Tengeri madárvendég Egerszalókon (videóval) 2022.11.03. 11:53

Az elmúlt napokban egy hazánkban ritka sirályfaj, egy csüllő (Rissa tridactyla) tartózkodott az Egerszalók határában lévő Laskó-völgyi-víztározón.

Ez, a hozzánk legközelebb az Atlanti-óceán északi részének partjainál költő faj ugyan kis számban, de minden évben megjelenik Magyarországon. Általában, mint ahogy ebben az esetben is, fiatal (első éves) madarakat lehet megfigyelni idehaza. Ezt onnan lehet tudni, hogy míg a felnőtt (adult) madarak feje és teste fehér, szárnya szürke, addig a fiatal egyedek nyakán, szárnyán és farkán fekete sávok is láthatóak. A sirályok között kuriózumnak számít, hogy a negyedik lábujja szinte teljesen visszafejlődött, ezt a különlegességét a tudományos (tridactyla) és az egykori magyar neve (háromujjú csüllő) is kiemeli.

Csüllő Fotó: Fitala Csaba

A madarat először múlt pénteken (2022. október 28-án) észleltük, majd a következő napokban még számos, az ország különböző pontjairól érkező madarász meg tudta figyelni ezt a nem igazán félénk egyedet. Elsősorban a tározó gátja előterében kereste a küszökből, keszegekből álló táplálékát, de jó sirályszokáshoz híven, számos esetben „érdeklődött” a kárókatonáknál, vöcsköknél, búvároknál is, hogy éppen mit fogtak, és hogy esetleg hogyan tudja megszerezni azt tőlük. Esténként a tó közepére repült be éjszakázni. Majd ahogy a hosszú hétvége véget ért, és a ködös idő után kisütött a nap, ez a madár is továbbállt. Remélhetőleg jóllakottan és sértetlenül tudta folytatni vándorútját.

A csüllőt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) – az elmúlt évtizedek állománycsökkenése, valamint a tengeri életközösségekre ható negatív folyamatok miatt - a „sérülékeny” (Vulnerable) fajok közé sorolja, Magyarországon védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 25 ezer forint.


Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom