A kirándulók október 23-tól újra birtokba vehetik a népszerű, ám meredek ösvényt. A meglévő korlátok újabb szakaszokkal lettek kiegészítve, hogy minden meredek szakaszon kapaszkodót nyújtsanak, egyúttal kijelöljék a fel- és lejutás nyomvonalát azokon a helyeken is, ahol korábban több nyomot is tapostak. A régi lépcsőfokok megújultak, helyenként új lépések kerültek kialakításra a sziklában, így mostantól sokkal biztonságosabb és könnyebb is a barlangba való feljutás. Félúton egy kis pihenőhelyet is kialakítottunk, ahonnan a Hór-völgyre és a szemközti sziklafalra nyílik kilátás.
A Suba-lyuk Cserépfalu közelében, a Hór-völgy oldalában helyezkedik el. Kiemelt jelentőségét a benne talált ősember leleteknek és a jégkor utolsó szakaszát felölelő rétegsornak köszönheti. Az átlagosan 6 méter vastag barlangi kitöltésben 60-70 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi emberek, egy 25-35 éves nő és egy 3 év körüli gyermek csontmaradványait találták meg nagyszámú állatcsont, több ezer pattintott kőeszköz és tűz használatára utaló faszéndarabkák mellett. A barlangban fellelt állatcsontok azt bizonyítják, hogy az itt élt emberek az erdőben és a Bükk előterében elterülő füves pusztán is vadásztak. Leggyakoribbak a barlangi medve, a vadló, kőszáli kecske, zerge, nyúl, gímszarvas és mamut csontjai. Kőeszközeik döntő többségét a környéken gyűjtötték, azonban találtak a mai Bükkszentkeresztről származó kvarcporfír és zempléni eredetű obszidián tárgyakat is.
