Zagyva-völgyi vizes élőhelyek és fás legelők rekonstrukciójának előkészítése (projekt-előkészítés) - KEHOP-4.1.0-15-2021-00103

Pályázó neve: BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Pályázat címe: Zagyva-völgyi vizes élőhelyek és fás legelők rekonstrukciójának előkészítése (projekt-előkészítés)

Pályázat azonosítószáma: KEHOP-4.1.0-15-2021-00103

Támogatás összege (Ft): 20 000 000 Ft

Támogatás aránya: 100 %

A projekt megvalósításának kezdete: 2021.09.01.

A projekt fizikai befejezésének határideje: 2023.11.30.


A projekt konzorciumi formában valósul meg.

A projektgazda Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felel a Kisgombosi tölgyes természetvédelmi fejlesztésének előkészítéséért.

A fejlesztés célja a fás legelői jelleg megőrzése. A múltban a Kisgombosi tölgyest cseres-tölgyes és erdőssztyep-tölgyes átmeneti állománya borította, kisebb tisztásokkal beékelődve. Később a területet művelésbe fogták, a fák egy részét kivágták, a megmaradt “hagyásfák” között extenzív legeltetést folytattak a helybeli lakosok. Az utóbbi évtizedben nem folytattak gazdálkodást a területen, amely a jellemző fás legelői kép és növénytársulás leromlásához vezetett. A fás legelői jelleg megőrzése érdekében – a másodlagos szukcesszió megakadályozásához – elengedhetetlen a cserjéktől megtisztított területek kaszálása vagy legeltetése. A beavatkozás környezeti hatásai jórészt természetvédelmi jellegűek. A fáslegelő kép helyreállítása során a sztyepprét állapota, minősége pozitívan változik. Az erdők természetessége növekedni fog (inváziós fajok visszaszorulása, holt faanyag növekedése, természetes újulat megjelenése, stb). A stabil klimaxtársuláshoz közeli élőhely a külső környezeti hatásokkal szemben ellenállóbbá válik, a talajerózió mértéke csökkenni, a vízmegtartó képesség növekedni fog.

A projekt keretében előkészítő tevékenységek:

- Kisgombosi tölgyes élőhelyfejlesztéséhez kapcsolódó tervezési feladatok.


A konzorciumi partner az ÖKO-PLAN Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület felel a hatvani Kincsem-tó természetvédelmi fejlesztés előkészítéséért. A tó területén új, állandó vizű, ezért természetvédelmi szempontból értékesebb élőhelyeket jelentő mederrészek kialakítása tervezett. A Kincsem-tó szervesen illeszkedik a Hatvan városán keresztülfolyó Zagyva mentén megmaradt természetes élőhelyek által alkotott, az országos ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosóba. A projekt megvalósításától a tó vízellátottsága és vízminősége javulása várható, a vízi és vizes élőhelyek változatossága növekszik, az inváziós fajok visszaszorulnak, a védett fajok természetvédelmi helyzete stabilizálódik, állományuk növekszik és diverzifikálódik, növekszik a térségi természetvédelmi együttműködések társadalmi elfogadottsága.

Hatvan város helyi szintű természetvédelmi oltalma alatt álló ún. Kincsem-tó természetközeli állapotának helyreállításának és biztosításának előkészítése a cél , különös tekintettel a területen fészkelő és átvonuló madárfajok védelmének szempontjaira.

A projekt keretében előkészítő tevékenységek:

- Kincsem-tó vizes élőhely helyreállításhoz kapcsolódó tervezési feladatok, élőhely védelme ragadozóktól (kerítés erősítése)

- Tanösvény kialakításának tervezése (pavilon, stég, cölöpsétány)

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom