Védetté nyilvánítás: 2004
Terület: 104,7 ha
A Salgótarján környéki homokkőterületek természetvédelmi szempontból egyik legértékesebb területére azt követően irányult rá a tudományos figyelem, hogy a fokozottan védett fóti (zefír) boglárka életerős populációját megtalálták a kutatók. A védettség célja a homokkő sziklagyepek, sztyepprétek és pusztai cserjések és a hozzájuk kötődő életközösségek fenntartása, megőrzése.
A Hencse-hegy alapkőzete az oligocén kori homokkő (Pétervásárai Homokkő Formáció), amely a környék legjellegzetesebb képződménye. A szomszédos hegyvonulat peremén mintegy 300 méter hosszúságban, 30–40 méter magas kőzetfalat alkot (Kőlyuk-oldal).
Itt, a Hencse-hegyen a homokkő összlet kőbordák, sziklapárkányok formájában bukkan a felszínre.
A terület flórája és növényzete az alföldi homokpuszta-gyepekkel mutat nagyfokú rokonságot, amit a szubmediterrán eredetű növényfajok jelenléte bizonyít. A virággazdag sztyepprétek felszakadozó nyílt gyepjeiben olyan ritkaságok élnek, mint a szártalan csűdfű, a magyar csenkesz és a szürkés ördögszem. A lösszel áthalmozott foltokra jellemző a hangyabogáncs, a csuklyás ibolya és az élesmosófű. A Dunántúli-középhegység dolomitgyepjeivel és sztyeprétjeivel közös fajok – amelyek közül néhány átlépi a közép-dunai flóraválasztót – tovább színesítik az amúgy is nehezen besorolható gyepeket. A sziklagyepekre és sztyepprétekre jellemző növények közül ilyen a patkócím, az osztrák pozdor, a sárga iglice és a szilkés gurgolya. A terület állatvilága – a növényzethez hasonlóan – védett fajokban bővelkedik. Hazánkban egyedül itt él együtt, egy élőhelyen mind a négy hazai plebejusboglárka faj: a fokozottan védett fóti (zefír) boglárka, a védett északi boglárka, a csillogó boglárka és az ezüstös boglárka. További védett lepkéje a nagyfoltú han-gyaboglárka, amely a kakukkfüves legelők, sztyepprétek egykor jellegzetes boglárkája volt, vagy az óriási dongóhoz hasonlító, szintén védett dongószender. A laza homokban a hangyalesők több faja is előfordul, amelyek tölcsér-szerű mélyedésből várják, hogy a csapdájukba került rovart zsákmányul ejthessék.
Látogathatóság: A védett természeti területek a jelzett turistautakon gyalogosan szabadon látogathatók. Egyes fajok élőhelyeinek megközelítését a természetvédelmi kezelő időszakosan korlátozhatja. A természetvédelmi jogszabályok betartását a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai segítik és ellenőrzik, akik szükség esetén helyszíni bírság kiszabására is jogosultak. A látogatást megelőzően kérjük egyeztessen a terület természetvédelmi kezelőjével, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékes munkatársával.