem Gartenarbeit vorsah. Unser letzter Tag in der Mátra-Region begann mit Arbeit auf den Grünländern mit vier Ranger:innen. Das bedeutet, dass wir in Mátraszentimre die Bäume, die die Ranger gefällt und kleingesägt hatten, auf Stapel schichten sollten. Gefällt wurden die Pinien, weil diese in Ungarn eine invasive Pflanzenart sind. Als invasive Pflanzenart haben sie hier keine natürlichen Feinde und damit einen Vorteil gegenüber einheimischen Pflanzenarten, denen sie dann auch Platz, Licht und Mineralien wegnehmen. Nach getaner Arbeit ging es dann von Gyöngyös mit dem Bus für uns zurück nach Eger.Im Zeitraum vom 05. bis zum 08. Dezember 2022 hatten wir einen Aufenthalt im „Harkály Ház”, was so viel wie „Spechthaus” bedeutet. Dieses ist ein Besucherzentrum in Mátrafüred. Die Mátra-Region gehört nicht direkt zum Bükk Nationalpark, aber die Naturschutzgebiete in dieser Region werden vom Direktorat des Nationalparks verwaltet. Daher konnten wir die Personen dort für einige Tage bei ihrer Arbeit unterstützen.Am Montagnachmittag hat uns der Ranger Gábor mit zumHarkály Ház genommen, wo wir uns erst einmal mit den Räumlichkeiten vertraut machen sollten.
Tovább olvasom