Tuzson arborétum, Fenyvespuszta

2
Tuzson arborétum, Fenyvespuszta
Tuzson arborétum, Fenyvespuszta

Látogatható!

Helyi jelentőségű védett természeti terület

Megközelítése

Tar települést elhagyva, a Csevice-forrásoktól tovább haladva a sárga jelzésen juthatunk el Fenyvespusztára a mintegy 4 ha nagyságú Tuzson arborétumhoz.

Története

A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fenyvespusztai erdőbirtokot 1925-ben vásárolta, ebből a területből választotta ki a patakparton a gyűjtemény helyét. 1927-1928-ban az erdőállomány letermelésével és talajfeltöréssel kialakított területen elsősorban örökzöldek telepítésével és szaporításával foglalkozott. Drótkosárban, földlabdával hozatta az egzóta fajokat távoli országokból. A második világháború után az erdőgazdaság tulajdonába került a terület, aki a különböző facsoportokat összekapcsolva, a közöttük lévő területeken csemeteneveléssel foglakozott.
Az arborétumot jelenleg az Egererdő Rt. kezeli, az egykori Fenyvespuszta területén erdészeti erdei iskolát hoztak létre és több közösségi rendezvénynek ad otthont a terület.

Növényzete

Lucfenyő (Picea abies), vörösfenyő (Larix decidua), erdei fenyő (Pinus sylvestris), oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) és vöröstölgy (Quercus rubra) csemetéket neveltek itt. 1970-ben a csemetenevelés teljesen megszűnt, a felszabadult parcellákat a fent említett fajokon kívül szelídgesztenyével (Castanea sativa) és jegenyefenyővel (Abies alba) ültették be.
A mára még megmaradt fafajokból említést érdemel a közel 70 éves, kb. 300 cm törzskerületű atlaszcédrus (Cedrus atlantica), melyről pár évvel ezelőtt egy nagyobb ága lehasadt. A balzsamfenyő (Abies balsamea), a Colorado-fenyő (Abies concolor), a kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmaniana), a bérci fenyő (Pinus montana), az oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) facsoport, a szürke dugászfenyő (Pseudotsuga menziesii var. caesia) és zöld duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) facsoport, valamint a japán juhar (Acer palmatum) több példánya.
Állandó belépés, ingyenes nyitva tartás



Kapcsolódó

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45

A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.

A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel.

Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.

Gyerekekkel is ajánlott.

Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom