Rovarok a fűben

Rovarok a fűben

A hazánkban élő védett növény- és állatfajok egyharmada gyepekben fordul elő, különböző füves területekhez kötődik. Ezek az élőhelyek gazdag rovarvilágnak adnak otthont, melyek között számos furcsa szerzetet találunk...


Sáska, szöcske

A mezők rovarvilágának talán legszembetűnőbb képviselői a sáskák és a szöcskék, melyeket összefoglalóan egyenesszárnyúaknak nevezünk. A két csoport tagjai első ránézésre igen hasonlítanak egymásra, de a csáp hosszúsága alapján könnyű elkülöníteni őket. A sáskák csápja rövid, míg a kifejlett szöcskék testük hosszával megegyező (vagy még annál is hosszabb) „antennával” rendelkeznek. Táplálkozásukban szintén nagy a különbség: a sáskák kizárólag növényeket fogyasztanak, a szöcskék között azonban ragadozó (kisebb rovarokkal táplálkozó) fajokat is találunk.

Az imádkozó sáska nevével ellentétben nem a sáskák közé tartozik. Igazi ragadozó rovar: mozdulatlanná dermedve szinte beleolvad a fűszálak tengerébe, és várja a kedvező alkalmat... „Imádkozó” pózban tartott fogólábai a zsákmány megragadására szolgálnak. (Fotó: Joó Miklós)


Egy röpképtelen bennszülött

A magyar tarsza a kárpát-medencei gyepek különös lakója. Ez a közepes termetű (2-3 cm nagy) szöcskeféle sztyeppréteken és üde réteken fordul elő, igazi ritkaság megpillantani. Zöld színének köszönhetően jól rejtőzködik, amire nagy szüksége is van, hiszen rövid, csökevényes szárnyai alkalmatlanok a repülésre. Általában késő délutántól estéig mozog, az óvatos rovart legfeljebb finom ciripelése árulja el. Az állományok egymástól távoli, elszigetelt élőhely-foltokon fordulnak elő, így különösen fontos élőhelyeik védelme. Ritkasága miatt a közösségi jelentőségű (Natura 2000) fajok közé tartozik. Nógrád megyében a Cserhát több pontján megtalálható.

A magyar tarsza kizárólag kétszikűek levelével táplálkozik. (Fotó: Kalmár Zsuzsanna)


Nyári esték hegedűse

A jól ismert délutáni és alkonyati ciripelésért felelős „zenész”, a mezei tücsök apró termete ellenére igen széles „hangterjedelemmel” rendelkezik: 4 Khz-től 14 Khz-ig képes különböző magasságú hangokat megszólaltatni. Az ének – mondhatjuk – a tücskök „vérében” van, vagyis nem tanult, hanem velük született (genetikailag meghatározott) képesség. A ciripelő hang a szárnyfedők összedörzsölésekor keletkezik. Repertoárjukban több énektípus is szerepel, ami árnyaltabb kommunikációt tesz lehetővé. A madarakhoz hasonlóan a tücsköknél is csak a hímek adnak ki hangot, hogy megjelöljék/védjék területüket, és persze hogy odacsalogassák a nőstényeket. A ciripelés sebessége hőmérsékletfüggő, hűvös időben lassabb, melegben pedig gyorsabb ütemű.

Trubadúr a földbe vájt lakócső nyílásában: az üreg természetes rezonátorként felerősíti a hím tücsök ciripelését. (Fotó: Nagy Sándor, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)


A szőlőszabó

Száraz, napsütötte domboldalakon, felhagyott szőlőhegyek gyepében tavasszal egy szorgos bogarat figyelhetünk meg, amint fűszálat vagy más levágott levéldarabot cipel. Ez a bogár a ganéjtúrók családjába tartozik, ám rokonaival ellentétben nem az állatok ürüléke kelti fel az érdeklődését – úgy is mondhatjuk, hogy vegán életmódot folytat. A nagyfejű csajkó erős, éles rágói segítségével vágja el a növények levelét, melyet aztán föld alatti üregébe visz, hogy a petékből később kikelő lárvák számára megtöltse az „éléskamrát”. Népies neve, a szőlőszabó arra utal, hogy egykor a szőlőkben gyakori bogár volt.

Galaj levelét cipelő nőstény csajkó. (Fotó: Bócsó Anita)

A hímek rágójának alsó, agyarszerű nyúlványa fegyverként szolgál a vetélytársak ellen. (Fotó: Bócsó Anita)


A nagyfejű csajkó röpképtelensége miatt eléggé helyhez kötött és kiszolgáltatott helyzetben van. Állományainak fennmaradását leginkább a gyepek felhagyása következtében megjelenő cserjék térhódítása veszélyezteti. Élőhelyeit régen kaszálással és legeltetéssel hasznosították, ami a bogár számára kedvező feltételeket teremtett.

Felhagyott szőlőhegy a Cserhát északi részén. A dombot rendszeresen kaszálják, így itt még nagy számban fordul elő csajkó. (Fotó: Bócsó Anita)


Játékos tudáspróba

Ha szeretnéd próbára tenni tudásodat, töltsd ki a feladatlapot. További, témához kapcsolódó játékos feladatokat találsz itt:

Nem minden rovar bogár...

Pannóniából jöttem, mesterségem címere... Natura 2000 fajok a Nógrád megyei gyepekben

Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
Marei Im Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert. Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt. Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom
2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom