Terített asztal a kaszálókon 2023.06.08. 08:56

Valószínűleg sokan nem is gondolnák, hogy egy-egy lekaszált területen a madarak micsoda lakomákat tudnak rendezni, az pedig biztosan nem jutna eszébe senkinek sem, hogy ezt a táplálékot sokszor az ember „tálalja fel” a számukra.

A kaszálatlan, magas fűben a rovarok, a rágcsálók, a gyíkok és társaik kitűnően el tudnak rejtőzni a predátoraik elől. A kaszálás után azonban megszűnik ez a biztos rejtek, és ez sok madárfaj számára rendkívül csábító, hiszen rövid idő alatt hatalmas mennyiségű rovar és egyéb talajlakó élőlény bukkan a felszínre. Így, ami az egyik faj számára nehezítő tényező, az a másik számára óriási előnnyé válik a túlélésért folytatott versenyben.

A munkagépeket mára már jól ismerik a madarak. Gyakran látható, hogy a nyári munkák alkalmával a traktorok zaja perceken belül akár több tucat madarat is a területre vonz. Általában mire a gép levágja az első rendeket, a gólyák máris hozzákezdenek a lakomához és összeszedegetik a felzavart rovarokat, a takarás nélkül maradt, gyíkokat, siklókat. Gyakran megjelennek ilyenkor a kék vércsék (Falco vespertinus) is, és gyorsan összekapkodják a hirtelen menedék nélkül maradt szöcskéket, sáskákat, bogarakat. A gólyákon és a kék vércséken kívül gyakori vendégek még ilyenkor a nagy kócsagok (Ardea alba), a szalakóták (Coracias garrulus) és a vetési varjak (Corvus frugilegus), valamint felbukkannak pockozni az egerészölyvek (Buteo buteo), a vörös vércsék (Falco tinnunculus) és a rétihéják (Circus spp.) is.

A számukra bőséges táplálékot nyújtó, frissen kaszált területeket a fehér gólyák (Ciconia ciconia) kifejezetten kedvelik. Ezért gyakran már a kaszálást végző traktorok nyomában megjelennek, ügyesen kiaknázva a hirtelen fellépő táplálékbőséget. (Fotó: Pásztor Zoltán)

Ez a látványos madármozgás ősszel a szántókon is megfigyelhető, amikor a talajmunkák során felszínre kerülnek a talajban rejtőző giliszták, pajorok és egyéb bogárlárvák, valamint a kisemlősök fészkei, aminek következtében a megmunkált föld hirtelen terített asztallá változik a madarak számára.

A kaszált gyepek fontos táplálkozó területei a békászó sasoknak (Clanga pomarina) is. (Fotó: Pásztor Zoltán)

A frissen kaszált gyepterületek vonzzák a madarakat. A fedezék nélkül maradt rovarvilág és a kisemlősök terített asztalt jelentenek megannyi szárnyas számára.(Fotó: Soós Gábor)



  • Amennyiben a betakarítási munkák közben fokozottan védett földön fészkelő madár fészkét, vagy fiókáját találják meg, abban az esetben kérjük a gazdálkodóktól a munka átmeneti felfüggesztését és a nemzetipark-igazgatóság haladéktalan értesítését az alábbi elérhetőségen.
  • A sikeres fészkelés vagy fiókamentés érdekében kérjük, hogy a további munkavégzést az igazgatóság munkatársainak iránymutatása alapján folytassák!
  • A helyszínen történő madárhatározáshoz segítséget nyújthat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezen a linken is elérhető ingyenes applikációja, valamint az alábbi, gazdálkodók számára készült terepi madárhatározó, ami INNEN tölthető le.
  • További gyakorlatban is használható természetkímélő gazdálkodási tanácsokkal szolgáló kiadványok elérhetőek ITT.




A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

A projekthez kapcsolódó korábbi írásainkat ITT olvashatják.

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom